Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-29 / 251. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2020. október 29. | www.ujszo.com Mit tegyünk, ha elkapjuk a Covidot? ÖSSZEFOGLALÓ Mi van, ha Covid-19-em van? Manapság sokakban és gyakran felmerül ez a kérdés. Noha számos útbaigazítás je­lent mér mag ezzel kapcsolat­ban, aki a saját bőrén tapasz­talja, nem biztos, hogy azonnal józanul tud reagálni, és tudja majd, mit kell tenni. A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba! Ha bármilyen légúti megbetegedés vagy csak egyszerű megfázás tünetei jelentkeznek, és ha szoros kapcsolat­ban voltunk olyan személlyel, akinek a koronavírustesztje pozitív volt, ott­hon kell maradni, izolálni és figyelni kell magunkat, miközben telefonon vagy e-mailben konzultálhatunk a kezelőorvosunkkal. Továbbá, a www.korona.gov.sk weboldalon je­lentkeznünk kell tesztelésre. A re­gisztráció után meg kell várni a vá­lasz SMS-t a COVID PASS adatok­kal, vagyis hogy mikor és hová kell menni tesztelésre (leghamarabb a po­zitív személlyel történt érintkezést követő 5. nap). A mintavétel helyére senki ne menjen tömegközlekedési eszközzel, hanem kéijen meg valakit, hogy szállítsa oda! Aki ezt nem tudja biztosítani, konzultáljon a kezelőor­vosával, aki a tesztelés helyére szál­líttatja, vagy értesíti a mobil mentő-A Covid-19 egyik tipikus tünete a magas láz (S h utterstock-fekvétel) egységet, hogy a lakásában végezzék el a mintavételt. A tesztelt személy­nek és a sofőrnek mindvégig száj­maszkot kell viselnie. A teszt ered­ményéről legkésőbb 96 órával a min­tavétel után SMS-ben értesítenek. A teszt eredménye Ha az eredmény negatív, folytató­dik a 10 napos otthoni karantén, me­lyet a pozitív személlyel való utolsó érintkezés napjától kell számolni. Az izoláció tényleges időtartamát még az is befolyásolhatja, hogy a velünk egy háztartásban élő személyek tesztjé­nek mi az eredménye. Pozitív koronavírusteszt esetén folytatódik az izoláció - attól a naptól kezdve, hogy kiderült a pozitív ered­mény, még további legkevesebb 10 napig karanténban kell maradni. Az izoláció befejezéséről csak az illeté­kes regionális közegészségügyi hi­vatal dönthet. A betegség súlyos le­folyása esetén a karantént szükség szerint meghosszabbíthatják legke­vesebb 20 napra. Aki nem vesz részt az előírt tesz­telésen, annak automatikusan leg­alább 10 napig otthon kell maradnia, és ha nem jelentkeznek klinikai tü­netek, ismét elhagyhatja a lakását. Orvosi igazolás Ha gyermekünknek bármilyen egészségi problémája van, és emiatt otthon marad pár napig, jelenleg az 5 napig teijedő iskolai hiányzást a szü­lő igazolja. Orvosi igazolásra csak 5 napnál hosszabb távolmaradás eseté­ben van szükség. Felnőttek esetében telefonon vagy e-mailben kell kérni, „Ahányan vagyunk, annyiféleképpen reagáltunk Nagy Mónika családja szeptemberben átesett a Covid-19-en. Voltak nehéz pillanataik, de túlélték. A kétgyermekes családanyát a betegséggel és a karanténnal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük. Hogyan kezdődött a betegség? Milyen tünetek voltak? Amikor ki­derült, hogy ez bizony Covid-19, hogyan reagáltak? Nálunk nagyon gyorsan jött. Az egyik percben még lábon voltunk, semmi bajunk, majd 5 percre rá 38 fokos láz, legyengülés, és le kellett feküdni. A tünetek bágyadtsággal, levertséggel, magas lázzal és köhö­géssel kezdődtek a férjemnél, nálam 38 fokos láz és erős fejfájás - olyan, amikor se feküdni, se ülni nem jó, és nem segített semmilyen általános lázcsillapító gyógyszer. Vasárnap este kezdődött a férjemnél, akkor a két fiunk és én még jól voltunk, en­nek ellenére úgy döntöttünk, a gye­rekek nem mennek másnap iskolá­ba. Ez később helyes döntésnek bi­zonyult. Másnap reggel 7-kor, mi­után az éjszaka folyamán nem javult a helyzet, a férjem felhívta a házior­vosát, aki az elmondott tünetek alap­ján egyből elindította a hivatalos tesztkérési folyamatot. A teszt ered­ményéig eltelt időszakban nagyjából tudtuk, mi a teendő: nem szabad ki­menni emberek közé, amíg nem tud­juk, milyen betegséggel van dol­gunk. Mivel a tünetek nem enyhül­tek, és szerda reggel nálam is ilyen, sőt talán még nagyobb hirtelenség­gel jöttek a tünetek, sejtettük, hogy talán Coviddal van dolgunk. A teszt­­eredményre mégis pánikszerűen re­agáltam, jöttek a könnyek, a nagy ijedtség... Kezelés, ápolás szem­pontjából nem mondhatom, hogy biztosan tudtam, mit kell csinálni, de a negyedik nap után Világos lett, hogy a lázat és a köhögést csillapítani kell, még akkor is, ha a szervezetnek kell a láz, hogy elpusztítsa a vírust. Az ijedtség lassan a tehetetlenség érzé­sével párosult... És ez így ment 10 napon át. Hogyan vettek mintát? Kijöt­tek? Egyszerre vettek az egész csa­ládtól? A második nap a bejelentéstől hí­vott a népegészségügyi központ munkatársa, hogy mikorra tervezik a mintavételt, majd a mentőszolgálat pontosította az időpontot. Először csak a félj emtől vettek mintát, és amíg nem bizonyosodott az eredmény po­zitívnak, addig a többi családtagot nem tesztelték. Csütörtökre, 48 óra múlva lett meg az eredmény, és pén­teken jöttek tesztelni bennünket is. Milyen volt a betegség lefolyása? Ahányan vagyunk a családban, annyiféleképpen reagáltunk a vírus­ra. Nálunk teljesen a kor volt a meg­határozó a betegség lefolyásának sú­lyosságában. A kisebb fiam 10 éves lesz, ő viselte a legkönnyebben: kb. 1 nap hőemelkedés és 1 nap emésztési problémák. Az idősebb fiam 12 éves lesz, nála is 1 nap láz volt, majd fej­fájás és csúnya, száraz köhögés kö­rülbelül 1 hétig, esténként izzadás, napközben fáradékonyság, légszomj. Majd jöttem én, kb. 3 nap 38,3-ig me­nő lázzal, fejfájás, hátfájás tüdőtájt, nálam hurutos köhögéssel. A szaglá­sunk és ízlelőképességünk az 5. nap­ra az első tünetek megjelenésétől tűnt el, és fokozatosan 4-5 nap után jött vissza, persze, aki volt már igazán megfázva és náthás, az ismeri ezt az állapotot, valahogy ez mégis más, mivel az orrunk tiszta volt - nincs az a klasszikus váladékos nátha, tiszták a felső légutak. A fétjemnél volt a be­tegség lefolyása igazán rossz. Neki 10 napon át - 1 nap kivételével - folya­matosan 38-39 fölötti láza, nagyon ingerlő, száraz köhögése, légszomja volt, apró levegővétellel tudott csak levegőt venni, nem bírt beszélni. Voltak életveszélyben? Nem tudom. Talán ha látott volna bennünket személyesen a háziorvos, akkor azt mondja: miért nem me­gyünk egyből kórházba? Minden­esetre a 6-7. nap nagyon kritikus volt. Akkor sokat virrasztottam, és -gon­dolkodtam, hogy hívjam-e a mentőt. A háziorvossal minden nap konzul­táltunk, de más telefonon keresztül megítélni egy helyzetet, vagy szemé­lyesen. Nagyon féltem, a féijemet féltettem. Felléptek szövődmények? Egyelőre nem tapasztalunk szö­vődményeket, viszont tervben van egy kardiológiai és egy tüdővizsgá­lat. A veszélyeztetett csoportba tar­toznak? Nem. 45/40/12/10 évesek va­gyunk, nincs krónikus betegségünk, sportolunk, de lehetne ennél egész­ségesebben is élni, persze. Hogyan ápolták egymást? Mi használt? Lázcsillapító, sok folyadék, C-vitamin, azonban az általunk is­mert, vény nélkül is kapható láz­csillapítók már a nagyon magas lá­zat sehogy sem csillapították 38 fok alá, ezért a 7. napon az orvos írt elő erősebb lázcsillapítót és erősebb gyógyszert a köhögés enyhítésére, mivel addigra már oda jutott a pá­rom, hogy nem tudott levegőt ven­ni, illetve csak nagyon pici, sekély légzéssel. Nagyon sok mindent ki­próbáltunk nagymamáink házi praktikái közül, próbáltuk a piacon kapható krémeket, szedtünk kalci­umot, csináltunk langyos hűtő zu­hanyokat. Van inhalátorunk is, de az igazi enyhülés akkor jött, amikor elkezdtünk kamillavirág-főzettel inhalálni, és édesapám küldött ne­künk homoktövislevet. Az inhalá­lás 2-3 órás időintervallumban cso­dát művelt, tudtunk a gőz alatt mé­lyebb levegőt venni, és a köhögés is enyhült. Meddig voltak karanténban? Ellenőrizte valaki a karantén be­tartását? Ez alatt ki látta el a csa­ládot élelmiszerrel, gyógysze­rekkel? Önkéntes karanténban voltunk mindjárt az első naptól, tehát az említett vasárnaptól gyakorlatilag egy egész hónapon keresztül. El­lenőrizni naponta jött a rendőrség, és mindig megkérdezték, van-e szükségünk valamire. Később már digitálisan folyt az ellenőrzés. Sze­rencsések vagyunk, mert volt, aki hozzon ételt és gyógyszert, és na­gyon hálás vagyok érte mindenki­nek, mert ebben a mai rohanó vi­lágban, amikor az embernek a saját családjára és önmagára is alig jut idő, önzetlenül mentek, és bevásá­roltak nekünk is. hogy az orvos igazolja a betegsza­badság elkezdését, a gyógyulás után, illetve az esetleges karantén befeje­ződése után pedig a betegszabadság végéről ad ki igazolást. A karantén betartását a rendőrség ellenőrzi, és az idő előtti elhagyásá­ért, megsértéséért a Közegészség­­ügyi Hivatal 1659 euróig teijedő bír­ságot szabhat ki. Mi a szoros kapcsolat? Mihelyt felmerül a gyanú, hogy koronavírusosak lehetünk, azonnal kezdjük el összeírni azoknak a sze­mélyeknek a listáját, akikkel kapcso­latban voltunk! Különbséget kell ten­ni a szoros és a szokványos kapcsolat között. Szoros kapcsolatnak számít, ha egy koronavírusos személlyel 15 percnél hosszabb ideig és 2 méternél kisebb távolságban voltunk, ha fizi­kailag megérintettük, ha zárt helyi­ségben (otthon, osztályban, irodában stb.) 15 percnél hosszabb ideig vol­tunk vele. Továbbá szoros kapcsolat­nak minősül, ha kiszolgáltunk vagy ápoltunk koronavírusos személyt, ha repülőben kétülésnyire ültünk tőle, illetve ha laboratóriumban Covid-19- tesztekkel manipuláltunk. Minden más kapcsolat szokványos, azaz ke­vésbé veszélyes kapcsolatnak számít. Rendszeresen mossuk és fertőtlenít­sük a kezünket, hordjuk a szájmasz­kot, és mihelyt jelentkeznek a tüne­tek, izoláljuk magunkat, majd hívjuk az orvosunkat! (sza) a vírusra” A kapcsolatok felkutatása, tesz­telése is megtörtént? Lett valaki pozitív? Igen, volt kontaktuskutatás, 4 nap­ra visszamenőleg az első tünet meg­jelenésétől. Akikkel találkoztunk, senki nem lett pozitív, viszont karan­ténban voltak addig, amíg be nem bi­zonyosodott, hogy nem fertőződtek meg. Ha utólag visszagondol, hol fer­tőződhettek meg? Fogalmam sincs. Betartottuk az előírásokat - kézmosás, maszk, tá­volságtartás - mégis ez lett. A leg­jobban talán az adott nyugalmat, hogy nem fertőztünk meg senkit. Mindazok után, amin keresztül­mentek, mit gondol a szájmaszk el­len tüntetőkről és a korlátozásokat ignorálókról? A maszk viselésének tagadásához mindenkinek joga van, de itt inkább egy másik megközelítés fontos: amikor 2003-ban kitört a SARS- járvány, mi Japánban éltünk, és ne­künk is furcsa volt, hogy az emberek maszkot viseltek. Később értettük meg, hogy az ázsiai kultúra más­képp viszonyul a betegségekhez: a maszkot nem feltétlenül azért vise­lik, hogy magukat védjék a beteg­ségektől, hanem azért, hogy máso­­kat megvédjenek az esetleges fertő­zéstől. A korlátozásokat ignorálók­­kal kapcsolatban csak annyit mon­danék: pro és kontra mindig lesz, a tagadás és a kérdőre vonás hozzá­tartozik az emberi alaptulajdonsá­gokhoz, de aki már átélte e betegség nehéz lefolyású változatát, az biz­tosan átértékelte a korábbi szkepti­kus vagy tagadó álláspontját. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: SEGÍTSÉG A VÁLLALKOZÓKNAK ■ KI MILYEN ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT, HOGYAN KELL INTÉZNI

Next

/
Thumbnails
Contents