Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-29 / 251. szám
A jó pályaválasztás feltétele: pályaismeret 141 Mi a pályaorientáció? A pályaorientáció során a különböző szakmákkal kapcsolatos tájékozódás, keresgélés, a különböző szakmák közötti eligazodás történik. A fogalom jelentése ennél azonban tágabb: azoknak a személyes kompetenciáknak, készségeknek a megszerzését jelenti, amely előkészíti az ember - pálya - környezet megfeleltetését. Ebből következik, hogy nem csupán a különböző szakmákról, de önmagunkról és a minket körülvevő társadalmi környezetről szerzett ismereteket is magába foglalja. így a pályaorientáció segít összhangba hozni az egyéni készségeket a társadalmi igényekkel és a választott szakmával. A pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat, és mint minden tájékozódó jellegű folyamat, a megfelelő döntést készíti elő. Ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk ebben a fontos kérdésben, négy dolog szükséges: Nagyjából reális kép önma• gunkról. Ebben különösen azoknak a tulajdonságoknak és képességeknek a feltérképezése fontos, melyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek. 2 Széles körű ismeretek a • választható szakmákról 3 A munkaerőpiaci környezet • ismerete. Nyilván érdemes figyelembe venni például azt, hogy milyen szintű a túlképzés, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek az adott területen. 4 A képzési lehetőségekre vo• natkozó ismeretek. Vajon elég elkötelezettek vagyunk akkor is, ha az adott pálya speciális képzettséget igényel, és csak otthonunktól több száz kilométerre oktatják. És ha így van, meg tudjuk-e hozni az ehhez szükséges anyagi és egyéb áldozatot? (uni-eszterházy) A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Trexima munkaerőpiac-kutató társaság támogatásával, országszerte 600 magyar tanuló olvassa, október 22-étől november 19-éig. A pályaválasztás, a továbbtanulás és a munkalehetőségek témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal november 5-én jelenik meg. TREÍflMA A felnőtt ember életének jelentős részét a munkavégzés tölti ki. Ez a tevékenység nem pusztán a létfenntartáshoz szükséges anyagi alapokat biztosítja, hanem egyúttal kifejezi az egyén társadalmi helyzetét és identitását, mint társadalmi orientációs keret hozzájárul az egyén önértékeléséhez, megadja a nap és egyben az élet időbeli struktúráját, illetve a társas kapcsolatok színtereként is szolgál. A sikeres pályaválasztás, a jó munkahely lehetőséget nyújt az egyéni képességek kibontakoztatására, az elégedettségérzet fokozására, az így végzett munka az örömök egyik forrása lehet. A munkát végző tevékenység tehát fontos, sokrétű szerepet játszik az ember életében, ezért lényeges, hogy a pályaválasztás során olyan információkkal rendelkezzen, amelyek segítségével optimális döntés meghozatalára lehet képes. Képesség és pálya összhangja A pályaismeret az egyes pályák leglényegesebb követelményeinek ismeretét jelenti, annak érdekében, hogy a fiatal képességei és a választott pálya megfeleltethetők legyenek egymásnak. Ezen ismeretek megszerzése egy igen széles körű, sokirányú tevékenység. A pályaválasztásnál figyelembe kell venni, hogy egy ember nem csak egy pályára alkalmas. Ezért ismerni kell a pályák világának rendszerezett képét, amelyben épp e rendszer nyújt lehetőséget a kapcsolódási pontok megtalálására. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a pályák és foglalkozások tartalma, valamint a munkát végző ember személyisége is változik. Az ember-pálya kapcsolata tehát egy dinamikus, folyton változó kapcsolat, ami természetes módon állandó elemeket is tartalmaz. Érdeklődés A pályaorientáció folyamatának egyik kiindulási pontja lehet az egyén érdeklődése. A „szeretem az embereket” nyitó mondat első megközelítésben számtalan választható pálya lehetőségét kínálja, hiszen nagyon sok emberközeli foglalkozás létezik. Tovább haladva a vizsgálódásban fel kell tenni azt a kérdést, hogy „hogyan”? Bizonyos távolságból, pl. bolti eladóként vagy tanárként; vagy meg is érinteném őket masszőrként, kozmetikusként; akkor is szeretem őket, ha betegek, ha magatehetetlen gyerekek vagy öregek; tudnám-e gyógyítani őket orvosként, gondozni ápolóként, szociális gondozóként; elfogadnám, szeretném-e őket, ha fogyatékkal élnek, tudnék-e gyógypedagógusként, konduktorként dolgozni; szívesen foglalkoznék-e szociális munkásként pl. hajléktalanokkal? A kérdésfelvetés hatására a lehetőségek közül több is kieshet, mert pl. magasabb vagy alacsonyabb iskolai végzettségre törekszem, bizonyos élethelyzetektől idegenkedem, ugyanakkor újabb és újabb ötletek is felmerülhetnek. Követelmények Hasonló változás figyelhető meg, ha más személyiségtulajdonságok vagy a pályákhoz kapcsolódó jellemzők, követelmények oldaláról közelítünk a kérdéshez. A jó kézügyesség pl. sok foglalkozás gyakorlásához nélkülözhetetlen követelmény. Az, hogy végül valaki ezt a képességét mint sebész, grafikus, fodrász, cukrász vagy ötvös (és még sorolhatnánk) hasznosítja, az egyén más képességeitől (pl. általános tanulási képesség), személyiségtulajdonságaitól, valamint a választási lehetőségként felmerülő foglalkozások tartalmától, követelményeitől függ. A pályaismeret segítségével lehet mérlegelni, hogy az egyén számára fontos értékek (pl. altruizmus, önérvényesítés, változatosság stb.) mely foglalkozások gyakorlása során jelennek meg hangsúlyosan. Pályaválasztás előtt álló fiatalok jó része első megközelítésben a szabadban végzett munkát részesítené előnyben mindaddig, amíg nem szembesül azzal, hogy ez a munkamód szélsőséges, kedvezőtlen időjárási viszonyok között is, többségében kint folytatott tevékenységeket feltételez geológusként, kertészmérnökként, mezőgazdasági technikusként, erdőművelőként, vadászként... y I j Nagyvonalú vagy aprólékos A munkamód ellentétpárjai között fontos kiemelni a nagyvonalú, illetve aprólékos munka kérdését. Minden foglalkozás ellátása, valamennyi munkatevékenység, tehát még az úgynevezett „nagyvonalú” munka is adott követelmények, előírások szerint történik, az ezekhez való igazodás szabálykövetést, gondosságot, pontosságot igényel. Ugyanakkor az egyes foglalkozások között ebben a tekintetben jelentős különbségek mutatkoznak. Többségében aprólékos munkamód jellemzi pl. egy fogorvos, egy könyvelő, egy villanyszerelő tevékenységét, ezekhez képest nagyvonalúnak tekinthetjük egy tanár, egy kertész vagy egy kőműves munkáját. Ez az aprólékosság vagy nagyvonalúság a felsorolt foglalkozásokban is változó jelleggel szerepelhet, a nagyvonalúnak tekintett foglalkozásokban is vannak olyan tevékenységelemek, amelyek aprólékosságot igényelnek (pl. a kertésznél az oltás, szemzés aprólékos munka), de az aprólékos munkamódot követelő foglalkozásoknak is lehetnek nagyvonalú, kevésbé finom részei. Munkaeszközök A foglalkozások, munkatevékenységek különböző eszközök használatát igénylik. Ezek az eszközök lehetnek tárgyak, szerszámok, gépek, de ugyancsak munkaeszköz lehet a beszéd, a kommunikáció, a hallgatás, a mások meghallgatása is. Az emberek általában azokkal az eszközökkel dolgoznak szívesen, amelyek használatában elég ügyesnek bizonyulnak. A pályaorientáció során épp ezért fontos feltárni az egyén és a különböző munkaeszközök kapcsolatát, hogy milyen eszközöket kedvelnek, ezekhez milyen foglalkozások társulhatnak, illetve fontos ismerni, hogy adott foglalkozásokban milyen eszközök használatára van szükség. A munka anyaga A munka anyaga lehet a nyersanyag, a munkafolyamat közbülső anyaga és a munka eredményeként létrejött késztermék is. A különböző anyagokhoz való viszony a pályaválasztás meghatározó eleme lehet. Nem véletlenül lesz valaki pl. épp kovács, pék, asztalos vagy tanár, hanem azért, mert kihívást lát a mások számára rideg fém megmunkálásában, szívesen dolgozik a lágy tésztával, örömmel tölti el a faanyag érintése, vagy számára a másik emberrel való foglalkozás (ez esetben mint anyag) a legvonzóbb. A pályaismeret tehát részben szűkíti az egyén számára a pályák világát oly módon, hogy erősíti a döntési alternatívák redukálását, másrészt bővíti a választható pályák körét, mivel egyre több foglalkozással ismerkedik meg a pályaorientáció folyamatában. (regi.tankonyvtar) KÜLÖNLEGES SZAKMÁK ETIKUS HACKER Sokan a mai napig egyszerűen számítógépes kémkedésnek, a bűnözés egyik formájának, de legalábbis valamilyen illegális cselekménynek tartják a hacker tevékenységét. Ehhez a furcsa szakmához fűződő előítélet feltehetően napjaink bűnügyi filmjeiben gyökerezik. Bármilyen ) furcsa is, ennek ellenére a hacker munkája nem arról szól, hogy illetéktelenként hozzáfér a mások számítógépén és telefonján tárolt üzleti vagy éppen magánéleti titkaihoz. Az etikus hacker ugyanis nem rombol, hanem éppen ellenkezőleg: sokkal inkább egy informatikai rendszer építésében és biztonságosabbá tételében van szerepe. Ezt a tevékenységet pedig jogszerűen, megbízás alapján végzi. MEDIATOR A mediátor hivatása gyakorlatilag nem más, mint a konfliktuskezelés és kompromisszumkötés furcsa művészete. Napjaink feszültséggel terhelt világában gyakoriak a legkülönbözőbb viták, a munkahelyi konfliktusoktól kezdve családi gondokon keresztül a párkapcsolati problémákig. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére hivatott a mediátor. Munkája során a legfontosabb a kiváló kommunikációs készség, melynek segítségével a vitás felek közötti félreértéseket, vélt vagy valós gondokat is fel tudja oldani egy mindkét fél számára előnyös egyezség megkötésének keretei között. KUTYAKOZMETIKUS Kutya tenyésztőkről, kutyakiképzőkről már biztosan mindenki hallott, de a számtalan ebtípus külső megjelenéséért felelős kutyakozmetikusok munkája iránt egyelőre kevesen érdeklődnek. Pedig állatbarátok számára ideális, hiszen egész munkaidejük alatt kutyusokkal foglalkozhatnak, elsajátíthatják a kutyák szőrének kozmetikai szempontból történő ápolását, fejleszt hetik kommunikációs késztségeiket a gazdáknak nyújtott tanácsadás során, (tanfolyamok)) DP200499
