Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-27 / 249. szám
wWw.ujszo.com I 2020. október 27. RÉGIÓ 5 Nagy nyomás nehezedik a járvány alatt az egészségügyi dolgozókra A kassai UNLP kórház múlt heti beszámolója szerint a kórházban ápolt, közel 60 koronavlrussal fertőzött betegből 9-en szorultak lélegeztetőgépre (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A kassai Louis Pastour Egyetemi Kórház infektológiai osztályának egy neve elhallgatását kérő munkatársa részletesen beszámolt lapunknak a kórház falain belül uralkodó állapotokról. Bírna Mivel a kórház falain belül uralkodó állapotokról a kórház vezetése nem szívesen ad konkrét információkat, lapunknak az UNLP infektológiai osztályának egy évek óta ott dolgozó munkatársa adott átfogó tájékoztatást. A neve elhallgatását kérő egészségügyi dolgozó szerint az UNLP szakemberei már korábban jelezték a kórház vezetésének, hogy fontos lenne növelni az egészségügyi dolgozók számát, de a szükségesnél valamivel lassabban léptek a bővítéssel kapcsolatban. Erre egyébként a fokozatosan növekvő betegszám, illetve a megváltozott biztonságos betegellátás miatt van szükség. Lassú átállás „A folyamat még annak ellenére is lassú volt, hogy az első hullámmal szemben láthatóan sokkal komolyabbak és aggasztóbbak voltak a második hullámmal kapcsolatos előrejelzések. A kórház vezetése természetesen kidolgozott egy tervezetet arról, hogy hogyan helyezik el a betegeket, illetve hogyan növelik a betegágyak számát, készültek az osztályok reprofilizálására is. Fokozatosan nővéreket, ápolókat, majd orvosokat csoportosítottak át olyan osztályokról, amelyeket ideiglenesen bezártak vagy csökkentették a betegágyak számát és így felszabadult a személyzet. Személyes tapasztalatom, hogy az alapvető szakmai feladatokat minden átcsoportosított dolgozó el tudja végezni. Persze nehezebb pár nap alatt betanítani mondjuk pszichiátriai osztályon dolgozó nővért az intenzív osztályon várható feladatok ellátására - de ez talán a legszélsőségesebb eset persze megfelelő hozzáállással és elegendő idővel ez is megoldható” - nyilatkozta lapunknak a kórház munkatársa. Hozzátette, igazából nem is ez a gond, hanem inkább az, hogy alkalmazkodni kell a fertőző betegek ápolásához szükséges körülményekhez. Van mit tanulni Forrásunk szerint nagyon fontos megteremteni a fertőző betegek ellátásához szükséges hátteret. Főleg, ha egy olyan osztályon szeretnének fertőző betegeket ápolni, ahol korábban erre nem volt példa. „Ez azért is égető probléma, mert nem minden osztály alkalmas erre, gondolok itt a betegszobák, a mosdók elhelyezkedésére, vagy a tiszta és az úgynevezett piszkos vagy vörös zónák kialakítására az adott osztályon belül. A felkészültséget illetően mindig van mit javítani. Tudom, az embereknek elsősorban a biztonságérzet a legfontosabb, hogy minden rendben lesz, hogy nem érheti őket semmilyen váratlan dolog, de ez nem olyan egyszerű. Különösen fontos szerepe van ebben a sajtónak is, hiszen nem mindegy, hogyan tálalják az eseményeket, hogy tolmácsolják a megfelelő szakemberek véleményét. A kórház technikai felszerelése egyébként már az első hullám alatt megkezdődött, igaz, ez sem volt mindig zökkenőmentes vagy megfelelően gyors folyamat. Ezek a feladatok nemcsak az emberi tényezőktől függenek, hiszen világviszonylatban is súlyos gondok voltak, de végső soron az ápolószemélyzet és a beteg sínyli meg, ha hiányoznak az elengedhetetlen eszközök” - magyarázta a szakember. Elegendő felszerelés A szakember szerint az infektológiai osztályon nincs gond a védőfelszerelésekkel, van elegendő, azt viszont még ő sem tudja, hogy a többi osztályon mi a helyzet. Védőruhákból, speciális maszkokból és egyéb, az ápoláshoz szükséges eszközökből elegendő mennyiség van, folyamatosan feltöltik a készleteket. „A munkánkat nagyban nehezíti a védőfelszerelésben való közlekedés, a légmentes ruhákban néha hosszú órákat töltünk el, ezek az egész testet befedik. A speciális arcmaszkokban, reszpirátorokban is nehezebben lélegzünk, a szemet védő szemüvegek pedig rendszeresen bepárásodnak. Ezek kombinációja az alapvető feladatok elvégzését, például egy vénás kanül bevezetését is eléggé megnehezítik. A helyzet nem egyszerű. Mindenki nagy nyomásnak van kitéve amiatt, hogy biztonságban végezhessük el a feladatainkat, és közben egészségesek maradjunk. Ennek ellenére állandó személyzeti problémával küzdünk, az egyre növekvő stressz és az alkalmazottak kimerültsége miatt gyakran kell helyettesíteni. Ilyenkor kimarad a pihenésre, feltöltődésre szánt szabadnap, és ez nemcsak ránk, alkalmazottakra van hatással, hanem a családjainkra is, hiszen amellett, hogy nővérek, ápolók, orvosok vagyunk, otthon szülői, nagyszülői feladatainkat is el kell látnunk. Minket ugyanúgy várnak otthon a családtagok, mint bárki mást, ők is azt szeretnék, hogy épségben és egészségesen térjünk haza a szolgálatból”- mondta az egészségügyi dolgozó. Hiányos szaktudás Az infektológiai osztály munkatársa a lélegeztetőgépekről és kihasználtságukról nem tudott tájékoztatni, de véleménye szerint nem a gépek mennyiségével lesz gond, hanem inkább a gépeket működtető személyzet hiányával. „Ezeket a gépeket - most csak az altatásban használatos lélegeztetőgépekről beszélek - csak szakképzett orvosok kezelhetik, ezért számomra nem reális, hogy kezelésüket egy úgynevezett gyorstanfolyamon el lehet sajátítani. Az viszont jó hír, hogy az altatásban használatos lélegeztetőgépeken kívül az úgynevezett noninvazív gépek alkalmazására is van lehetőség. Ebből a mi kórházunkban is több darab van, persze mindig a beteg állapota határozza meg, hogy melyikre van szükség” - zárta a kassai UNLP infektológiai osztályának munkatársa.
