Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-21 / 244. szám
2 I KÖZÉLET 2020. október 21. I www.ujszo.com Közös járványtérképet ajánl az ET Az emberek már képtelenek követni, hogy egy utazás során milyen korlátozásokra számíthatnak NAGY ROLAND Brüsszel. Az Európai Tanács (ET) megegyezett abban, hogy az uniós tagállamoknak egységesíteniük kell az egyes országok besorolásának kritóriumait. Ezzel akarják elkerülni, hogy mindenhol más szempontok alapján korlátozzák az emberek szabad mozgását. Az unión belüli utazás feltételeiről újonnan már egy egységes európai térképen tájékozódhatunk. Az uniós tagállamok különféle módon szabályozzák a határátlépést, miután megérkezett a koronavírusjárvány második hulláma. Eddig nem létezett egységes feltételrendszer, így az egyes országok kormányai maguk dönthették el, hogy a tagállamokat milyen feltételekkel kiáltják ki kockázatosnak, vagy kevésbé kockázatosnak, illetve hogy kiket engednek át a határon (erre jó példa a magyarországi határzár, amely kivételt tett a V4-es országok állampolgárainak). Egységes térkép Az Európai Tanács ennek felszámolását ajánlotta, és egy egységes európai járványtérkép megalkotását szorgalmazza. A tagállamokat arra kéri, hogy minden héten küldjenek járványügyi jelentést az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC), amely aztán egységesítené az adatokat, és hetente frissítené a térképet. Az ET két fo kritériumot határoz meg, amelyeket a | Testing rate < 300 p*r 100 000 population HH No data available on number ot tests performed így fest az európai járványtérkép, mely alapján Szlovákia és Magyarország is kockázatos (reopen.europa.eu) jelentésnek mindenképpen tartalmaznia kell: az előző 14 napban regisztrált fertőzöttek számát 100 ezer főre vetítve, illetve az előző heti pozitív teszteredmények arányát. Ezek figyelembe vételével döntenék el, hogy az adott ország zöld, narancssárga vagy vörös minősítést kap (kivételesen szürkét, ha nincsenek meg a szükséges adatok). Arányos korlátozásokat! Azt ET azt javasolja, hogy a zöld országba beutazó, illetve az onnan kiutazó személyek mozgását egyáltalán ne korlátozzák a tagállamok. Nem javasolják, hogy teljesen megtagadják a narancssárga és a vörös kategóriába tartozó országokba, viszont a korlátozások mértékét (vagyis a karanténba helyezést vagy a negatív teszteredmény felmutatását) a tagállamokra bízzák. A tanács azonban arra kéri a kormányokat, hogy a korlátozások arányosak legyenek az érintett ország járványhelyzetével. Ha valamelyik tagállam szigorítást kíván bevezetni, arról a hatályba lépés előtt 48 órával tájékoztatni kell az Európai Bizottságot (EB). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tanács ajánlása Jogilag nem kötelező erejű, és az ajánlásban foglaltak végrehajtásáért a tagállami hatóságok felelősek”. Fontos infék egy helyen Az Európai Bizottság üdvözölte a tanács döntését. Ursula von der Leyen, az EB elnöke videóüzenetében kiemelte, hogy a különböző kritériumrendszert azért is fel kellene számolni, mert az emberek már képtelenek követni, hogy ha elutaznak egy másik EU-tagállamba, milyen korlátozásokra számítsanak. „Össze kell hangolnunk az intézkedéseket, hogy megkönnyítsük az európaiak életét. Minél világosabbak a szabályok, annál könnyebben értik meg az emberek” - magyarázta a bizottság elnöke, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a tájékozódás megkönnyítésére létrehozták a reopen.europa.eu honlapot. Ezen a weboldalon már elérhetővé vált a közös járványtérkép, illetve magyar nyelven is találhatunk információkat arról, milyen intézkedésekre kell számítanunk, ha valamelyik uniós tagállamba szeretnénk ellátogatni. Az utazással kapcsolatos intézkedések megkülönböztetésére ugyanolyan színkódokat használnak, mint a járványtérképnél: a zöld azt jelenti, hogy a beutazás semmilyen módon nincs korlátozva, a narancssárga már szigorítást jelent, a vörös pedig teljes korlátozást. Ugyanitt megtalálhatjuk, hogy az adott uniós tagállamban milyen rezsimben működnek az éttermek, a bárok, a kulturális emlékművek, a templomok és a további szolgáltatások. Az országok besorolása ► zöld.haa 14 nap alatt regisztrált esetek aránya 100 ezerfőre vetítve 25-nél kevesebb, és a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4%; ► narancssárga, ha a 14 nap alatt regisztrált esetek aránya 50-nél kevesebb, de a pozitív teszteredmények aránya legalább 4%, vagy ha a 14 nap alatt regisztrált esetek aránya 25 és 150 között van, de a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4%; ► piros, ha a 14 nap alatt regisztrált esetek aránya legalább 50, és a pozitív teszteredmények aránya legalább 4%, vagy ha a 14 nap alatt regisztrált esetek aránya több mint 150; ► szürke, ha nincs elegendő információ a teszteredményekről. Több magyar diák maradt ki a tanításból CZlMER GÁBOR Pozsony. A koronavírus-járvány első hulláma idején a magyar tanítási nyelvű iskolák diákjai nagyobb arányban maradtak ki a távoktatásból, mint a szlovák intézmények tanulói. Összesen 5400 magyar iskolába járó gyereket nem oktattak. Nem látni azonban, a minisztérium mit tesz azért, hogy a második hullám idején ez már ne így legyen. Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) még szeptemberben közölte annak a felmérésének az eredményét, amely azt mutatta, hogy a világjárvány tavaszi hulláma idején bevezetett távoktatás során országosan 52 ezer alap- és középiskolás tanuló esett ki teljes mértékben az oktatásból. Ez az összes hazai diák 7,5 százaléka. A tanárok lényegében elvesztették a kapcsolatot ezekkel a tanulókkal. Az intézet kérésünkre átadta a kutatás magyar iskolákra vonatkozó adatait. Ezek szerint az említett 52 ezer diákból 5400 volt magyar vagy magyar és szlovák tanítási nyelvű iskola tanulója. Magyar iskolába a 2019/2020-as tanévben összesen 49 158 diák járt, így ezekben az intézményekben tanulók 11,1 százaléka esett ki az oktatásból. A magyarokat sújtja Az IVP a megkeresésünkre összehasonlította a magyar és a szlovák tanítási nyelvű intézmények vonatkozó adatait. „Az adatok azt mutatják, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban valamivel magasabb volt a tanításból kimaradó gyermekek aránya, mint a szlovák tanítási nyelvű iskolák esetében” - fogalmaznak a közleményükben. Az intézet arra mutat rá, hogy a magyar iskolákba járó gyerekek az ország összes tanulójának 7,1 százalékát alkotják, azonban a járvány első hulláma idején az ok-Az IVP hangsúlyozza, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák közel felében magas a szociálisan hátrányos környezetből érkező, szegény családból származó gyermekek aránya. tatásból kimaradó tanulóknak a magyar diákok a 10,5 százalékát képezték. „Röviden: a magyar iskolákban magasabb volt azoknak a gyermekeknek az aránya, akik nem kapcsolódtak be a távoktatásba, mint a szlovák iskolákban. Ugyanakkor az is igaz, hogy magyar iskolába jóval több szegény családból származó gyermek jár, mint szlovák iskolába” - írja az IVP, de hozzáteszik, nem csak a szegény családok gyermekei maradtak ki a távoktatásból. Az intézet ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban az alapiskolákban is, ahol hivatalosan egy olyan diák sincs, aki szociálisan hátrányos környezetből érkezne, minden tizedik gyermek kimaradt a távoktatásból. Két kiugró megye Az intézet adatai szerint az első hullám idején Kassa és Besztercebánya megyében jóval az országos átlag felett volt azoknak a magyar iskolába járó gyerekeknek az aránya, akik nem tanultak. Az előbbiben a diákok 16,8 százaléka, az utóbbiban 18,6 százalékuk nem kapcsolódott be a távoktatásba. Ravasz Ábel (Híd), az előző kabinet romaügyi kormánybiztosa az IVP megállapításaira lapunknak elmondta, két olyan tényezőt lát, amelyek miatt a magyar iskolák tanulóit nagyobb arányban sújtja a diákok távoktatásból való kiesése. Szerinte az egyik ok Közép- és Kelet-Szlovákia településszerkezete, a számos kisebb faluból álló régió. Itt a távoktatásnak vagy az internetnek a hozzáférhetősége nem kedvező. „A másik ok, hogy ezekben a régiókban a roma gyerekeknek jelentős része magyar iskolába jár, az iskolák létszámát jelentős részben ők teszik ki” - mondta. A korábbi kormánybiztos kiemelte, a koronavírus-járvány a legszegényebb családokat érintette a legsúlyosabban. „Nehéz ezt a helyzetet egy olyan településen kezelni, ahol a diákoknak nincs rendes internet-hozzáférése, nem kapták meg rendszeresen a házi feladatokat és esetleg a szülők is kevésbé tapasztaltabbak vagy jól iskolázottak ahhoz, hogy a gyerekeknek otthon segíteni tudjanak” - magyarázta Ravasz. A második hullám A világjárvány jelenleg zajló második hulláma során is elkezdődtek már az iskolabezárások, a középiskolások már távoktatásban tanulnak. Ravasz szerint egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat mit kíván tenni azért, hogy a második hullámnak az oktatásra gyakorolt negatív hatását mérsékelje. Ezen belül pedig a magyar iskolák fokozott veszélyeztetettségének kezelése sem azonosítható. „Nagyon valószínű, hogy az első hullámhoz hasonló adatokat fogunk látni, ha megint rosszabbra fordul a vírushelyzet” - véli Ravasz. Hozzátette, hogy a kormányzó pártok közötti ellentétek lehetetlenné teszik az oktatáspolitikai lépések megvalósítását. Az oktatási tárcánál aziránt érdeklődtünk, hogy tervezik-e az IVP által is javasolt konkrét intézkedések, például a tanárok telefon- és intemetszámlájának kifizetését, vagy a kiscsoportos, esetleg egyéni oktatás bevezetését, de arra is kíváncsiak voltunk, miként tervezik megoldani a szociálisan hátrányos környezetből érkező gyermekek távoktatását. A tárca erre Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter egy korábbi nyilatkozatának másolatát küldte válaszul, amelyben a tárcavezető arról beszél, ha bezárják az iskolákat, ötfős csoportokban foglalkozhatnak a pedagógusok azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs internet-hozzáférésük. A tanárok két-három naponta találkoznának az érintett gyerekekkel, munkalapokat adnának nekik, amelyeket otthon dolgozhatnának ki. A miniszter ugyanakkor azt szeretné, ha a számítógépet kölcsönöznének azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs gépük. Az ügyben az elmúlt hetekben többször is kerestük a jelenlegi kormány egyetlen magyar tagját, Filip Mónika oktatási államtitkárt, aki egyebek mellett a nemzetiségi és az inkluzív oktatásért is felel. Az államtitkárt azonban nem sikerült elérnünk, legutóbbi, sokadik próbálkozásunkkor is csak a sajtóosztályhoz irányítottak minket, ahová írásban küldhettük meg kérdéseinket.
