Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-29 / 251. szám
2 KÖZÉLET 2020. október 29. | www.ujszo.com Bírókat és ügyvédet is elsöpört a Forgószél FINTAMÁRK Pozsony. Folytatódnak a letartóztatások az igazságszolgáltatásban: tegnap reggel több bíróra, és Zoroslav Kollár hírhedt vállalkozóra és ügyvédre is lecsapott a Nemzeti Bűnüldözési Hivatal (NAKA). Kollárnak a feltételezések szerint nagyobb befolyása volt a bíróságokon, mint Marián Koönernek. Az akciónak, mely a márciusi Vihar elnevezésű operáció folytatása, a NAKA ezúttal a Forgószél fedőnevet adta - azt, hogy a hatóságok több embert is letartóztattak, az Országos Rendőr-főkapitányság már megerősítette, ám részleteket egyelőre a nyomozásra való tekintettel nem árultak el. A nevek azonban kiszivárogtak: mások mellett JarmilaUrbancová, a Legfelsőbb Bíróság korábbi alelnöke, Jozef Kolcun, a Legfelsőbb Bíróság egyik jelenlegi bírája, vagy épp Katarina Bartalská és Otília Doláková bírónő és David Lindtner exbíró is a NAKA nyitrai kirendeltségére került - közülük Urbancová, Bartalská és Lindtner már márciusban is letartóztatásban végezte, ám végül nem vették őket vizsgálati fogságba, az Alkotmánybíróság nem adott erre engedélyt. Korrupciós vádak A DenníkN szerint legalább nyolc ember érintett a mostani akcióban. Rajtuk kívül a NAKA nyitrai központjába szállították Richard Molnárt és Monika Jankovskát is - őket még tavasszal helyezték vizsgálati fogságba, az akkor letartóztatott bírók közül ők ketten maradtak rács mögött. Jankovská ezt megelőzően, kedden kilenc órát töltött a Különleges Ügyészségen. A Denník N szerint azt szerette volna tudni, hogy amennyiben beismeri a bűnösségét, és tanúvallomást tesz minden bűncselekményről, amit tud, köthete vádalkut. Az ismert ügyvédet, Zoroslav Kollárt is letartóztatták, egyesek szerint még na- Katarina Bartalská bírónő idén már másodszor végezte a NAKA nyitrai kirengyobb befolyása volt a bíróságokon, mint a hírhedt Marián Koőnernek deltségén (Michai Smräok felvételei) A hírek szerint Jozef Kolcunt 30 ezer, illetve 10 ezer eurós kenőpénz elfogadásával vádolják, de a többiek ellen is elsősorban korrupciós vádakat, illetve a bíróság függetlenségébe való beavatkozás vádját hozták fel. Urbancovát, Kolcunt és Lindtnert Kassára szállították, vizsgálati fogságukról az Alkotmánybíróság dönt majd. Nagyhal a hálóban A „legnagyobb hal” azonban min; den bizonnyal Zoroslav Kollár is; mert ügyvéd. A milliomos vállalkozó szerepel a maffialistán - állítólag a csődmaffia egyik prominens alakja volt, és Marián Kocner Threemaüzeneteiből az is kiderült, hogy nagyobb befolyása lehetett a bíróságokon, mint a hírhedt vállalkozónak. Kollár nevét a korrupciós botránnyal kapcsolatban Vladimír Sklenka exbíró emlegette, aki együttműködik a rendőrséggel, és teijedelmes vallo; mást is tett - mások mellett egyébként Urbancovára, Dolákovára és Lindtnerre is utalt tanúvallomásában. Sklenka információi alapján már 13 bíró ellen emeltek vádat. Kollárról a Marián Kocnerrel is hasonlóan szoros kapcsolatot ápoló Sklenka azt mondja, az ügyvédvállalkozó volt az első, aki Richard Molnáron keresztül nyomást igyekezett rá gyakorolni, mikor bíróvá nevezték ki. Szerinte a helyzet odáig fajult, hogy ha Pozsonyban valakinek üzleti jellegű bírósági ügye volt, elég volt szólni Kocnemek vagy Kollárnak, és ők kapcsolataikon keresztül intézkedtek. Vallomásában több olyan esetet is megemlít, amikor Kollár Molnáron keresztül kedvező ítéleteket intézett magának és másoknak a bíróságokon. Kollár mindezt a Sme napilapnak adott interjújában tagadta, mondván, Sklenka találgat, nagyot mond, és megfelelési kényszere van a korrupciós botrány nyomozóival szemben. Zoroslav Kollár letartóztatása a sajtó szerint ugyanakkor a levegőben lógott egy ideje. A vállalkozó ugyanis a Plus 7 dní szerint fokozatosan megszabadul hatalmas vagyonától, kismagyari kastélyát például 19 éves fiára íratta át. Láncreakció Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, a Bírósági Tanács tagja lapunknak azt mondta, a Forgószél akció egy láncreakció eredménye lehet. „Azok a bírák, akik vizsgálati fogságukat töltik, sok negatív információval rendelkezhetnek, és már belefáradtak a szabadságkorlátozásba. Valószínűleg sok mindent elmondanak, hogy segítsenek saját magukon” - mondta az Új Szónak Mészáros Lajos, aki szerint sokkoló, ami kiderült. Az Alkotmánybíróság korábban nem engedélyezte több bíró vizsgálati fogságba helyezését sem - közülük azonban tírbancová, Bartalská és Lindtner újra letartóztatásba került szerda reggel. Mészáros szerint érdekes lesz figyelni, most hogyan dönt majd a testület, hiszen más az összetétele. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis nagyon szoros volt a szavazás a vizsgálati fogsággal kapcsolatban, most azonban már nem tagja a taláros testületnek Mojmír Mamojka, a Smer korábbi képviselője, akivel szemben szintén felmerült a gyanú, hogy Marián Kocnemek tett szolgálatokat. Mészáros Lajos hozzátette, az Alkotmánybíróságot a mediális kritika mellett szakmai kritika is érte a döntés miatt - ráadásul törvényhozói bírálatnak értelmezhető az is, hogy a Mária Kolíková igazságügyi miniszter műhelyében készült bírósági reform már azzal számol, hogy a jövőben ne kelljen az Alkotmánybíróságnak döntenie a bírók vizsgálati fogságáról. „Szomorú vagyok, mert Szlovákiában működik az igazságszolgáltatás, és nagyon sok a rendes bíró, ám amire most derül fény, az már a rendszer hibája is - valami nagyon nincs rendben” - tette hozzá Mészáros Lajos. Hosszabb ideig kaphatnak támogatást a munkáltatók és az önálló vállalkozók ÖSSZEFOGLALÓ Jövő márciusig folyamodhatnak anyagi kompenzációért az Elsősegély projekt keretében a munkáltatók és az önálló keresőtevékenységet folytatók. A kormány szerdán megjegyzéssel jóváhagyta a projekt feltételeinek megváltoztatására vonatkozó javaslatot, három hónappal meghosszabbította a projektet, és a hozzájárulások összege is emelkedik. Pozsony. A módosító javaslatot a járványügyi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt terjesztette elő a munkaügyi tárca. Az új feltételek már az idén októberre benyújtott kérvényekre is vonatkoznak, az igényt novembertől lehet jelezni. Azokra a munkáltatókra vonatkozóan, akik megszüntették tevékenységüket vagy be kellett zárniuk a vállalkozásukat, a munkaügyi minisztérium javasolta a munkavállalók célcsoportjának kiterjesztését, és azokra is, akikkel ez év március 1. után, de legkésőbb szeptember 2- ig kötöttek munkaszerződést. A támogatandók körét bővítik, olyan szervezetek és önálló keresőtevékenységet folytató személyek (SZÜO) is kompenzációt kaphatnak, amelyek ez év február 1. után, de legkésőbb szeptember 2-ig kezdték meg működésüket. Az új szabályozás értelmében a járulék a munkavállaló átlagkeresetének 80%-áról a munkavállaló szuperbruttó bérének 80%-ára emelkedik, abban az esetben, ha a munkavállaló akadályoztatva volt a munkavégzésben a munkáltató részéről. Ezenkívül a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló az eddigi két hónap helyett egy hónapon át köteles alkalmazni a munkavállalót. Az önálló keresőtevékenységet folytató személyek (2. számú intézkedés) esetében a rendelkezés kiterjed azokra is, akik 2020. július 1. óta fizetnek járulékokat. Megszűnik az a feltétel is, hogy az önálló keresőtevékenységet folytató személy nem lehet egyidejűleg foglalkoztatott is. A hozzájárulás összege az egyes kategóriákban a forgalom csökkenésének megfelelően növekszik, ebből az összegből levonják az adott naptári hónap nettó jövedelmét. Ha az önálló keresőtevékenységet folytató személy bevétele 20-39,99%-kal csökkent, szeptemberig 180 eurót kaphatott, októbertől a kártérítés összege 270 euróra emelkedik. A 40-59,99%-os bevételcsökkenés után a kártérítés 300 helyett 450 euró lesz. 60-79,99%-os csökkenés esetén 630 euró lesz a hozzájárulás, ez az összeg szeptemberig 420 euró volt, a 80%-ot meghaladó bevételcsökkenés kompenzálása az eddigi 540 helyett 810 euróra emelkedik. A 3. számú intézkedés értelmében a 2020. február 1. után, de legkésőbb szeptember 2-ig létrehozott szubjektumok szintén igényelhetnek támogatást. A vészhelyzet idején nekik is legalább egy hónapig „megkell tartaniuk” az alkalmazottat. A hozzájárulások összege is emelkedik. A munkavállaló fizetésének (ún. kurzarbeit) kompenzálásához való hozzájárulás eddig legfeljebb az átlagkereset 80%-a volt, maximum 880 euró, ezután a munkavállaló szuperbruttójának 80%-a, maximum 1100 euró lesz. Az átalány-hozzájárulást szintén úgy igazítják ki, hogy a forgalom csökkenésétől függően fedezze az egy alkalmazottra eső bérköltségeket. Ez eddig alkalmazottanként maximum 540 euró volt, az új maximum 810 euró lesz. A módosítás az önálló keresőtevékenységet folytató személyeknek arra a csoportjára is kiterjed, amelyek 2020. február 1. után, de legkésőbb szeptember 2-ig kezdték meg üzleti tevékenységüket. A hozzájárulás szintén 210-ről 315 euróra emelkedik, ebből az összegből vonják le a naptári hónap nettó jövedelmét. Az intézkedésekkel járó költségek október és december között elérik a 389,8 millió eurót. Ez 191,8 millió eurós növekedést jelent az eddig jóváhagyott összeghez képest. A projekt további három hónappal történő meghosszabbítása 201,8 millió euróba kerül. „Ezek a kiadások a már jóváhagyott 1,38 milliárd eurós kereten belül vannak” - tájékoztatott a munkaügyi minisztérium. (TASR)
