Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-28 / 250. szám
2 I KÖZÉLET 2020. október 28.1 www.ujszo.com Teszt helyett karantén ajánlott 65 év felett Jaroslav Nacf (OLaNO) védelmi miniszter (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A védelmi miniszter, Jaroslav Na<f(OLaNO) mindenkit a lehető legnagyobb együttműködésre kért a hétvégi országos koronavírus-tesztelés során. Zuzana Caputová államfő szerint az országos akció után a határokon való tesztelésre és a kontaktuskutatásra kell figyelni. A kormányzat minden önkormányzatnak egy információcsomagot juttat el, mondta Nad’. A falvak és városok önkormányzatai már felvették a kapcsolatot azokkal a katonákkal, akik a tesztelést az adott településen irányítják. A miniszter elmondta, a tesztelési csapatok a katonákon kívül három típusú személyzetből állnak majd össze. Egyrészt abból az egészségügyi személyzetből, akik a tesztelést végzik és akiknek a jelentkezését még várják. Ok óránként bruttó 7 eurót és minden megtalált pozitív esetért további 20 eurót kapnak. A pénzt a rózsahegyi katonai kórházon keresztül fizetik ki. Az adminisztrációt végző munkatársakat az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Ebből a célból alkalmi szerződésre vehetnek fel munkaerőt, akik ezért napi bruttó 100 eurót kapnak. Ennek a költségeit az állam a járási hivatalokon keresztül átfizeti az önkormányzatoknak, pont úgy, ahogy ez a választások esetén is történik. Végül pedig a tesztelési csapatokba az önkéntesek jelentkezését is várják. Ok önkéntes alapon, anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak, de ételt és védőfelszerelést kapnak. A feladatok elosztása Nad’ több olyan feladatot, problémát is említett, amelyeket végső esetben az állami szervek, vagy a hadsereg old meg, de arra kérik az önkormányzatokat, hogy amennyiben tehetik, elsősorban ők vállalják magukra. így például az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk az adminisztratív személyzet védőfelszerelését, az arcmaszkok és kesztyűk beszerzését. Az adminisztratív munkatársaknak azonban nem szükséges a védőruha viselése. A tesztelés során keletkező biológiai hulladékot a hadsereg kezeli majd, de az ugyanott létrejött kommunális hulladékot az önkormányzatnak kell eltávolítania. A hadsereg biztosítja a tesztelési pontokon a fertőtlenítőfolyadékot, de Nad’ arra kérte az önkormányzatokat, amennyiben tudnak, ők is próbálják ezt megtenni. Hasonlóan, maguknak a pontoknak a fertőtlenítését, vagy az önkormányzat, vagy az önkéntes tűzoltók, vagy maguk a katonák végzik, mindezt az önkormányzattal való megállapodás alapján. Mit ismernek el? A védelmi miniszter arról is beszélt, a most hétvégén végrehajtott tesztelés után a határokon is bevezetik az országba érkezők vizsgálatát. Azok az antigéntesztek, amelyeket nem az állam által biztosított akció során végeznek el, nem jogosítanak fel a karantén elkerülésére. Ebből a célból a hatóságok csak a magáncégek által végzett, jóval pontosabb, PCR-teszteket, vagy az országos állami tesztelés során elvégzett antigénteszteket ismerik el. Kivételek is vannak Nad’ elmondta, lesznek olyan csoportok, amelynek nem kötelező részt venni a tesztelésen ahhoz, hogy elkerüljék a karantént. Például akiknek orvosi igazolásuk van arról, hogy nem tesztelhetők, mert eltört az orruk. De a 10 évesnél kisebb gyermekeknek és azoknak, akik igazolni tudják, hogy az elmúlt 90 napban már egyszer átestek a betegségen, illetve az autizmussal élőknek, a daganatos betegségben szenvedőknek stb. sem kötelező a teszt ahhoz, hogy elkerüljék az izolációt. A 65 éven felülieknek pedig a tesztelés helyett eleve az otthoni karantént javasolják. Ha nem szeretnének izolációba vonulni, nekik is részt kell venniük a tesztelésen. Az országban tartózkodó külföldieknek is részt kell venniük a vizsgálatban, vagy karanténba kell vonulniuk. „Az időseket, terhes nőket, súlyos betegeket, kérem, engedjék előre a tesztelés során” - kérte az embereket Nad’. A tesztről adott igazolást speciális hamisítást gátló papírra nyomták, de mivel felmerült a gyanúja, hogy néhányat eltulajdonítottak, a tesztelés helyszínén egy kódot is kapnak ezek a dokumentumok. Tegnap sajtótájékoztatót tartott Zuzana Caputová államfő is, aki az elnöki palotában konzultált több epidemiológussal, de az országos tiszti főorvossal, Ján Mikasszal is. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, az országos tesztelés során is figyelni kell majd arra, hogy az egészségügyi intézményekben is megfelelő ellátókapacitás maradjon. Caputová szerint is be kell vezetni a határátkelőkön a tesztelést az országba való belépéskor. Az egészségügyi dolgozók szerint problémás a költségvetési javaslat NAGY ROLAND Az orvosi szakszervezetek állítják, hogy a kormány továbbra sem biztosítja az egészségügy megfelelő működéséhez szükséges anyagi forrásokat. Elmondásuk szerint az állam a betegeken akar spórolni, ez pedig a koronavírus-járvány miatt most különösen visszaüthet. Pozsony. Miután nyilvánosságra került a jövő évi költségvetési javaslat, az egészségügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek elégedetlenkedni kezdtek. Elmondásuk szerint a RÖVIDEN Boris Kollárt már megműtötték Pozsony. Sikeres műtéten esett át kedden Boris Kollár (Sme rodina) házelnök - tájékoztatott Michaela Jurcová, Kollár szóvivője. A házelnök állapota stabil, a második nyakcsigolyája törött el. Kollár szombaton kora este autóbalesetet szenvedett Pozsonypüspökin, a sofőrje és a testőre is megsérült. Az autóban utazott még Miroslava Fabusová, a Miss Universe Slovakia egykori döntőse, aki tegnap a Facebook közösségi portálon közölte, a házelnök gyógyszertárba vitte őt. (TAS R) kormány nem veszi figyelembe a szlovák egészségügy valódi szükségleteit, amire főként a betegek fizethetnek rá. Ezért jött létre a Ne Hazardírozzunk az Egészséggel (Stop hazardu so zdravím) kezdeményezés, melynek elsődleges célja, hogy a felhívja a figyelmet a finanszírozási problémákra. Az ötletet többek közt támogatják a rendelőket és a kórházakat képviselő szakszervezetek, a magánkézben lévő egészségbiztosítók, gazdasági elemzőintézetek, valamint híres sportolók is. Állami biztosítottak A kezdeményezés támogatói szerint a jövő évi költségvetési tervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy CZÍMER GÁBOR Szitás Péter, az összefogás korábbi elnökségi tagja és parlamentiképviselő-jelöltje lett a budapesti Színház- ás Filmművészeti Egyetem (SZFE) élére kinevezett állami kuratórium titkára. Pozsony. Szitás közölte például a sajtóval a kuratórium azon álláspontját, amelyben, egy budapesti bíróság döntésére hivatkozva, törvényellenesnek tartják az egyetemi dolgozók tiltakozó sztrájkját. A magyar kormány által létrehozott kuratóriumot nem fogadták el az intézmény diákjai és oktatói, hiszen az felszámolja az nem veszi figyelembe az úgynevezett állami biztosítottak finanszírozását. Ebbe a csoportba tartoznak a gyerekek, nyugdíjasok, a szülési szabadságon levő édesanyák, illetve a munkanélküliek. Zuzana Dolinková, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke elmondta, hogy ezen betegek után az állam átlagban havi 32 eurót fizet, holott a tisztességes megoldás az lenne, ha az összeget legalább 85 euróra növelnék. Ehhez arra lenne szükség, hogy az említettjutalékot az úgynevezett értékelési alap (vagyis a két évvel ezelőtti havi átlagbér) 5 százalékára emeljék. Radoslav Herda, a Szlovák Páciens Polgári Társulás (OZ Slovensky pacient) vezetője hozzátette, hogy a juegyetem autonómiát. Az SZFE- ügyben nemzetközi tiltakozást és több tüntetést is szerveztek. Lapunknak Szitás elmondta, miután megkapta a kuratóriumnál az állást, lemondott az Összefogás elnökségében betöltött tisztségéről. Ezt többek közt azzal indokolta, hogy a budapesti munkahelye miatt gyakorlatilag nem tud már a szlovákiai párt vezetésében dolgozni. „Másrészt viszont nyilvánvaló volt, hogy az SZFE-ügy túl fog mutatni önmagán, egy eléggé konfliktusos helyzetbe kerültem. Ezért semmiképpen nem szerettem volna, hogy egy magyarországi, megosztó kérdést az Összefogásra lehessen vetíteni” - mondta, hozzátéve: a párttagságát nem függeszti fel, és ez a továbbiakban sem áll szándékában. talék jelenleg az értékelési alap 3,1 százaléka körül van, ami a mostani járványhelyzetben nem elfogadható. A járvány gazdasági következményei miatt ugyanis várhatóan egyre több munkanélküli lesz, vagyis az állami biztosítottak száma növekedni fog, ezért még inkább oda kellene figyelni erre a csoportra. Szakmai vita A kezdeményezés másik célja, hogy figyelmeztesse a kormányt a betegek egyenlőségére, függetlenül attól, hogy állami vagy magánbiztosítókhoz tartoznak. Nemrégiben mi is beszámoltunk arról, hogy a kormány 100 millió eurót juttatott az Általános Egészségbiztosítóba (VsZP), ez ellen Az ügyben Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke Szitás kinevezésével kapcsolatban arról beszélt, szerinte pártja ezzel nem válik érintetté az egyetem körül kialakult konfliktusban. „Hozzáállásunk pont annak a példája, hogyan kell eljárni az ilyen esetekben” - mondta. Mózes szerint a kuratóriumi titkári poszt és a párt elnökségében betöltött tisztség ugyan nem záija ki egymást, de ő és Szitás is azt tartotta helyesnek, ha lemond a pártvezetésben vállalt feladatairól. „Pontosan azért, hogy ne legyenek ilyen jellegű vádaskodások, és hogy ne importáljuk az árkokat a Felvidékre” - mondta, és hozzátette, ő is a politikai kultúra megnyilvánulásának tartja Szitás elnökségi tagságról való lemondását. pedig felszólaltak a magánegészségbiztosítók, amelyek diszkriminatívnak nevezték az intézkedést. A kezdeményezés támogatói attól tartanak, hogy hasonló sors várhat a magánkézben lévő rendelőkre és kórházakra is. Zuzana Dolinková azt reméli, hogy a kezdeményezéssel fel tudják hívni az egészségügyi minisztérium, a kormány, valamint a parlamenti képviselők figyelmét, és végre széles körű szakmai vita indul a költségvetésről. A parlament várhatóan a novemberi ülésén foglalkozik máj d a tervezettel, így az egyeztetésre már csak néhány nap maradt. Az egészségügyi tárca lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre. Szitás nem lát erkölcsi problémát az SZFE élére kinevezett kuratóriummal kapcsolatban. „Ha bármi problémát látnék benne, vagy nem tudnék százszázalékosan azonosulni vele, akkor nem vállaltam volna el a munkát” - mondta. Arról is beszélt, az állásajánlattal az után kereste meg Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök irodája, hogy el kellett jönnie a komáromi Selye János Egyetemről. „Ez utóbbinak politikai okai voltak” - tette hozzá. Szerinte a szlovákiai magyar felsőoktatásban is rengeteg megoldandó probléma van, ezért nem a magyarországi egyetem ügyével kell foglalkozni. „Hiszen ez a magyarországi ügy rég nem egyetemi, hanem sokkal inkább politikai kérdés” - nyilatkozta. Az Összefogás tagja az SZFE kuratóriumi titkára
