Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-01 / 227. szám

www.ujszo.com | 2020. október 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A miniszterelnök naiv elképzelései A második hullámban nem az egyének mondanak csődöt MARTIN VANŐO Ahelyett, hogy magukra vállalták volna a felelősséget, az emberekre hárították, utána taccsra tették a kultúrát és a sportot. Igor Matovic valószínűleg az egyetlen miniszter­­elnök a világon, aki úgy szidja pol­gárait, mint a szófogadatlan gyere­keket, önzőnek nevezi őket, mert nem hordanak arcvédőt. „Az embe­rek egyharmada szarik a szabályok­ra” - dühöngött egyik érzelmekben gazdag sajtótájékoztatóján. Nem vagyunk rendkívüliek. Kö­rülöttünk ugyanolyan ütemben sza­porodik a Covid-19-cel megfertő­­zöttek száma, mint nálunk. Sőt, a szájmaszk viselésben is a legfele­­lősségteljesebbek közé tartozunk. Nem vall stratégiai kormányzásra, ha fél év elteltével is azt várjuk el az emberektől, hogy ugyanolyan fe­gyelmezettek legyenek, mint ko­rábban voltak. Ez őrültség. Utána csak egy megoldás van: a kormány mondjon le. Enyhítő körülmény, hogy a kor­mányfő csupán áldozata véletlen sikerének, amelyet az első hullám­ban aratott. Akkor mindenki gond nélkül hajlandó volt szájmaszkot hordani és betartani a szabályokat. A kormány eljátszhatta, hogy a helyzet magaslatán áll, a miniszter­­elnök pedig azt, hogy az egész világ irigyli. Akkor születhetett meg ben­ne a gondolat, hogy elég szájmasz­kot hordani, és minden rendben lesz. Amikor ez a forgatókönyv csődöt mond, a miniszterelnök gyermeteg elképzelése a járványról kudarcba fullad. Tévedés ne essék. A második hullámban nem az egyének monda­nak csődöt, nem azok, akik nem tartják be a szabályokat, hanem el­sősorban a kormány, amely az első hullámtól nem volt képes növelni a tesztelés kapacitását. Az epidemio­­lógusok csapatát sem tudta megerő­síteni, amelynek tagjai nem győzik felkutatni a kontaktusokat, közben a kormány úgy tesz, mintha a telefo­nálás rendkívüli képesség lenne, amire senki más nem képes. De ami még rosszabb: az önkén­tesek olyan kész szoftverrel álltak elő, amelynek segítségével az epi­­demiológusoknak egyszerűbb lett volna a nyomkövetés, vagy elhatá­rozták, hogy mobiloperátorokkal fogják figyelni azokat az embereket, akik kockázatos országból jöttek haza, a hivatalok tehetetlensége mi­att ezek a tervek nem valósultak meg. Jobb helyeken ez már ok lenne arra, hogy a felelősök lemondjanak. Nálunk azonban senki sem vál­lalja a felelősséget, inkább minden rendezvény szervezőit tönkrevág­ják, és az emberekre beszélik ki ma­gukat, akik nem tartják be a szabá­lyokat. A kultúra és a sport a korona után nem lesz olyan, amilyen előtte volt (előtte sem álltak túl jól), amit ennek a kormánynak köszönhetünk. Igor Matovicban a Focus közvélemény-kutató intézet felmé­rése szerint 16 százalékkal keve­sebb ember bízik, mint az első hul­lámban. A kormányfővel szemben bizalmatlanok aránya 22 százalék­kal nőtt. Sokkal többen nem bíznak benne, mint ahányan hisznek neki, és az utóbbi intézkedések után még rosszabb lesz a helyzet. Az embe­reket nemcsak a járvány mérgezi, hanem az is, hogy a kormányfő mindig másokat támad, amikor csődöt mond. A szerző a Trend munkatársa (Lubomír Kotrha) Akinek ciki az adózás FELEDY BOTOND égre nyilvánosságra került Trump adóbevallása. Nem, nem a tavalyi, hanem több mint tízévnyi részletes anyag. Aki már próbált papíron részletes adóbevallást tenni, emlékezhet: a hatóságon nem múlik, hogy mindenre kiterjedő kérdéseket tegyen fel. így van ez az US A-ban is, ahol az IRS, a helyi hatóság, szinte közép-európai APEH-okhoz hasonló reputációnak örvend. Ahogy az a kapitalista társadalmakban lenni szokott, a középosztály, a bérből, illetve fizetésből élők kénytelenek sokat adózni. Donald Trump az elmúlt tizenöt évből tíz évben egyetlen - azaz nulla - dollár adót sem fizetett. A maradék öt év is furcsa: 2016-ban például 750 dollárt köhö­gött be, amennyit manapság egy jobb fizetésből egyetlen hónap alatt bárki betesz az államkasszába, nemhogy ingatlanmágnásként. Nagyságrendben négyszázmillió dohár feletti profitokat vallott be cé­ges vonalon a leendő elnök akkoriban, miközben nagy veszteségeket görgetett a személyes könyvelője. Nyilván nem lehetetlen ilyen trükkö­ket előadni, de az tény, hogy az átlagos amerikai adófizető ennek tizen­hatszorosát, kb. 12 ezer dollárt fizet be évente. Hogy esik ez vajon a kö­zéposztálybeli szavazóknak, amikor kiderül, hogy az elnök nem járult hozzá a közösségi forrásokhoz - bizony az adó nem más, mint közösen összedobott nagy kassza? Sőt, lényegében büszke arra, hogy ki tudta játszani. Egy fehér házi forrás szerint kifejezetten úgy gondolhatja Trump még mindig, hogy ez­zel ő „smart” képet kelt, hogy lám, neki ez is ilyen „ügyesen” alakult. Ezzel érvelt már a Clinton elleni vitában is. Az egy másik nemzetbiztonsági kockázat, hogy elnökségi évei alatt a skót és más külföldi golfklubjaiba ömlik a nemzetközi befizetés. Min­denféle országok kormányai és képviselői költenek százezreket és mil­liókat Trump ingatlanjaiban - nyilván nem csak az élményért cserébe. Még furcsább testtartást ad az ügynek, hogy közel 420 millió dollár adósságot mutat a kép, amelyek a következő években járnak le. Ennyit ugye az amerikai elnök nem keres, sőt. Lesz-e csődeljárás hivatalban lé­vő elnökkel szemben? Előteremti máshonnan a pénzt? Akárhogy is, hajmeresztő ez a fenti ténykupac. Nem véletlen, hogy Trump kivételével az elmúlt évtizedek összes amerikai elnökjelöltje nyilvánosságra hozta adóbevallásait - az ő kivé­telével. Most ezt megtette helyette a New York Times. Biden, a demok­rata elnökjelölt kedden a közös televíziós vitájuk előtt elérhetővé tette a maga dokumentumait. Persze a mostani amerikai polgárháborús hangu­latban közel sem biztos, hogy egy ilyen „apróság”, mint az elnök „adó­­optimalizációja”, sokat számít. FIGYELŐ Liberális lenne a Kurucinfó? A Boros Bánk Levente által veze­tett Médianéző Központ megje­lentetett egy médiaelemzést Nö­vekvő sokszínű cég címmel. A cég, amely egyébként idén 1,3 milliárd forintért végez sajtófigyelést és kutatást a kormánynak, lényegében arra jutott, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, kiegyensú­lyozott a médiapiac, a médiumok politikai értékrendtől függetlenül, döntően magyar tulajdonban van­nak és a 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a ballibe­rális médiumok száma, amelyek ráadásul nyereségesek is. A sokszínű és virágzó médiahely­zetet azzal az adattal igyekeztek bemutatni, hogy számításaik sze­rint „tíz év alatt 19 balliberális fe­lület kezdte meg működését és mindössze 4 médium szüntette meg tevékenységét”. A NEO FM- et, Népszabadságot, nol.hu-t, stop.hu-t sorolták fel. A készítők nem sokat segítettek abban, hogy pontosan mit értenek a balliberális besoroláson, de ná­luk a Holokamu, a Cigánybűnözés és a Zsidóbűnözés rovatokkal működő Kurucinfó ugyanúgy eb­be a kategóriába tartozik, mint a Nők Lapja. (444.hu) Az olasz maffia segítheti a járvány miatt bajbajutott családokat Ijesztő, hogy Olaszországban egyre kevesebb bejelentés érkezik a szervezett bűnözés miatti zsarolás vagy fenyegetés miatt. Az olasz hatóságok szerint a maffia segíti a koronavírus-járvány miatt bajba jutott családokat. Az uzsoraellenes rendkívüli kormány­­biztos a járványnál is veszélye­sebbnek nevezte a szervezett bűnözés terjeszkedését. Annapaola Porzio szerint az egészségügyi veszélyhelyzetben a maffia jelentősen terjeszkedik, anyagi segítséggel láncolva magá­hoz a családokat, és felvásárolja a vállalkozásokat. A bűnszervezetek azonnali és szinte korlátlan anyagi segítséget képesek nyújtani a pan­­démia következtében bevétel nélkül maradt embereknek. A maffia a „kölcsönért” cserébe most még nem kér semmit, de je­lentősen növeli tekintélyét és kiter­jeszti csápjait a társadalom és az üz­leti élet egészére, aminek súlyos kö­vetkezményei lehetnek - foglalta össze Annapaola Porzio az egész­ségügyi veszélyhelyzetben növeke­dő maffiaveszélyt a parlamenti be­számolójában. Az uzsora és a védelmi pénz el­leni hatósági fellépés erősítésére kinevezett rendkívüli kormánybiz­tos ijesztőnek nevezte az utóbbi hó­napokban tapasztalt csendet, vagy­is hogy egyre kevesebb bejelentés érkezik a szervezett bűnözés miatti zsarolás vagy fenyegetés miatt. A kormánybiztos elmondta, a maffia is alkalmazkodott a járványhely­zethez, és „kevésbé agresszíven, de annál meggyőzőbben” lép fel. A hatóság adatai szerint január 1. óta 183 bejelentés érkezett uzsora miatt, tavaly egész évben 353. Ta­valyelőtt pedig 568 jelzést kaptak. Aggasztónak nevezte a hatóság­hoz fordulók számának erős csök­kenését Luciana Lamorgese bel­ügyminiszter is. „Valami nem stimmel. Az uzsora áldozatai, úgy tűnik, bizalmukat veszítették, talán a hosszú hatósági eljárás miatt” - mondta. A belügyi tárca vezetője közölte, hogy év eleje óta több mint 19 millió euróval segítették azokat, akik az uzsora és a védelmi pénz el­leni szolidaritási alaphoz fordultak. A legtöbben az északi Venetóból és a déli Campaniából kértek segítsé­get, 77 százalékban a kereskedelmi ágazatból. A belügyminiszter a járvány március végi tetőzésekor hívta fel a figyelmet először arra, hogy a déli városokban a helyi szervezett bűnözés pénzt oszt az állás nélkül maradt családok között. Több maf­fiatag tüntetőleg teli bevásárló­szatyrokkal mutatkozott az utcá­kon, jelezve, hogy a szervezet a mindennapi cikkek beszerzéséhez is segítséget nyújt. A kormány ez­után 4,3 milliárd eurót bocsátott az önkormányzatok rendelkezésére a rászorulók élelmiszer-ellátására. Sajtójelentések szerint jelenleg a Camorra néven ismert nápolyi bűnszervezet Róma belvárosában vásárolja fel egymás után a turisták nélkül csődbe ment vendéglátóhe­lyeket. Az eladósodott tulajdono­sokra azonban nyomást is gyako­rol: ha a vendéglős nem akarja el­adni az üzletét, figyelmeztetésként átlőve találja az étteremhez közeli utcai közlekedési táblákat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents