Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-03 / 229. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. október 3. I 7 Lenyeli a vereséget? Vagy nyer, vagy csalás az egész, a jobbszél meg álljon készenlétben BRAUNSTEINER ÁRON A amerikai elriökje­f m löltek első vitája / 1 előtti napokban JL. Wi m rt egy dolog foglal­koztatott igazán. Vajon komolyan gondolja-e Donald Trump azt, hogy ha vereséget szenved, nem fogadja el a választás eredményét? És ha ezzel próbálkozna, mi lenne a következ­mény? Csak nem hagyja az állam, a republikánus párt, és végeredmény­ben a katonaság, hogy ezt megte­gye... Enyhén szólva nem nyugtatott meg a vita ezzel kapcsolatban. A műsort vezető Chris Wallace zárásképpen külön rákérdezett, hogy elfogadja-e a két jelölt a megfigyelők által ellenőrzött választás eredmé­nyét. (Mivel levélben is lehet sza­vazni - némelyik államban egészen a választás napjáig- lehet, hogy csak több nap elteltével fogjuk tudni a végeredményt.) Trump megkerülte a választ, de megkérdőjelezte a vá­lasztás legitimitását, híveit a szavazás figyelésére, ellenőrzésére biztatta. Ezt a kérdés feltették neki már pár­szor, és vagy ugyanez volt a válasza, vagy az, hogy úgyis nyer. Szóval ahogy ezt már Trumptól megszok­tuk: vagy ő nyer, vagy csalás az egész. Viszont egyre több embert aggaszt Trumpnak ez az álláspontja. A republikánusok évek óta demok­rata csalásokról beszélnek, de erre semmilyen komoly példát nem talál­ni, hiszen működik az ezt kivédeni hivatott rendszer. Eközben maguk a republikánusok sokszor a választó­­kerületek manipulálásával és a sza­vazás megnehezítésével próbálják befolyásolni az eredményt. Az elnökválasztás eredményének elutasítása radikálisan destabilizáló lépés lenne. Ha a lakosság jelentős része elveszti a bizalmat a választás­ban, fóleg egy ennyire megosztott politikai helyzetben, akkor válság­­helyzetbe kerülhet a demokrácia. Az eredmény megkérdőjelezése óriási káoszt eredményezne, és igazán ijesztő, ha Trump valóban hajlandó ebbe az irányba tolni országát, főleg mert őt támogatja az összes amerikai szélsőjobboldali, fegyveres alakulat és neonáci csoport. Amikor Trump­tól azt kérdezték, hogy elhatárolódik­­e ezektől a csoportoktól, egy kis ér­tetlenkedés után azt mondta, „lépje­nek hátra és legyenek készenlétben”. Hiába jelenti ki Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi többsé­gének vezetője, hogy az esetleges hatalomátadás békésen, rendezetten fog lefolyni, amíg ezt nem szögezi le Trump, csak bátorítja a szélsőséges elemeket. Már Trump elnöksége elején szál­lóige lett az „alternatív tények” kife­jezés, és azóta is ezjellemzi egész elnöki időszakát. Az elnökjelöltek vitáján is többször szembeszállt a té­nyekkel és a statisztikai adatokkal, melyeket a moderátor vagy ellenfele, Joe Biden idézett. Arról, hogy a közvélemény-kutatások szerint Bi­den június óta átlagosan nyolc szá­zalékpont körüli előnnyel megelőzi, nem akar hallani, inkább a saját vilá­gában él, és próbálja követőit is ott tartani. Viszont aki nem veszi szentírásnak Trump szavait, úgy látja, bagoly mondja verébnek... A demokrata je­lölt fia, Hunter Biden ellen felhozott korrupciós vád erősebb lenne, ha Trump nem adott volna a fián, Báró­nőn kívül minden más családtagjá­nak politikai posztot. A koronavírus kapcsán pedig Trump arról beszél, annak idején Obama és Biden rosszul kezelte a H IN 1 -vírust... Donald Trump szívesen nevezi magát a „rend és törvényesség” je­löltjének, miközben máris a választás legitimitását, a demokrácia alapját támadja. Az az érzésem, ezzel csak azt éri el, hogy az ő egyértelmű el­utasításával végződik a választás. A következő napokban kiderül, hogyan és mennyire befolyásolja a közvélemény-kutatások eredményét az elnökjelöltek vitája és az, hogy Trump is elkapta a koronavírust. Melodrámával a járvány ellen A pandómiapopulizmus káoszt teremt, sőt alighanem egyene­sen életeket veszélyeztet. „Hónapokra bezárt magányos, idős emberek, fertőtlenítőszag a boltban, okostelefonon lógó gyerekek és szü­lők a kétségbeesés szélén. Üres iro­dák, csődbe jutó kisvállalkozók, új szakkifejezések, melyeket egy életre megtanultunk. Mindez azért, hogy időt nyeljünk, felkészüljünk a jár­vány kicsúcsosodására. Ez volt a ta­vaszi főpróba” - emlékeztet a Sme kommentálja az év eleji óvintézke­désekre, amelyeknek az volt a ren­deltetésük, hogy meggyőződjünk ró­la, minden szakember tudja a dolgát, mindenki felkészült, ha jönne a leg­rosszabb. ,Heleértve azt is, akitől az elhíresült mondat származik: Ne rontsuk el!” A Covid azonban nem egy színi előadás, csakhogy Igor Matovic melodrámát írt belőle, mutat rá a lap. A kormányfő dönt a szerep­­osztásról és a cselekményről, magára a magányos főhősét osztotta, aki állja a média támadásait, és most kényte­len a saját kezébe venni az irányítást, mert a nagy tavaszi győzelmét elron­totta a népe. Ezért most szigorú in­tézkedésekkel kell büntetnie. Akik viszont szépen kérik, azokat kegye­lemben részesíti. „Csakhogy a pandémiapopuliz­­mus káoszt teremt, sőt alighanem egyenesen emberéleteket veszélyez­tet. A kipróbáljuk-nem működik taktika tarthatatlan, amikor a korlá­tozásokba belefáradt lakosság bizal­máért is küzdeni kell, hogy ne az összeesküvés-elméleteknek és a ví­rustagadóknak higgyen. Mert ez a szabályok ignorálását és dühös tö­megeket eredményez. Hiteles sze­mélyiségekre van szükség, akik nyu­godt hangon, fáradhatatlanul magya­rázzák az embereknek, hogy mi tör­ténik, mit kell tenni és miért. És ami a legfontosabb, annak, amit kijelente­nek, akkor is érvényesnek kell len­nie, amikor megjelennek a másnapi újságok- sőt, sokkal hosszabb ideig” -úja a Sme. (úsz) Maszkot fel! NYERGES CSABA T etszik az RTL Klub kampánya. Az Álarcos énekes című műsoruk közösen skandált „Maszkot le!” rigmusát fordítot­ták át az elhatalmasodó második hullám idején a hatásos, fontos „Maszkot fel!”jelmondattá. Nagyjából ezzel egy időben az első elnökjelölti vitán Donald Trump ffoclizta ellenfelét, Joe Bident azért, mert maszk volt rajta. Az amerikai elnök korábban is tett vitatható állításokat a közösségi médiában a ví­russal kapcsolatban, gyakran rossz irányba befolyásolva több tízmilliós követőtáborát. Most a hetvennégy éves Trump bejelentette, hogy fele­ségével együtt pozitív lett a vírustesztje, a Fehér Ház pedig hozzátette, hogy az ország legjobb orvosai állnak rendelkezésükre. Követőinek, akik hittek a vírus bagatellizálásában, talán nem adatik meg ugyanez. Mindenesetre legyenek túl rajta, minél hamarabb, egészségesen, szö­vődmények nélkül, innen is ezt kívánom. Az már kétséges, bízhatunk-e abban, hogy a világ ura a történtek ha­tására általánosságban változtatni fog a kommunikációján. Hiszen az egymást követő természeti csapások, a vitathatatlan hőmérséklet­emelkedés sem volt elegendő ahhoz, hogy az amerikai elnök például a klímaváltozás elleni összefogás élére álljon. Ellenkezőleg. Hasonló a helyzet délebbre, Brazíliában, ahol a vírust félvállról vevő Jair Bolsonaro ugyanúgy elkapta korábban a fertőzést. Ha pedig a klí­maváltozásra fókuszálunk, annak ellenére, hogy tovább terjedt a tűz az Amazonas vidékén 2020-ban is, a brazil elnök változatlanul a civil szer­vezeteket, valamint a bennszülötteket okolja az erdőirtásért. Manapság mindenki nyithat saját rovatot a közösségi hálón, az inter­net lájkolós világlapjain, teheti ezt úgy, hogy nem nagyon kell ellenőriz­nie az általa leírtakat, felelősséget sem kell vállalnia a szavaiért, hacsak nem kirívóan súlyos törvénysértés sugárzik belőlük. Teheti ezt ugyan­úgy, ha az Amerikai Egyesült Államok elnökeként sok millió követővel bú, és úgy is, ha egy apró faluban mindössze pár ismerősével osztja meg gondolatait. Nincs különbség. Ezzel szemben a hagyományos média szerkesztőségeinek minden egyes kimondott, leírt mondatért vállalniuk kell a felelősséget, ami az elért célközönség nagyságrendjével arányosan nő. Már a pontatlanság is komoly jogi következményekkel járhat, ezen túl hosszú távon a hitelét is vesztheti egy felületes újságúó közösség az olvasói előtt. Vagyis a mér­tékadó szerkesztőségek munkafolyamatának alfája és ómegája, hogy az általuk leírt hírek valós tényeken alapuljanak. Magyarországon, Szlovákiával ellentétben az elmúlt években atom­jaira hullott a hagyományos, független média. Egy óriás propagandagé­pezet vette át a szerepét. A távozó indexesek által alapított telex.hu-t most mégis, már a megjelenése előtt, tegnapig harmincnégyezer­­hatszáznegyvenhárman támogatták. Ez reménysugár arra, hogy Ma­gyarországon a professzionális, független újságírás talán újraépítheti önmagát. A telexesek tegnapi, tesztüzemű debütálásukkal úttörők lehet­nek ebben. Drukkolok nekik. Különben pedig: maszkot fel! FIGYELŐ Mindent boríthat Trump fertőzése Külső válságok, legyen az háború, terrortámadás vagy egészségügyi veszélyhelyzet alatt a hivatalban lévő kormányok és vezetők népszerűsége hagyományosan megerősödik, az amerikai elnök esetében azonban egyelőre kétsé­ges, hogyan csapódik le eddig mutatott felelőtlen viselkedése és az, hogy folyamatosan elbagatel­lizálta a vírus veszélyességét - írta a Bloomberg. A hírügynökség több példát is felhozott arra, amikor egy vezető egészségügyi állapota miatt fel­sorakoztak mögötte a szavazói: Ronald Reagan népszerűsége például 11 százalékponttal nőtt az ellene 1981 -ben elkövetett me­rényletkísérlet után, de a koronavírus-fertőzés miatt inten­zív osztályra kerülő brit minisz­terelnöknél is hasonló tendenciát figyeltek meg. Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint Boris Johnson népszerűsége 17 százalékponttal nőtt - vagyis a britek felének volt róla kedvező véleménye - miután kiderült, hogy megfertőződött a vírussal. Trump esetében egy hasonló ten­dencia azonban egyelőre kétséges, mert az elmúlt hetekben a kam­pányát nem a járványkezelésre, hanem a gazdasági fellendülésre, az új alkotmánybúó kinevezésére és a társadalmi feszültségek meg­oldására fókuszálta - ezek mind olyan ügyek, amelyeknél maga mellé tudja fordítani szavazóit. Ha viszont betegsége miatt ismét a járvány felé fordul az emberek fi­gyelme - amit az amerikaiak többsége szerint rosszul kezelt - már nem biztos, hogy jól jön ki a helyzetből. (hvg.hu) Felgyújtotta magát egy orosz újságírónő Felgyújtotta magát egy orosz új­ságírónő Nyizsnij Novgorod köz­pontjában, a belügyminisztérium helyi kirendeltsége előtt. Irina Szlavina belehalt égési sérülései­be. Az újságírónő nem sokkal ön­­gyilkossága előtt azt írta a Facebook-oldalára:,Hérlek ben­neteket, hogy halálomért az Oroszországi Föderációt okoljá­tok”. Egy nappal korábban ház­kutatást tartott nála a rendőrség. A város hatóságai előzetes vizs­gálatba kezdtek az ügyben - kö­zölte a helyi Nyomozó Bizottság anélkül, hogy kitért volna a ház­kutatás okára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents