Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-31 / 253. szám
Most zárul le a vörösiszapper A november 3-án kezdődő tárgyaláson pont kerül a minden idők legnagyobb, magyar ipari katasztrófájának, az ajkai vörösiszap-tározó átszakadásának büntetőperére. Az ügyben tavaly született meg a jogerős ítélet, de a védelem felülvizsgálatot kért a legfelsőbb fórumon, a Kúrián. A MAL Zrt. volt cégvezetője már hónapok óta börtönben ül. A világ legsúlyosabb vörösiszap-katasztrófeja történt Magyarországon 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. ajkai timföldgyára vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt, s a dmföldgyártás melléktermékeként keletkező, lúgos anyag elöntötte Kolontárt, Somlóvásárhelyt és egy kisvárosnak, Devecsernek egybarmadát. Nyolcán meghaltak, 227-en megsérültek, 427 ember szenvedett kárt. A Torna patak alatt a Marcal folyóban kipusztultak a halak, a Tornában baktérium sem maradt élve. Az emberek védtelenül álltak az áradat előtt, mint hajdan a pompejiek, sokan csak sárnak vélték az 1,7 miihó köbméternyi vörösiszapot, ami fél óra múlva égetni kezdte a bőrt. Angyalka halála, menekülők százai Egy 14 hónapos baba - Angyalkának hívták - is meghalt Kolontáron, édesanyja vele és a kicsi nővérével volt otthon. Bemenekültek a házba, de a vörösiszap ajtót, ablakot szakítva zúdult utánuk, s az anya nem tudta megtartani a kicsit. Az áradat kifordította a kezéből, azonnal eltűnt. Két és fél órát álltak az iszapban, a padlásra jutva kiáltoztak a tűzoltóknak, hogy vigyék el a kislányt, de Angyalkára órákkal később leltek rá, a kandalló mellett. ,Az ember csak arra gondolt, hogy mibe kapaszkodjon” - idézte ..fel egy devecseri lakos. .Ahogy az autó úszott felénk, rácsaptam a kutya nyakörvét a kocsira, a pórázt a bejárati ajtó kilincsére. Ott lebegett mellettünk az autó, fél órát kapaszkodtunk a vaskerítésbe.” ,Az ember saját otthonában hátrahajtott fejjel tartotta orrát, száját a plafon felé” - emlékezett más. Egy devecseri tanítónő a parkban volt a gyerekekkel, az egyik kislány a mászókáról kiáltotta: „Kati néni, jön a víz!” Rohanni kezdtek, az ár hatalmas robajjal követte őket, a nagyobbak kezüknél fogva húzták maguk után a kisebbeket az iskoláig. Nem bűnösök Utóbb kiderült: a tönkrement altalaj okozta a talaj, majd a gáttest törését - tervezői, kivitelezői hiányosságok és hatósági mulasztások álltak a háttérben. A tervezőket már nem lehetett felelősségre vonni, a vádlottak padján az új üzemeltető - a Magyar Alumínium Zrt. - illetékesei ültek 15-en, élen a fiatal cégvezetővel, B. Zoltánnal. A politika az első napokban megnevezte a „bűnösöket”, az Országházban Bakonygyi a gátszakadás helye Iszapömlés az ajkai térségben 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából mintegy egymillió köbméternyi mérgező vörösiszap ömlött a szabadba gátszakadás miatt. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Veszprém megye Somlo Tájvédelmi Körzet Borszörcsök az iszapfolyam útja (a becslések szerint a vörösiszap 1017 hektár területet öntött el) Ajkarendek Somlovasarhely Devecser Kolontár 2 km Fonás: HÍVA Sajtó- ós Fotóarchívum ' HP Qj j mw.mif.hu 2010. október 4-én 12.25-kor a ajkai gát átszakadása miatt több települést elöntött a lúgos, mérgező zagy. A katasztrófa 8 halálos áldozatot követelt. (Fotók: Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság, Wikipedia/Pásztörperc) Orbán Viktor jelentette be, hogy a cégvezetőt őrizetbe vették, s elégedett taps fogadta ezt a kormánypárt, és két ellenzéki párt - a Jobbik és az LMP - soraiból. A bűnper Veszprémben indult 2012-ben, s majdnem 3 és fél év után óriási közfelháborodást keltett a mindenkit felmentő ítélet. A Veszprémi Törvényszék azt állapította meg, hogy a vádlottaknak nem volt lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, hiszen ott voltak a tervezési dokumentáció adatai, az érvényes hatósági engedélyek. A folyamatos ellenőrzések során a hatóság hiányosságot nem tán fel, s további ellenőrzést sem írt elő. A katasztrófának előre jelezhető, egyértelmű jelei nem voltak - jelentette ki a törvényszék, nem osztva tehát az ügyász álláspontját, amely szerint a MAL-vezetők észlelték a szivárgási foltokat és az északi fel süllyedését. w A fák már növekednek. A város túloldalán, a Kastélypark fáin - sok más tanújel mellett - vörös sáv mutatja a katasztrófa emlékét. De igen: bűnösök Az elsőfokú eljárást meg kellett ismételni, mert a Győri ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet, főként a hiányos indoklás miatt. Az új eljárás lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölték ki, ahol 2019 februárjában fordult a kocka. Két vádlott kivételével mindenkit bűnösnek találtak ugyanazon adatok és bizonyítékok alapján. Úgy látták, hogy bár a tervezésben és kivitelezésben gyökereztek a hibák, a tározóban sokkal több és sokkal nagyobb lúgtartalmú anyagot tároltak, mint amennyiről a hatóság tudott. A katasztrófát okozó 10-es tározóban lévő iszapot veszélyes hulladékként kellett volna nyilvántartani, s fel kellett volna ismerni, hogy a gát süllyed. A MAL Zrt. 2010-ben leállított egy eljárást, amely az iszap lúgtartalmának semlegesítéséhez volt szükséges, s emiatt növekedett meg a tározóban a vízszint. Ha abban kevesebb és kisebb lúgtartalmú anyag lett volna, akkor az iszapömlés is kisebb kárt okoz. Az ügyészség is megfogalmazta: „ha a vádlottak csak a saját katasztrófaelhárítási és kárelhárítási tervükben előírtak szerint járnak el, és a kazettából nem 845 ezer köbméter, hanem csak 300 ezer köbméternyi víz ömlik ki, akkor az áradat el sem éri Kolontárt”. így látta a védelem A védők fordítva érveltek: ha egyszer az altalaj okozta a gáttest törését, akkor a vád által felrótt körülményeknek eleve nincs jelentőségük, sem a gáttest tönkremenetelének, sem a hiányolt monitoringnak és süllyedésmérésnek, a karbantartásnak vagy a vízoszlop magasságának, a pH-értéknek és a lúgtartalomnak. A gát falai közt maradva ugyanis az anyag nem idézett volna elő közveszélyt, a szakadásról pedig nem a vádlottak tehetnek. Azt is vizsgálta a törvényszék, megtettek-e az érintettek mindent az utólagos elhárítás érdekében. A bíróság és a vád szerint nem, míg a védelem amellett kardoskodik, hogy mindenki a helyzetnek megfelelően járt el. A Győri Törvényszék 10 embert elítélt, 5-öt felmentett, az ítélőtáblán a vádlottak ezután pedig még szigorúbb büntetést kaptak. A cégvezető például 2 és fél év helyett 4 év letöltendő börtönt, a műszaki szolgáltatási igazgató 2 év fogház helyett 3 év letöltendőt. Jól ellenőrzött az ellenőrző hatóság? Dr. Fejes Péter ügyész egyébként igen erős szavakkal illette olykor a vádlottakat, azt áhította például, hogy „katasztrófaturistaként” viselkedtek, amikor egyenként mentek ki a gátra ellenőrizni a helyzetet. Azt is leszögezte: nem lehet az ellenőrző hatóságot hibáztatni, mert elsődlegesen az üzemeltető felel. , Azért lennének a hatóságok felelősek - fogalmazott -, mert nem észlelték a mi szabályszegésünket? Mi ez, ha nem beismerés?” - kérdezte, amire a vádlottak halk, méhkasszerű moraja volt a válasz.
