Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-03 / 229. szám
2020. október 3., szombat, 13. évfolyam, 39. szám Végleg lezárul a darnózseli horrorper A madarak éneke is megváltozott a karantén alatt A madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején - állapította meg egy friss amerikai tanulmány. Madármegfigyelő napok 1“^ lizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i JL—mJ Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés. „Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” - mondta el a BBC hírportáljának. A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét. Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék. .Amikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól pél-E hétvégén tartják a 27. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon, a Magyar Madártani Egyesület 18 megyében és Budapesten mintegy 50 helyszínen várja az érdeklődőket ma és holnap. Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez azóta közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. Az évenkénti összesített eredmények alapján tavaly 35 ország 1089 helyszínén több mint 4,2 millió madarat figyelt meg a mintegy 29 ezer résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. A résztvevők számára az a kérés, hogy jegyezzék fel a megfigyelés helyszínéül szolgáló települést és a megyét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát, esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását. A szervezett programok mellett egyénileg, otthon is meg lehet figyelni a madarakat a hétvégén, ehhez az egyesület honlapján elérhető elektronikus űrlapot kell kitölteni (mme.hu) és vasárnap 16 óráig elküldeni. A természetvédő egyesület honlapján megtalálható a részletes programlista is. (mti/mme) Különböző alfajai kicsit eltérő hangokat adnak ki, de mindegyikre jellemző a finom, futtyszerű bevezetés, az ezt követő kusza füttyök, majd a lezáró trillázó ének. A San Francisco-öböl verébsármányainak hangját az 1970-es évek óta rendszeresen rögzítik. Közismert, hogy a városok környékén élő madaraknak az utóbbi évtizedekben meg kellett változtatniuk az éneküket, nagyjából úgy, ahogy egy zajos összejövetelen az ember önkéntelenül hangosabban kezd beszélni. A tanulmány, amely a San Antonió-i Texasi Egyetem és a fairfaxi George Mason Egyetem kutatói közreműködésével készült, a Science tudományos lapban jelent meg. (MTI) A Golden Gate hid forgalma az 1950-es szintre esett vissza, es a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat is láttak sétálni a világhírű hídon. A „csendes tavasz" jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. (Fotók: Shutterstock) dázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszenynyezés ártalmaiból” - magyarázta Derryberry. A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál emberi zajokra állatvilág. A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, és a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon. A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a „csendes tavasz” jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek. „Javítja az egészségi és a lelki állapotot is, ha több madárdalt hallhatunk” - mondta Derryberry. A jellegzetes fekete-fehér csíkos fejű koronás verébsármányok megtalálhatók az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb részén, éneküket régóta kutatják. Koronás verébsármány
