Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-30 / 252. szám

www.ujszo.com IZVILAG ■ 2020. OKTOBER 30. 13 Tehetünk azért, hogy kevesebbet betegeskedjenek a gyerekek A lázzal, náthával, köhögéssel járó megbetegedések őszi-téli szezonjában a gyerekekre különösen vigyázni kell. Persze, a szakértők mindig elmondják: a fertőzések nagy része megelőzhető lenne helyes életmóddal, megfelelő táplálkozással. A táplálékok vitamin- és ásványianyag-tartalma nemcsak az egészséges fejlődéshez szükséges, hanem az immunrendszert is erősíti. A kórokozókkal, betegségekkel szembeni védekezőképességet tehát befolyásolhatjuk, ha kicsit gondosabban, tudatosabban állítjuk össze a gyerekek étrendjét. Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra, nyomelemre van szüksége. Változatos, kiegyensú­lyozott étkezéssel ezek többségét megkapja a szervezetünk, de akadnak kritikusabb pontok. Egyrészt, a kutatások azt mutat­ják, átlagos táplálkozási szokása­ink nem minden életkorban tar­tanak lépést a változó szükség­letekkel. Másrészt, időszakosan, például az őszi-téli hónapokban egyes anyagok bevitele fokozott odafigyelést igényel, ilyen pél­dául a C- és a D-vitamin. (A speciális igényekről bővebben a keretes írásunkban szólunk.) A sokféle vitamin és ásványi anyag egymás hatását kiegészítve fejti ki kedvező hatását. Mivel táplálékaink eltérő mennyiség­ben és minőségben tartalmazzák őket, így a gyerekek napi ét­rendjét is sokféle ételcsoportból, alapanyagból, változatosan kell összeállítani. Az alábbi „for­rásokra” különösen érdemes odafigyelnünk: A-vitamin: tejzsír, hal, máj B-vitamin: hús, borsó, zabpe­­hely, hal, gabonafélék C-vitamin: citrom- és narancs­félék, csipkebogyó, kivi, papri­ka, homoktövis D-vitamin: a szervezetünk ter­meli, kisebb mennyiségben meg­található a halban, a tejben, a belsőségekben, de pótlása a téli hónapokban elengedhetetlen E-vitamin: növényi olajok, teljes kiőrlésű termékek Kalcium: tej és tejtermékek, zöldség, lenmag, mák Vas: fehér bab, spenót, dió, hús, chiamag Jód: tengeri hal, brokkoli, gom­ba, jódozott só Magnézium: napraforgómag, földimogyoró, mogyoró, köles Fluorid: jódozott só, köles, spenót, szardínia Cink: tojás, lencse, búzapehely, napraforgómag, marhahús Folsav: saláta, tojás sárgája, sajt, brokkoli. A vitaminok egy része zsírban (A, D, E, K), másik része víz­ben oldódik (C, B csoport). Az előbbieket a szervezet képes raktározni, míg az utóbbiakból a többlet kiürül, így ezek bevite­léről naponta kell gondoskodni. A gabonaipari termékek főleg B-vitaminokat, a tejtermékek B-, C-, A-, D-, E-, K-, a húsok B- és D-, a tojás A- és D-, a növényi olajok A-, D-, E-, a zöldség- és főzelékfélék B- és C-vitamint, valamint karotint (A-provitamin), a gyümölcsök C- és B-vitamint, karotint tar­talmaznak. A téli hónapokban a megfelelő C-vitamin-bevitel jelenthet problémát, hiszen friss zöldsé­gekből és gyümölcsökből szegé­nyesebb a kínálat, mint nyáron. De burgonya, kelkáposzta, fejes káposzta, cékla, fekete retek, sárgarépa, fehérrépa télen is kapható és sokféleképpen elké­szíthető. A sütőtök is sok gyerek kedvenc téli csemegéje lehet. A savanyú káposzta is igazi C-vi­­tamin-bomba, főleg nyersen fogyasztva. A száraz hüvelyese­ket (borsó, bab, lencse) nemcsak vitamin-, hanem magas fehér­jetartalmuk miatt is érdemes a gyerekek étrendjébe iktatni. Ajánlatos naponta nyers gyü­mölcsöt, zöldséget is fogyasz­tani, és külön említést érdemel a csipkebogyó, melynek C-vi­­tamin-tartalma sokszorosa bár­mely más gyümölcs- vagy zöld­ségfajtáénak. Napi 2-3 csésze hidegen áztatott csipkebogyótea fedezheti a szervezet C-vitamin­­szükségletét. A friss gyümölcs- és zöldségkí­nálat szűkülésével érdemes szá­mításba venni a gyorsfagyasztott termékeket, amelyek - a kíméle­tes technológiának köszönhető­en - értékes vitaminjaik jelentős részét is megőrzik. Az elkészítés során érdemesebb a rövid ideig tartó párolást választani, mert a vitaminok hőérzékenyek, így a hosszas főzés alatt elbomlanak. A tartósítás másik formája az aszalás, amelynek során a gyü­mölcsök ugyan elveszítik C-vi­­tamin-tartalmukat, de a többi értékes összetevőjük (ásványi anyag, rost, B-vitamin) kon­centrált formában megmarad. Mértékkel adagolva a mazsola, a füge, a datolya, az aszalt szilva vagy sárgabarack stb. egészséges nassolnivaló, és még a gyerekek édességigényét is kielégítheti. Egyszerű és olcsó megoldás le­het, ha különféle magvak (búza, rozs, árpa, borsó, tökmag) csíráztatásával próbálkozunk. Az ásványi anyagokban és vita­minokban (B, C, A, E, K) bő­velkedő csírákat belekeverhetjük a kész levesbe vagy főzelékbe, de megszórhatjuk vele a gyerekek tízóraira készített szendvicseit is. Az ételek vitamintartalmát tovább fokozhatjuk, ha tálalás előtt friss fűszernövényekkel (zöldpetrezselyem, citromfű, menta, snidling) ízesítjük őket. A gyümölcslevek is segíthetnek a vitaminszükséglet fedezésében. Fontos azonban, hogy a magas gyümölcstartalmú, hozzáadott cukrot nem tartalmazó termé­keket vásároljuk. Ha beszerzőnk egy gyümölcscentrifugát, gyü­mölcsökből (alma, körte, citrus­félék), zöldségekből (sárgarépa, cékla, sütőtök) vagy ezek kom­binációiból percek alatt igazán frissítő, vitamindús ivólevet készíthetünk otthon. A változatos étkezés mellett persze a rendszeres mozgás és a friss levegő is elengedhe­tetlen a gyerekek megfelelő fejlődéséhez - és bármilyen nehéz is ez ebben az időszakban, lehetőség szerint erről is gondos­kodnunk kell. (ú, pf) Milyen életkorban mire kell odafigyelni? Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra, nyomelemre van szüksége, hogy rendesen tudjon működni. A kisbabák, a gyerekek és a tinik esetében is különbözők az általánosan elfogadott, fő ajánlások. Csecsemők Az újszülöttek jó esetben elegendő vitaminhoz jutnak az anyatejjel - feltéve, hogy a szoptatós anyuka vitamin­­dúsan étkezik, nem lép fel nála valamilyen hiányállapot. Az egészséges, megfelelően 'táplálkozó anya teje elegendő vitamint tartalmaz az egészsé­ges csecsemő számára (kivétel a K- és D-vitamin, de ennek pótlására megkapjuk az inst­rukciókat gyerekorvosunktól a rendszeres ellenőrzések során). Általában a megfelelő vegyes táplálásban részesülő gyermek egyéves kor felett sem igényel vitaminpótlást. mes nagyobb hangsúlyt fektetni, ugyanis egy 1 éves gyermeknek ugyanannyi vasra van szüksége, mint egy 7 vagy 10 évesnek. Épp ezért az 1-2 évesek gyakran vashiánnyal küzdenek, melynek tünetei a következőek lehetnek: bágyadtság, kedvtelenség, rossz koncentrációs képesség, gyakori betegeskedés, töredezett haj, repedezett körmök, rózsaszínes vizelet. 3-6 éves korban Ebben a korban tovább nő a napi vitaminszükséglet, amit a legegyszerűbben elegendő zöld­ség és gyümölcs fogyasztásával tudunk orvosolni. A szakértők azt javasolják, hogy az egy­éveseknél a napi 120 grammot célozzuk meg, aztán fokoza­tosan növeljük az adagokat, a tiniknél pedig érje el a napi 300-350 grammot. Ez elvben azt jelentené, hogy minden étkezés­hez adunk valamilyen zöldséget, gyümölcsöt. A valóságban azon­1-3 éves korban Ebben az életkorban továbbra is több vitaminra van szükségük a gyerekeknek, hiszen még növés­ben vannak. A napi vitamin- és árványianyag-szükségletük te­rén az alábbiakra kell figyelmet fordítani: C-vitamin: 60 mg D-vitamin: 10 pg (kb. 0,1 mg) Jód: 100 mg Kalcium: 600 mg Vas: 8 mg A-vitamin: 0,6-0,8 mg A C-vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer helyes működésében, továbbá hozzájárul a fogak épségéhez és a sebek gyógyulásához. A D-vitamin a kalciummal együtt a csontokért felel. A jód a pajzsmirigy helyes működésében játszik fontos szerepet, az A-vitamin pedig hozzájárul a jó látáshoz és a bőr normális állapotának a fenntartásához. Az elegendő vasbevitelre érde­ban a gyerekek ennél sokkal kevesebb friss vitaminforrást esznek: a hat év alattiak kb. 75 grammot, míg a tinédzserek mindössze 140 grammot. Az óvodáskorú gyerekeknél főleg az alábbi napi szükségle­tekre kell odafigyelni: C-vitamin: 70 mg Jód: 120 mg Kalcium: 700 mg Vas: 8 mg 6-14 éves korban Az iskolásoknál tovább nő a napi vitaminszükséglet, leginkább serdülőkorban, hiszen testük továbbra is növekedésben van, illetve szervezetük rendkívüli változásokon megy keresztül. 6-10 évesek/11-14 évesek: C-vitamin: 80 mg (később 90-100 mg) Jód:140 mg (később 180-200 mg) Kalcium: 800 mg (később 900-1000 mg) Vas: 10 mg (később 12-15 mg) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az ízvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3.

Next

/
Thumbnails
Contents