Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-23 / 246. szám
www.ujszo.com | 2020. október 23. KÖZÉLET I 3 Népszámlálás 2021: sok a bizonytalanság Csak imádkozhatunk, hogy jól süljön el. Bukovszky László kormánybiztos szerint a legjobb megoldás az lenne, ha függetlenül attól, hogy valaki melyik kérdésnél jelölte meg a magyar nemzetiséget, az eggyel növelné a közösség hivatalos létszámát. (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Egyre több az információ arról, mire számíthatunk a jövő óv elejón esedókes népszámlálás után, amely során először jelölhetünk be kát nemzetiséget. Még mindig nem világos azonban, hogy az így felmért adatokat hogyan veszi figyelembe az állam. A 2021. február 15-től március 31- ig tartó népszámláláskor egyebek mellett az ország polgárainak nemzetiségére is rákérdeznek. Az előző felmérésektől eltérően, most a nemzetiségre két kérdés vonatkozik. A kérdőívben, amelyet elsősorban online lehet kitölteni, először a „Mi az ön nemzetisége?”, utána az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következik. Ez különböző értelmezéseket enged meg arra, hogy egy-egy nemzetiségnek mekkora a létszáma. Nyitott kérdés például, hogy egy-egy településen a magyarok arányát azokból a válaszadókból számolják-e ki, akik csak az első kérdésnél jelölték be a magyar nemzetiséget, vagy hozzáadják-e azokat is, akik a második helyen jelölték meg. A nemzetiségeknek egy adott településen belüli arányától függ például a magyar nyelvű ügyintézéshez való jog, de a Kisebbségi Kulturális Alap nyolcmillió eurójának a szétosztásakor is figyelembe vették a népszámlálás adatait. A hivatal válasza Mi a Statisztikai Hivatalnál arról érdeklődtünk, milyen formában teszik közzé a népszámlálás adatait, hiszen ez is nagyban meghatározza, milyen értelmezések olvashatók ki belőlük. „A kérdéseket egyenként fogjuk kiértékelni” - válaszolta a hivatal. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának nemzetiségi összetételét külön az első és külön a második kérdés alapján is kimutatják. „Ugyanakkor a lakosságnak a multietnicitás szempontjából mutatott struktúráját is feldolgozzuk”—tették hozzá. A hivatal közleményében ez utóbbit úgy magyarázza, hogy azok számát és arányát is kimutatják, akik egy nemzetiséget jelöltek meg és azokét is, akik kettőt. Másodrendű identitás? A hivatal nem tart attól, hogy a második kérdésben felmért nemzetiséget alacsonyabb vagy másodrendű identitásként értelmeznék. Ezt azzal indokolták, hogy a kérdőívet a nemzetiségek szakembereinek a bevonásával állították össze. „A második kérdést nem kell kitölteni, ha a lakos szilárdan elhatározta, csak egy nemzetiséget tüntet fel, és nem érzi szükségét, hogy nyilatkozzon a családi kötődésből, a felmenők tiszteletéből adódó multietnicitásáról” - fogalmaz a hivatal. Jasmína Stauder, a Statisztikai Hivatal szóvivője lapunknak elmondta, az első kérdésben a nemzetiségre „mint olyanra” kérdeznek rá. „A második kérdés a multietnicitásra vonatkozik. Tehát arra, hogy a válaszadónak van-e kötődése valamely nemzetiséghez tartozó felmenőhöz, vagy van-e ehhez hasonló más viszonya. Ez azt jelenti, itt egy második nemzetiséget is meg lehet jelölni” - mondta a szóvivő. Hozzátette, ha például valaki az első kérdésben a magyar nemzetiséget jelöli meg, de a második kérdésben is ugyanígy tesz, akkor a magyar nemzetiségűek közé és egyben a magyar multietnicitásúak közé is beszámítják, hiszen a hivatal értelmezésében a második kérdés egyfajta érzelmi kötődésről szól. Arról is beszélt, hogy az ő szempontjukból a két kérdés között nincs fontossági sorrend. Stauder ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azoknak a számára és arányára vonatkozó információkat, akik mindkét kérdésre válaszoltak, csak akkor mutatják ki, ha azt egyegy állami szerv, például a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala, vagy a parlament kisebbségjogi bizottsága kifejezetten kéri tőlük. Stauder szerint a településekről szóló, a multietnicitásra is vonatkozó adatokat például az adott település polgármestere is kikérheti. A szóvivő kiemelte, az országos szintű adatok további értelmezése nem rajtuk, hanem például a kisebbségi kormánybiztoson múlik. A kormánybiztos Bukovszky László (Híd) kormánybiztos arról beszélt, az is elképzelhető, hogy ha túl kevesen válaszolnak a második kérdésre, akkor azt végül a Statisztikai Hivatal nem veszi figyelembe. Hozzátette, ha megfelelő mennyiségű válasz érkezik, még nem tudni, miként fogja azokat figyelembe venni az állam a kisebbségek jogainak meghatározásánál. Erre az ő hivatalának kell javaslatot tennie. Előtte azonban azt szeremé, ha a kormány Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottságában elfogadnának egy értelmezési javaslatot, amellyel minden nemzetiség azonosulni fog. Erre decemberben kerülhet sor. Elmondta, ő egyfajta kumulatív értelmezést tartana a legjobbnak, ami azt jelenti, függetlenül attól, hogy valaki melyik kérdésnél jelölte meg például a magyar nemzetiséget, az eggyel növelné a közösség hivatalos létszámát. „Én is azt tartanám a legjobbnak, ha az első és a második kérdésre adott azonos válaszokat összeolvasnák” — fogalmazott Bukovszky. A szakember szerint... Mrva Marianna szociológus lapunknak elmondta, a Statisztikai Hivatal válaszából arra lehet következtemi, hogy több táblázatra számíthatunk. , .Megtudhatjuk például, hányán jelölték be a magyar nemzetiséget az első, illetve a második helyen - fogalmazott. - A hivatal válaszából azonban nem derül ki egyértelműen, a közölt eredmények alapján megállapítható lesz-e, hogy a multietnicitások milyen különböző változatai fordulnak elő az országban, vagy egy adott településen.” Mrva szerint nem egyértelmű, hogy megállapítható lesz-e például az, mennyi a magyar-szlovák, szlovák-magyar, magyar-roma stb. kombinációt jelölő lakos. „Ez az információ a multietnicitás kutatása szempontjából nagyon fontos és érdekes lenne” - tette hozzá a szakember. A nyári hónapokban még soha nem üdültek ilyen sokan itthon MOLNÁR IVÁN A szlovákiai üdülőhelyeken a nyári főszezonban egymás lábát taposó turistákról készült fotókat sokan a szenzációhajhász média túlzásának tartották, mára azonban a Statisztikai Hivatal is megerősítette, hogy augusztusban rekordot döntött a hazai turisták száma a szálláshelyeken. Pozsony. Szlovákiában már tavaly is történelmi rekordot döntött a hazai turisták száma, a koronavírusjárvány miatt azonban idén még erre is sikerült rátenni egy lapáttal. A Statisztikai Hivatal legfrissebb, csütörtökön közzétett adatai szerint augusztusban 515 ezer hazai turista szállt meg a szlovákiai szálláshelyeken, 10,5 százalékkal több a tavalyi rekordnál. Egyes megyékben azonban a szlovákiai turisták száma több mint 20 százalékkal ugrott meg. A külföldi turistákat azonban még augusztusban is nagyítóval kellett keresni, alig 169 ezren látogattak el Nyáron egymás lábát taposták a hazai turisták a szlovákiai hegyi ösvényeken (TASR-felvétel) Szlovákiába, feleannyian, mint egy évvel korábban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szlovákiai szálláshelyek ügyfeleinek a háromnegyede hazai volt, és csak minden negyedik turista érkezett külföldről. A külföldiek kimaradását elsősorban a nagyobb városok szállodái sínylették meg, amelyek kimondottan a külföldi vendégekre szakosodtak. Pozsonyt például idén augusztusban 70, Kassát pedig 65 százalékkal kevesebb külföldi turista kereste fel a tavalyihoz képest. Míg azonban Kassán ezt legalább részben pótolták a hazai turisták, Pozsonytól ez nem mondható el. így az sem csoda, hogy Pozsony megyében még a hazai turistákkal együtt is 56 százalékkal maradt el a látogatottság a tavalyitól, és ha Szencet nem vennénk figyelembe, ennél is rosszabb lenne a helyzet. Hogy Szlovákia egyes régiói között milyen nagy különbségek vannak, azt leginkább az bizonyítja, hogy az augusztusban regisztrált 684 ezer turistából 320 ezer Zsolna és Eperjes megyében szállt meg. Míg ez utóbbiakban augusztusban a szállodai szobák több mint 50 százalékát foglalták le, Kassa megyében a foglaltság csupán 32, Pozsony megyében pedig 28 százalék körül mozgott. Családok ezrei kerülnek kilátástalan helyzetbe MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hét évet vetheti vissza a szlovákiai családokat az időben - derül ki a Sophistic Pro Finance tanácsadó társaság legfrissebb elemzéséből, amely szerint a járvány második hulláma az eddigieknél is több kárt okozhat. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi adatai szerint a szlovákiai családok 30 százalékának nincsenek semmilyen tartalékai, vagyis a bevételeikből képtelenek bármit is félretenni, és örülnek, ha a fizetésükből legalább a legszükségesebb kiadásaikat képesek fedezni. Az ilyen családok aránya — a növekvő béreknek és foglalkoztatottságnak köszönhetően - az elmúlt években fokozatosan csökkent, a koronavírusjárvány által kiváltott megszorítások és a gazdaság mélyrepülése miatt azonban a helyzet látványos romlására kell felkészülnünk. „Már a járvány első hulláma is jelentősen rontott a helyzeten, a második hullám azonban most hét évet vethet vissza bennünket az időben. Az olyan családok aránya, amelyek egy centet sem képesek félretenni, elérheti a 40 százalékot, amire legutóbb 2013-ban volt példa” - mondta el Radoslav Valko, a Sophistic Pro Finance társtulajdonosa. Szerinte ez ráadásul az optimistább forgatókönyv, vagyis a kilátástalan helyzetben levő családok aránya még ennél is nagyobb lehet. ;rA családok nehéz helyzete is magyarázatot adhat arra, miért ódzkodik a lakosság egy része a koronavírus-teszteléstől. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy ha kiderül a fertőzöttségük, akkor egy ideig nem mehetnek munkába, ami hatalmas érvágást jelentene az egyébként is napi anyagi gondokkal küszködő családoknak” - állítja Valko. Szerinte a kormánynak kellene vállalnia, hogy a karanténba zárt munkavállalóknak 100 százalékban pótolja az emiatt keletkezett bevételkieséseit, hiszen ha ezt elmulasztja, annak felmérhetetlen következményei lesznek.
