Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-28 / 250. szám

www.ujszo.com | 2020. október 28. RÉGIÓ 5 „Ez már a túlélésről szél" KISS BARTALOS ÉVA Tavasszal a nyári szezont várták, most a jövő évben bíznak a vendéglátások, akiket szinte egyik napiéi a másikra lekapcsoltak a járványügyi intézkedések. Elfeledtette-e a nyár a vendégekkel a koronavírust? Miért tűnt jó ötletnek lezárni a teraszt, és meddig bírja egy étterem vendégek nélkül? OUNASZERDAHELY Németh Sándor régóta a vendég­látásban utazik, Nagymegyeren panziót, Dunaszerdahelyen bor- j szaküzletet üzemeltet. Az alma sem esett messze a fájától, Sándor fia, Péter egy népszerű éttermet vezet. Ugyan több lábon állnak, mégis egy ágazattól függenek - ez pedig az idegenforgalom, amelyre súlyos csapást mért a koronavírus. Rövid felüdülés „A tavaszi lezárás után nyáron jött I egy kis felüdülés, elindult az élet a i városban, berobbant a turizmus. Sok belföldi turista látogatott el Duna­­szerdahelyre Pozsonyból, Szénéről, vagy az északi régiókból. Az indulás jó volt, egészen mostanáig” - kezdi : a beszélgetést a vendéglő üres tera­szán Péter. Sándor szerint idén aki tehette, kihasználta a hazai turizmus nyújtotta lehetőségeket, és éltek az idegenforgalmi utalványokkal is. „Két hónapja viszont egy turista ; sincs. Október közepén a fürdő is bezárt. Nem értem, miért a turizmus és a vendéglátás került a legnehe­zebb helyzetbe, mikor minden más működhet”-jegyezte meg Sándor. Mindketten egyetértenek abban, j hogy nyáron a vendégek szinte meg- ; feledkeztek a vírusról, a felszaba­dult hangulathoz a néhány hónapnyi kényszerszünet is hozzájárulhatott. A költekezésen azonban nem mutat­koztak meg az egyre baljósabb gaz­dasági előrejelzések. Alkalmazkodni kell „A két hónapnyi nyitvatartás nem hozza vissza a lezárás miatti kiesést. Lelkiekben jól jött, érződött a pozi- j tív hatás, sok új vendég jött” - foly- j tatta Péter, aki szerint a tavaszi első j hullám idején sok új vendéget sze- i reztek a kiszállításnak köszönhető- : en. Tavasszal már a környékbeli fal- i vakba is vállaltak kiszállítást. És egy ■ népszerű ételrendelési portálon is : elérhető a hamburgerező, most ez Németh Sándor és fia, Péter is a vendéglátásban utazik (A szerző felvétele) tartja szinten a helyet. De a rendelé­sekből nehéz megélni, mint mond­ják, a jelenlegi bevétel csak a ko­rábbi napi forgalom 30-40 százalé­kát éri el. Ennek ellenére nem váltak meg az alkalmazottaktól. „A kilenc alkalmazottból a korábbi öt helyett négy van egy műszakban. Egy át-Aki tehette, ételkiszállítást vállalt, az így szerzett bevétel azonban megsem közelíti a tavalyi számokat. veszi a rendelést, ketten a konyhá­ban dolgoznak, egy kiszállít” - is­merteti az elosztást Péter. „Ez már a túlélésről szól, arról, hogy a piacon maradjunk, és megtartsuk a vendégeinket” - teszi hozzá Sándor körbemutatva a takaros teraszon. A vendéglő bejárata előtti részt csak nemrég üvegezték be, hogy télikert­ként egész évben használható le­gyen. Mivel azonban nem szellőz­tethető, és fűteni kell, nem felelt meg a lezárás előtti követelményeknek, hiába tűnt jó ötletnek a beruházás. Meddig tart a lendület? Péter szerint addig, amíg az em­berek bírják pénzzel. „Mert ha már úgy döntenek, hogy nem tudnak ételt rendelni, akkor nincs mit tenni” - magyarázza a fiatal vendéglátós. Apja megjegyzi, hogy ugyan lenne mit fejleszteni és terveik is voltak, ilyen vészterhes időkben inkább nem áldozzák fel a tartalékokat. „Télen egyébként is kisebb a bevétel, elma­radnak a turisták” - teszi hozzá Sán­dor, aki arra is rámutat, hogy a je­lenlegi bizonytalanság is nagy ká­rokat okoz. „Éz a legrosszabb. Nem tudjuk, hogy mi lesz az országos tesztelés után. Ha az alkalmazottak részt vesznek a tesztelésen, és kide­rül, hogy valaki pozitív, akkor 10 nap karantén, ha nem vesznek részt, ak­kor is. Ki fog így dolgozni?” - teszi fel a kérdést Németh Sándor. Az étterem már nem luxus Apa és fia abban is egyetértenek, hogy előbb-utóbb enyhíteni kell a korlátozásokon. „Meggyőződésem, hogy az emberek fele nem fogja be­tartani a jelenlegi előírásokat. Ta­vasszal még féltek az ismeretlentől, a mostani nem egyértelmű kommu­nikáció miatt azonban nem kétsé­ges, hogy lazul a fegyelmezettség” - véli Sándor. Az étteremben és a bor­szaküzletben is hiányolják a rendez­vényeket, míg az első kisebb céges bulik megszervezésére kínált kiváló helyet, a másik főként a borellátás­sal gondoskodott a megfelelő szó­rakozásról. Péter arra is rámutatott, hogy az éttermekben alig teijedt a vírus, tavasszal is egymástól két mé­terre helyezték el az asztalokat, min­den előírást betartottak. „A pincérek maszkban szolgálták fel az ételt. A vendég is ülhet maszkban. Aki fél, az úgysem jön el, aki viszont szeretne étteremben enni, az most nem teheti meg a lezárás miatt” - nehezménye­zi Péter. Homályos segítség A közlekedési minisztérium múlt héten ismertette az idegenforgalom és a gasztronómia támogatására lét­rehozott programot, amely szerint a tavalyi bevételük bizonyos hánya­dának megfelelő összegg'el támo­gatnák azokat a vállalkozásokat, amelyek idén nehéz helyzetbe ke­rültek az új koronavírus miatt. „Mindenki a konkrét feltételeket várja, de tartunk tőle, hogy ezek mi­att a vállalkozók egy része nem élhet a segítséggel. De mindenképp meg­próbáljuk - mondja a pályázati le­hetőségről Sándor. — Nagymegye­ren a panzióban nullára csökkent a forgalmunk, az étteremben pedig bértámogatást kérünk.” Nem csak gasztronámia A vendéglátás sok embert foglal­koztató, komplex iparág, ezt Péter szavai is alátámasztják, aki rámuta­tott, hogy hány beszállító függ az ét­termek működésétől. „A diszkont­­áruház forgalmának nagy részét ét­termek teszik ki. A beszállítóink is rugalmasak, most mindenki ragasz­kodik a partnerekhez. így naponta az aktuális igényekhez alkalmazkodva tudunk friss húst és zöldséget rendelni” - vázolja a helyzetet Péter. De nem csak a beszállítóknak fon­tos, hogy működnek-e az éttermek. Sándor hozzáteszi, hogy sok mun­kás állt meg náluk menüre, akiknek ez volt a napi meleg étel. A hivatal­nokok, akik 8 órát ültek a számító­gép előtt, kellemes környezetben fogyaszthatták el az ebédjüket. Most erre nincs lehetőség. Nyáron telt ház volt Az éttermek nagy része megpró­bált alkalmazkodni az új kihívá­sokhoz, a legtöbben a kiszállítást is felvették a szolgáltatásaik közé, de a házhoz rendelt étel sem garancia a sikerre, itt is szükség van az isme­retségre és a meglévő ügyfélkörre. „Telített a piac, mindenki, akinek van egy kisbüféje, kiszállít, igye­keznek kapaszkodni a vállalkozók” - jellemzi a helyzetet Péter. Apja, Sándor megjegyzi, hogy elnapolták a korábban tervezett beruházást. „Megpróbáljuk legalább 0-ra ki­hozni a gazdálkodást, hogy ne le­gyen veszteség” - konstatálja a tu­lajdonos. A két vendéglátóst az is bosszantja, hogy néhány kilomé­terrel arrébb, a határon túl nyoma sincs az ilyen megszorításoknak. A magyar határzár is inkább csak el­rettentő jellegű, aki viszont elég bátorságot gyűjt össze, az magyar­­országi éttermekben akár kedvez­ményt is kaphat - állítják Sándo­­rék. Majd jövőre A családi kasszát külön kezelik, arra egyelőre nincs hatással a jelen­legi járványhelyzet. „A család meghúzza a nadrágszíjat” - jegyzi meg Péter. Ősszel hirtelen nyo­masztó csend váltotta fel a nyári telt ház zaját. Mikor azzal búcsúzunk, hogy jövőre bepótolhatok lesznek a most elmaradt céges bulik, szüle­tésnapok, borvacsorák, akkor szo­morúan legyintenek, tavasszal ugyanis abban bíztak, hogy ősszel megtarthatják a rendezvényeket. Egyelőre azonban kilátástalannak tűnik a helyzet, de a vendég most is úr-egy-egy rendeléssel otthonról is segíthetünk abban, hogy kedvenc helyeinkre visszatérhessünk a jár­ványidőszak letelte után. a családn; t iif/mmifi/.! jyulás után is iAT A KORONA Avarégetés > ALTERNATÍV/ i jó a versben? VasárnapOlvasmány - Oszikék - melléklet + 16 oldalon 53. évf. 44. s 2020 . október 27. Autón Molnárnak Tv. és rádióműsor október 31. -november 6. Gyógyulás UTÁN IS FÁJHAT A KORONA Miközben világszerte rohamos mértékben növekszik az új koronavírus-betegek száma, a tavaszi első hullám so­rán megfertőződött páciensek közül sokan a negatív teszt ellenére még mindig nem érzik jól magukat. Rendkívül fáradékonyak, légzési nehézségeik vannak, zsibbadnak a végtagjaik, heves szívdobogásra panaszkodnak. Hivatalos megnevezése is van már a tüneteiknek, ez a hosszan tartó, azaz a longcovid-szindróma. Silvia Dobrodenková trópusi betegségekre szakosodott orvos, aki az első hullám kezde­tén valószínűleg egy páciensétől kapta el, elmeséli, hogy élte meg, mit érez azóta, és mit mondanak a sorstársai. ► Ökotudat: Avarégetési alternatíva er olvas Már kapható a Vasárnap legújabb száma Vasarnap

Next

/
Thumbnails
Contents