Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-28 / 250. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. október 28. I www.ujszo.com Miért nőnek óriásira a cetcápák nőstényei? A legnagyobb méretű porcos halfaj, az ismert legméretesebb példánya jó 18 méteres (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN A vizek egyik óriásáról, a planktonnal táplálkozó cetcápáról szóles körben ismert, hogy a legnagyobb móretű porcos halfaj, az ismert legmóretesebb póldánya jó 18 méteres. A hímjeik ós nőstényeik közötti növekedásbeli eltérés azonban eddig nem volt ismert. Egy, a Nyugat-ausztráliai Egyetem tengerbiológusai által vezetett kutatás nyomán íródott új tanulmány szerint megállapították: a hím cetcápák ugyan gyorsabban érik el a felnőttkort, amikorra átlagosan 8-9 méteres testhosszúságúra nőnek, de a nőstények, amelyek bár lassabban növekednek, végül elérik a körülbelül 14 méteres nagyságot is. E faj egyedei valóban hatalmasok. „De annak ellenére, hogy nagyok, csak nagyon-nagyon lassan nőnek. Évente csak körülbelül 20-30 cm-t.” - mondja Dr. Mark Meekan, aki a Nyugat-ausztráliai Egyetemhez tartozó Ausztrál Tengertudományi Intézetének halbiológusa. Vizsgálati helyszínük az Ausztrália nyugati partvidéke mentén található Ningaloo-zátony térsége volt, ahol 2009 és 2019 között gyűjtöttek (két kamera igénybevételével) mérési adatokat, általában minden év májusának első hetében, amikor éves viszonylatban a legtöbb cetcápa seregük itt össze. Az évek során 54 példány növekedését követték nyomon. Az évek során „1000-nél több bálnamérést rögzítettünk sztereovideókamerákkal” - fűzi hozzá Dr. Brett Taylor, az Ausztrál Tengertudományi Intézet tengerkutatója. Annak érdekében, hogy az utóbb kapott eredmények hitelt érdemlőek lehessenek, akváriumokban tartott cetcápák adatait is közölték a tanulmányban. Dr. Mark Meekan elmondása szerint „ez az első bizonyíték arra, hogy a hím és a nőstény cetcápák eltérő ütemben növekednek”. Tovább részletezve azt mondja: „A nőstények számára óriási előnye van annak, hogy nagyok. Mind ez idáig egyetlen vemhes cetcápát sikerült kifogni, és abban 300 fiatal egyed növekedett. Ez figyelemreméltó szám, a legtöbb cápafaj csak kettő és tucat közötti utódot hordoz. Tehát ezek a nőstények valószínűleg azért nőnek nagyra, mert sok utódot kell hordozniuk a testükben. Úgy tűnik, a nőstények nagyobb valószínűséggel érik el a legnagyobb (12 métert meghaladó) testméreteket. Ez az új felfedezés nagy jelentőséggel bír a faj megóvása szempontjából. Hiszen ezeket az óriási méretű halakat is fenyegeti az ember megjelenése a vizeken: időnként véletlenül kifogják egyedeit, és hajóval való összeütközésük veszélye is fennáll. A kutatók szerint egy ilyen, nagyon lassan növő, az érettséget csak 30 vagy még több év után elérő állatfajnál valószínűleg meglehetősen magas a katasztrófa bekövetkeztének esélye még azelőtt, hogy esélye lett volna utódot világra hozni. Dr. Mark Meekan úgy véli, megállapításaik arra is magyarázattal szolgálnak, hogy a trópusi övezetekben összegyűlő cetcápák soraiban miért szinte csak egészen fiatal hímeket lehet látni. Azért gyűlnek össze, hogy éljenek a rengeteg étel adta lehetőséggel, amely segítségükre van, hogy gyorsan növekedhessenek. A cetcápák növekedési üteméről, és hogy a két nem között is miféle eltérések vannak, ellentmondanak mindannak, amit a kutatók eddig gondoltak róluk. A Frontiers in Marine Science folyóiratban 2020 szeptemberében megjelent tanulmány adatai újraírják azt, amit előtte tudni lehetett, tudni véltek a cetcápák növekedéséről. Lehet, tévedtek a tudósok, és nincs semmi életnyom a Vénuszon HVG.HU-HÍR Hibázhattak az adatok feldolgozása során, így egyáltalán nem bizonyított a vónuszi foszfin látezése. Ez az a gáz, amely a tudósok szerint akár az álét jelenlétére is utalhat. Elképzelhető, hogy még sincs foszfin a Vénusz légkörében, az első vizsgálatokat végző tudósok pedig tévedtek, amikor erre vonatkozó kijelentést tettek - ez most a legújabb fejezete annak a történemek, amely miatt a távoli bolygó a világsajtó figyelmébe került, és tudósok tucatjai vizsgálódnak körülötte. A Vénusz azután keltette fel a korábbiaknál is jobban a tudósok figyelmét, hogy csillagászok az élet egyik potenciális nyomaként emlegetett gázt, foszfint találtak a bolygó légkörében szeptemberben. A felfedezés során az ALMA chilei rádióteleszkóp és a Hawaiin működő James Clerk Maxwell-teleszkóp méréseire hivatkoztak a szakemberek. Azt azonban máig nem sikerült meghatározni, pontosan milyen forrásból származik a vénuszi foszfin (kémiai vagy biológiai folyamatoknak köszönhető-e). A tudósok a kezdetektől fogva azt hangsúlyozták, hogy a vénuszi foszfint valamilyen létformának kellene előállítania, A tudósok a kezdetektől fogva azt hangsúlyozták, hogy a vénuszi foszfint valamilyen létformának kellene előállítania, mert kimondottan sokattaláltak belőle (Shutterstock) mert kimondottan sokat találtak belőle. Ugyanakkor a bolygó rendkívül barátságtalan körülményei miatt (a Vénusz eleve rideg, savas légkörű) a gáznak igazából nem is szabadna detektálhatónak maradnia. Valaminek tehát, mondják a kutatók, pótolnia kell azt. A megválaszolatlan kérdések miatt folyamatosan zajlanak az újabb ellenőrzések a vénuszi foszfin körül. Egy október 19-én publikált, ám el nem fogadott tanulmányban az ALMA adatait nézték át újra a szakemberek. Ők viszont szomorú következtetésre jutottak: szerintük a másik tudóscsapat által emlegetett foszfin egyszerűen nincs ott a Vénusz légkörében, a detektálása nem bizonyított. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a kutatóknak nincs igazuk, hiszen egy egyelőre ismeretlen kémiai folyamat is előidézheti a jelenséget - csak még nem értik, hogyan. A legbiztosabb most az, hogy más teleszkópokkal is ellenőrzik a korábbi méréseket. Azért így, mert a vélelmezett foszfinmolekulákat egy bizonyos frekvencia révén sikerült kimutatni. A foszfin jelenlétének megerősítését vagy megcáfolását más kutatók is tervezik, illetve a pontos lelőhely meghatározása is folyamatban van. A munkát a koronavírus-járvány miatt azonban több esetben halasztani kellett, így az ellenőrzések is késnek.
