Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-22 / 245. szám

RÉGIÓ 2020. október 22. | www.ujszo.com A teszteléssel kapcsolatos kérdések tucatjaira nem tudják a választ vataSCin Péter A jövő hétvégén esedékes országos koronavírus-szűrés kapósén rengeteg gonddal szembesülnek a települések, lényegében csak kérdéseik és dilemmáik vannak. Komárom­ban néztük meg közelebbről, hogy pontosan mivel is szembesülnek jelenleg a szlovákiai önkormányzatok. „Értjük a logikát, hogy tesztelni kellene, de jelen pillanatban eléggé irracionálisnak tűnik a kivitelezése” - nyilatkozta lapunknak Keszegh Béla (független), Komárom polgár­­mestere a közelgő országos tesztelés előkészületeiről. A kormánnyal való kommunikáció szerinte egyelőre nagyon előnytelen és nem hatékony, napról napra változnak egyes infor­mációk. „Szerencsétlen helyzetnek tartom, hogy az önkormányzati ér­dekvédelmi szervezetekkel megint elmaradt az egyeztetés akkor, ami­kor egyértelműen önkormányzati feladatköröket határoztak meg” - utalt a városvezető a Szlovákiai Vá­rosok Uniójának (ÚMS) és a Szlo­vákiai Városok és Falvak Társulá­sának (ZMOS) mellőzésére, ki­emelve, hogy a nagyobb városokra óriási terhet ró majd a tesztelés lé­bonyolítása. A járási hivatal Komárom váro­sának már jelezte, hogy a hétvégén szeretnék szondázni azokat a helye­ket, ahol majd elvileg a tesztelések fognak zajlani. A komáromi város­vezető elmondta, az elmúlt két nap­ban részt vett az ÚMS polgármeste­reinek egyeztetésén, a teszteléssel kapcsolatban 60 kérdésből álló listát küldtek a kormánynak. Több város­vezetőnél már jártak a hadsereg kép­viselői, s ők tájékoztatták a telepü­lések vezetőit a részletekről, Komá­romban azonban erre még nem ke­rült sor. A helyszínek Számos kérdést vet fel már az is, hogy mennyire találnak majd meg­felelő helyszíneket a tesztelés lebo­nyolítására. Keszegh Béla szerint a választási helyiségek közül nem mindegyik képezi a város tulajdo­nát, hiszen néhányat bérelnek kü­lönféle jogi személyektől, akik a mostani helyzetben elzárkózhatnak a teszteléstől. A városvezetőknek nincs jogi eszköz a kezükben arra, hogy azt mondják, márpedig ott mégis megtartják a mintavételt. Biztonsági szempontból az is aggo­dalomra adhat okot, hogy például a tesztelési helyszínként használt is­kolákban egyik nap még mintát vesznek, másnap pedig visszatérnek a diákok tanulni. A bizottság tagjai­nak például ebédelniük kell, hasz­nálják majd a mosdót, vagyis szá­mos probléma adódhat majd a vé­dőruhák sterilitásával is. „A leggya­koribb fertőzés ilyen szűréseknél az első hullám tapasztalatai szerint ab­ból származott, hogy valaki rosszul használta a védőruhát” - mondja Keszegh, aki szerint biztonsági és személyiségi jogi kérdéseket vet fel az is, hogy azokat a polgárokat, akikről kiderül, hogy pozitív a min­tájuk, hogyan és hol különítik majd el a vizsgálat után. Választói körzetek? Egy-egy választásra fél évet ké­szülődnek az önkormányzatok, most azonban gyakorlatilag 10 nap alatt kell felkészülniük egy olyan előz­mények nélküli eseményre, amely több ok miatt sem feleltethető meg azoknak a körülményeknek, ame­lyek egy rendes voksolást jellemez­nek. Alapvető problémát jelent majd, hogy ha kevesebb tesztelési pont lesz, mint ahány szavazóhelyiség, akkor „nem fognak ülni” a vizsgá­latok alapjául szolgáló választási jegyzékek. Arról nem is beszélve, hogy rövid időn belül hogyan érte­sítsék a cím nélküli polgárokat, csak Komáromban nagyjából 2000 fő érintett, fejtegeti Keszegh. Gondot jelenthet a tesztelési pontokon az emberek csoportosulása is, illetve az, hogy a választói joggal még nem rendelkező 10-18 éves fiatalok is meg fognak jelenni, tehát elviekben Keszegh Béla több emberrel kell számolni, mint egy rendes választáskor. Emberek ós eszközök Az állami utasítások szerint szá­mos téren az önkormányzatoknak kell vagy kellene gondoskodniuk az eszközökről és az emberekről. A tesztelést végző bizottságokban 2 városi alkalmazottnak kellene ülnie, valamint egy városi rendőrnek is. „Komáromban nincs annyi városi rendőr, mint amennyi tesztelési kör­zet. De a parancsnokot alapból nem fogom odaküldeni, s egyébként sem történhet meg, hogy aztán minden rendőrnek karanténba kell kerülnie” - mondja Keszegh, hiszen így nem tudnák garantálni a közbiztonságot, bár még bizonytalan, hogy lesz-e ilyen típusú karanténkötelezettség vagy sem. Ezen túlmenően a polgár­­mesterek nem kényszeríthetik a hi­vatalnokokat arra, hogy veszélyes helyen végezzenek munkát. Ke­szegh Béla személy szerint ezt már alapállásból nem akarja megtenni, s egyébként nincs is erre jogköre: „Várható az is, hogy tömegesen fog­ják elutasítani a családjuk biztonsá­ga érdekében.” Egyes önkormányzatok már kap­tak a hadseregtől egy listát arról, hogy pontosan milyen eszközökkel kötelesek ellátni a mintavételi állo­másokat. Ez helyszínenként többek között két notebookot és ozonizáló gépet jelent. A már meglevő számí­tógépeket nem szerencsés használni mind a fertőzésveszély, mind adat­védelmi szempontok miatt, az újak megvétele viszont - Komárom ese­tében Keszegh szerint ez 60 darab új gépet jelentene - komoly költségve­tési tételt jelenthet az önkormány­zatoknak. A miniszterelnök ugyan elmondta, hogy az állam téríteni fogja a költségeket, de nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit fog lefedni. „Sok olyan település van az országban, akiknek még az első hullámból származó költségeit sem térítették meg, holott arra is volt ígéret” - emlékeztet a polgármester. A levett minták biztonságos ke­zeléséről jelenleg semmilyen infor­mációjuk nincs az önkormányza­toknak, noha ezt valószínűleg az egészségügyi alkalmazottak vagy a katonák fogják megoldani. Ugyan­csak homályos, hogy hogyan tesz­telik majd az idős vagy beteg embe­reket, s hogyan lehet majd kiküszö­bölni a potenciálisan fokozott fertő­zésveszélyt. Országhatár Nem egyértelmű még, hogy pon­tosan hogyan fog szigorodni a ha­tárátlépés, ugyanis a tömeges tesz­telés pozitív hatásait gyorsan eltün­tetheti a szomszédos országokba va­ló átjárás. Keszegh Béla szerint ez még nem számít hivatalos informá­ciónak, de úgy tudni, az ingázókat talán kéthetente fogják letesztelni a határon, ugyanakkor gondok adód­hatnak a határon feltorlódó tömeg­ből: „Fejetlenséget okozhatnak ez­zel a határátkelőnél, ami a mi szem­pontunkból határvárosként problé­mát jelent.” Ezen felül karanténnal fenyegetik a tesztelést mellőző sze­mélyeket, miközben az azt teljesítő személyek aztán átléphetik a határt: „Talán azt sem tudatosítja a kor­mány, hogy sok komáromi lakos a magyarországi oldalra, Dél- Komáromba és Győrbe jár bevásá­rolni, vendéglőbe, uszodába, edző­terembe, moziba, s ha ez így marad, a teszteléssel nem oldottunk meg semmit.” Újabb statikus és forgatható kamerákkal bővül a kamerarendszer Vágsellyén SZÁZ ILDIKÓ Év végéig hat statikus és két forgatható, dinamikus térfigyelő kamerát helyeznek ki a járási székhelyen. Az új műszaki berendezéseket a kormány bűnmegelőzési programjának köszönhetően vásárolták. VLmmm A nyolc biztonsági kamerát a lám­paoszlopokra erősítik. Hatot a város központjától távolabbi helyekre, a városból kivezető útszakaszokhoz tesznek. A két forgatható kamera ki­helyezésére a városi rendőrség tett javaslatot. A város önkormányzati Szigorúbban ellenőrzik a városi rendőrök a Pázmány Péter utca, a reneszánsz kastély, a templom és a magyar iskola környékét (A szerző felvétele) honlapján arról tájékoztatták a lako­sokat, hogy a járási székhely az első szlovákiai városok egyikeként szánta rá magát annak idején a biz­tonsági kamerák vásárlására. Tizen­öt évvel ezelőtt vásárolták az első térfigyelő kamerákat. 2017-ben hu­szonhét ilyen biztonsági berendezés volt a városban, ebből négy a Vág­­vecse városrészben. A bűnmeg­előzési programból kapott támoga­tásból három évvel ezelőtt hat stati­kus és egy dinamikus kamerát vet­tek, valamennyit a Vágvecse város­részben helyezték ki. A most kapott kilencezer euró támogatásból vásá­rolt kamerák többségét olyan he­lyekre teszik, ahol korábban meggyűlt a bajuk a városi rendőrök­nek a különféle kihágásokat, bűn­tetteket elkövetőkkel. Szigorúbban ellenőrzik majd a térfigyelő kame­rák segítségével a Deáki utat a vas­útállomás irányába, továbbá a Vág­­királyfai utca környékét és a Galán­­tára vezető útszakaszokat. A Vág­vecse városrészben lévő Napos ut­cába a most kapott támogatásból két statikus kamerát helyeztek ki. A lakosok többször kérték a képvi­selőket, hogy tegyék biztonságo­sabbá ezt a környéket. Egy időben ismeretlen gyújtogató garázdálko­dott a lakóházaknál. A reneszánsz kastély környékét, parkját a Pázmány Péter utcában forgatható kamerán át figyelik, ahogy az Alsó utcai kereszteződés, a templom és a Pázmány Péter Alap­iskola területét is.

Next

/
Thumbnails
Contents