Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-26 / 248. szám
8 I KULTÚRA 2020. október 26.1 www.ujszo.com Bajban vannak a néptánccsoportok Ha nem tarthatják meg a bemutatókat, vissza kell adniuk a támogatást, amelyet részben már elköltötték JUHÁSZ KATALIN Pillanatkép egy próbáról A dunaszerdahelyi Csallóközi Táncegyüttes öt csoportjának óvodáskortól egószen 56 óves korig összesen 140 tagja van, annyion nem táncolhatnak most a járvány miatt. A tavasszal tanultakat lassan elfelejtik, a műsorok sorsa is kórdóses, ezért lehet, hogy az idei támogatást vissza kell adniuk. Erről (is) beszélgettünk Oláh Attila nóptáncoktató-rendező-koreográfussal. Oláh Attila 17 évesen került kapcsolatba a néptánccal. A Csallóköziben kezdett, a Szőttesben folytatta, aztán hivatásos táncosként 2000-től tizennégy éven át a pozsonyi Ifjú Szivek tagja volt. Ezután lett a Csallóközi Táncegyüttes vezetője. Táncolt a 2015-ös budapesti Womex nyitógálán is, amelyet Hégli Dusán, az Ifjú Szivek Táncszínház művészeti vezetője rendezett, és ahol közel 500 világzenére és népzenére specializálódó lemezkiadó és -teijesztő képviseltette magát. Ez az esemény a világzenei szakmában ugyanazt jelenti, mint a filmeseknek Cannes. „Az amatőr néptáncmozgalom fontosságát talán nem kell bizonygatnom. Ezek a csoportok nagyon magas színvonalon dolgoznak, értékes produkciókat hoznak létre. Ebben a szakmában projektekre, produkciókra, táncházakra, óvodás foglalkozásokra pályázunk támogatásért, ki-ki kapacitásai szerint. Mi idén hat pályázatot adtunk be a Kisebbségi Kulturális Alaphoz, ebből két műsort tudtunk megcsinálni, a többi folyamatosan tolódik. A tavaszi produkciókat őszre halasztottuk, aztán ismét el kellett halasztanunk, vagy karácsonyig, vagy jövő tavaszra. Március 31-ig kell teljesítenünk a páOláh Attila lyázatban vállaltakat, ellenkező esetben vissza kell adnunk a támogatást” - magyarázza Oláh Attila, hozzátéve, hogy a számlájukra érkezett pénz egy részét már elköltötték az előkészületekre, másik részéhez pedig ebben a bizonytalan helyzetben értelemszerűen nem mernek hozzányúlni. Egy műsor születése hosszú folyamat, nem lehet két hét alatt színpadra vinni, úgyhogy az sem sokat lendítene a helyzetükön, ha december folyamán enyhítenék a korlátozásokat - amire jelenleg kevés az esély. Az eredetileg idén tavaszra időzített műsorokon például már tavaly elkezdtek dolgozni. „Az ezekre kapott támogatás legnagyobb része már el van költve, hiszen a koreográfusokat kifizettük, a fellépőruhákat megvarrattuk, a reklámanyag is elkészült”. Megtudtuk, hogy egy színpadra tervezett népviselet elkészítésének ára a gyerekcsoportoknál körülbelül 80 euró, amit tánconként harminccal kell beszorozni - ennyien szerepelnek egy-egy koreográfiában. Egy teljes műsor összköltsége - a helyszíni hangosítással együtt - nyolcezer euró, ami első blikkre nem is tűnik soknak, főleg egy-egy magyarországi sztárcsapat itteni gázsijához viszonyítva. „Igyekszünk a (Somogyi Tibor felvételei) lehető legkisebb összegből kihozni” - érkezik a magyarázat. A hazai néptánccsoportok vezetői az évtizedek alatt megtanultak annyiból gazdálkodni, amennyit össze tudnak gereblyézni, és csak az elengedhetetlenül szükséges dolgokra költenek. A koreográfusok pedig részben abból élnek, hogy vendégként dolgoznak más együtteseknél. Bevételük ezen részétől idén megfosztotta őket a koronavírus-járvány, és akik nincsenek alkalmazotti munkaviszonyban valahol, mostanra megélhetési gondokkal küzdenek. Persze ezzel nincsenek egyedül, a kulturális szakmában rengeteg a szabadúszó — nem is tudjuk, mennyien vannak, és ami még aggasztóbb: az illetékes minisztérium sem tudja, most próbálják felmérni a helyzetet. Október 19-ig kellett kitölteniük a kulturális minisztérium kérdőívét mindazoknak, akik művészként vagy háttérmunkásként ebben a szakmában dolgoznak, hogy az illetékesek fel tudják mérni, mennyi pénzre lesz szükség a támogatásukra. Ebben a kérdőívben szerepelt egy rubrika, amelyet ugyan nem volt kötelező kitölteni, de fontos információnak számít, hogy az illetőnek mennyi volt a bevétele tavaly márciustól szeptemberig, és ehhez képest mennyit keresett idén ugyanebben az időszakban. „Kitöltöttem ezt a kérdőívet, de haszontalannak, sőt nevetségesnek tartom, mert egyáltalán nem látni belőle, milyen mértékben károsodott az együttesünk a járvány miatt, és milyen mértékű kár ért engem személy szerint. Ez a rubrika szerintem nagyon hiányzik ahhoz, hogy a minisztérium reális helyzetképet kaphasson. Ráadásul az sem világos, hogy mire gondoltak: a pályázati pénzekből származó bevételre, vagy a jegyeladásokból, fellépési díjakból befolyt összegre, amely idén sokaknál a nullával egyenlő” - véli Oláh Attila, aki szerint az lenne a legjobb, sőt, egyenesen gesztusértékű lépés a kormányzat részéről, ha az idei támogatásokat akkor sem kérnék vissza az évek óta becsületesen, tisztességesen dolgozó csoportoktól, ha azok most nem tudják a megszabott határidő lejártáig bemutatni produkcióikat. A leállásnak van egy pénzben nehezen kifejezhető része is: a rengeteg befektetett munka értéke, amely szinte teljes egészében kárba veszett. Mivel hónapok óta nem lehet próbákat tartani, a tavasszal megtanult koreográfiákat mára elfelejtették a táncosok, azaz mindent újra kell kezdeni - nem tudni, mikor. „Ha december végéig lezáródna ez az egész Covidhistória, még lenne esély összehozni a tavaszi bemutatókat. De ha tovább tart a járvány, lehetetlen színpadra vinni a műsorokat” - foglalta össze a helyzetet a Csallóközi Táncegyüttes vezetője. A Sarlatán is versenyez az Lakatos Mónika a világzenei expo életműdíjasa A Muzsikás együttes és Lakatos Mónika énekesnő a Womex díjátadóján és gálaestjén a Müpában (Fotó: MTI) Aranybékáért Torun. A november 14-én a lengyelországi Torunban megnyíló 28. Camerimage Nemzetközi Operatőrfesztivál fő versenyprogramjában a Sarlatán című cseh-szlovák film is szerepel. Az operatőri Oscar előszobájának tartott fesztivál a The Hollywood Reporter beszámolója szerint a napokban hozta nyilvánosságra versenyprogramját. Az Aranybéka díjért idén 12 alkotás versenyez november 14. és 21. között. A listán szerepel Chloé Zhao Nomadland című, Velencében és Torontóban már díjazott alkotása, amelynek operatőre Joshua James Richards volt, Frances Lee Ammonite című kosztümös filmje, amit Stéphane Fontaine fényképezett, valamint Agnieszka Holland Sarlatán című drámája is, Martin Strba operatőri munkájával. A Sarlatánban Martin Strba kamerája csodálatos környezetben, látványos szép felvételekkel jeleníti meg a természetgyógyász (Ivan T rojan) és fiatal asszisztense (Juraj Lőj) szerelmét, majd az ellenük folyó bírósági pert. (MTI, tb) Lakatos Mónika szombaton este a Müpában gálaműsor keretében vette át a világzenei expo életműdíját, a Womex Artist Awardot. Budapest. Az énekesnő, aki második magyar és első cigány előadóként érdemelte ki a rangos elismerést, koncertet adott az est folyamán. A Womexnek 2015 után másodszor volt házigazdája a magyar főváros, de programjainak többsége a járvány helyzet és a határzár miatt csak virtuálisan valósult meg. Az elmúlt napokban azonban élő koncertek is voltak a Müpában a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként megvalósuló Budapest Ritmo feat. Womex keretében. Emellett a konferenciabeszélgetések egy részét is a Müpából közvetítette a szervező Hangvető. „Az életműdíj talán azért fontos igazán, mert a híre a zenénket, az oláh cigány és ezzel együtt a magyar kultúrát olyan emberekhez is eljuttatja, akik erről korábban még csak nem is hallottak és nyitottá válnak iránta. Az elismerés talán más cigány együtteseket is segíthet az előrejutásban” - mondta Lakatos Mónika korábban. Az életműdíjat korábban csak egy magyar előadó, a Muzsikás együttes kapta meg 2008-ban. A zenekar a szombati gálán is színpadra lépett, és miközben a kalotaszegi hajnalit játszották, csatlakozott hozzájuk Lakatos Mónika. A közös produkciót követően köszöntötte az új életműdíjast Hamar Dániel, a Muzsikás vezetője, majd Lakatos Mónika a Romengo és a Cigány Hangok közreműködésével adott koncertet. A Müpa színpadán Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója olvasta fel a Womex Lakatos Mónikának szóló méltatását. Mint kiemelte, az énekesnő csodálatos hangja mellett művészetében hitelesen közvetíti az érzelmeket, sokrétűen jeleníti meg a cigány hagyományokat. „Az életműdíj egyszerre szól a művészi nagyságnak és a személyes emberi kiválóságnak, a példamutatásnak” - tette hozzá Weyer Balázs. (MTI, k)
