Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-20 / 243. szám
www.ujszo.com | 2020. október 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Célkeresztben Egyetem, művészet, jogállam az Európai Unióban, 2020-ban (TASR/AP) Újraélesztett nyugdíjrendszer SIDÓH. ZOLTÁN A hétvégén belengetett országos vírustesztelésnél ugyan kevesebbeket érint a nyugdíjreform, ám míg egy antigénteszt kivitelezése és kiértékelése jó esetben 20 percig tart, addig a nyugdíjfolyósítás időtartama simán elérheti a 20 évet. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy Milan Krajniak munkaügyi minisztériuma hogyan szabná át a Smer által tavaly alaposan feldúlt nyugdíjfolyósítási rendszert. Talán a legfontosabb, hogy eltörölnék a 64 évben megszabott nyugdíjplafont, ami az átlagéletkor növekedésével fokozatosan kitolódna. Ez nem jelent azonnali változást, hiszen napjainkban is mozog a nyugdíjkorhatár, és csak az 1966-ban vagy utána születettek mennének 64 évesen nyugdíjba, ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb. Az unióban döntően 65 és 67 év közé van belőve a határ, ami régiónkban is normálisnak számít, elég csak a lengyel, a román vagy a horvát nyugdíjrendszerre gondolni. Ilyenkor persze azonnal felhördülhetünk, azt kérdezve, talán életünk végéig zakatoljunk? Sajnos igaz, hogy Szlovákiában átlagosan alig 57 éves korukig egészségesek az emberek (a férfiak mutatója még rosszabb), miközben a számunkra igazodási pontnak számító Csehországban ez a mutató 64 év, Svédországban pedig egyenesen 70. Azonban két tényezőt figyelembe kell venni. Az egyik, hogy az átlagéletkor nálunk is örvendetesen kitolódott, csak a rendszerváltás óta több mint négy évvel. A másik, hogy a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt (egyre kevesebb gyerek, egyre inkább elöregedő lakosság) a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszabb távon szó szerint fenntarthatatlan. Csak egyetlen példa: a Szociális Biztosító tavaly több mint 2 milliárd eurót volt kénytelen átcsoportosítani, hogy egyáltalán folyósítani tudja a nem éppen svájcinak számító, átlagosan 480 eurós nyugdíjakat. E kellemetlen tényt azért kell nyomatékosítani, mert nyilvánvalóan népszerűtlen döntés a korhatár további kitolása, viszont csak tíz év alatt 170 ezerrel nőtt az öregségi nyugdíjasok száma, miközben egyre csökken az egy nyugdíjasra eső aktív keresők tábora. A reform további eleme lehet a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás, illetve az úgynevezett szülői bonusz, amikor a dolgozó gyerek a nyugdíjas szülő számlájára utalja az eredetileg járulék formájában befizetett összeg egy részét. Mindkét elképzelés eléggé problémás, az első például azért, mert aki például 16 évesen munkába állt, az akár 56 évesen nyugdíjba mehet, ami a fent vázolt problémák miatt csak tovább növeli a Szociális Biztosító terheit. Arról nem is szólva, hogy aki 2004 előtt volt anyasági szabadságon, munkanélküli volt, vagy egyetemre járt, akkor ezek az évek is beszámítódnak a munkával töltött évekbe, míg 2004 után már csak a tényleges munkaviszony a mérvadó. A szülő-gyerek viszony esetében a gyermektelen idős vagy az a nyugdíjas lesz megrövidítve, akinek a gyereke külföldön dolgozik. Arról nem is szólva, hogy szerény számítások szerint e megoldás mintegy 700 millióval rövidítené meg a nyugdíjkasszát. Vagyis mindkét, erősen szociális töltetű elem a többletterheken kívül csak torzítaná a rendszert. A szaktárca arra is gondolt, hogy a második nyugdíjpillért kötelezővé tenné a pályakezdők számára, emellett megpróbálja orvosolni az 1957 és 1963 között született, gyerekeket felnevelő nők számára az eddig előnytelen nyugdíj számítási módszert - csak ez közel 150 ezer nőt érint. Összességében átfogó, több mint 1 millió polgárt érintő változásokról van szó. Még minden képlékeny a tervezet, a kormány, a parlament alaposan átgyúrhatja. Az volna szerencsés, ha a politikai gépezet öntőformájából egy tartósan életképes, igazságos, fenntartható, pénzügyi járókeretre nem szoruló nyugdíjellátás pottyanna ki. FIGYELŐ JUHÁSZ KATALIN ehet szellemeskedni, hogy a magyar kormány egy gépesített lövészezredest küldött a színművészetisek ellen, akik visszaverték a támadást, megtartották állásaikat, nem hajlandóak kapitulálni. De egyrészt nem szoktam viccelődni hadi terminológiával, másrészt a dolog ennél sokkal komolyabb. Az egyetemfoglalók ugyanis a saját jövőjüket kockáztatják, amikor szembeszállnak a hatalommal. Az sem érdekli őket, hogy az állam idén már hét egyetemet privatizált szép csendben. Az így létrejött „magánegyetemek” ugyan továbbra is állami finanszírozással működnek, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kaptak, még a rektor demokratikus megválasztását is megkerülhetik. Ez kevesebb ráfordítással nagyobb állami kontroll, hiszen a kuratóriumokban legalább annyi kormányközeli politikus ül, mint amennyi (kormányközeli) szakember. Ennek ellenére nem minden egyetem tiltakozott, bár az is igaz, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívül nem nagyon van más intézmény, ahol a kormányoldal „kultúrharcos” célok szolgálatába állította a modellváltást. A szeptember 1. óta kitartó hallgatók és oktatók iránti világméretű szimpátia ellenére vélhetően már eldőlt ez a háború. A társadalmat ugyanis nem igazán mozgatta meg az épületfoglalás, nem vonultak százezrek az utcákra egyetemi autonómiát követelve, sokan azt se tudják, mi folyik az SZFE körül. Egy jogász ismerősöm a minap levezette, miért törvényszerű a miniforradalom bukása. Nem tudtam vele vitatkozni, bármekkora idealista vagyok is, mert a forgatókönyv teljesen logikus. Nézzük. Szarka Gábor kancellár és Vidnyánszky Attila, a modellváltó kuratórium elnöke folyamatosan azt kommunikálja: próbáltak nyitottak lenni a tiltakozókkal, de nincs fogadókészség. Jelezték, mivel nem engedik be őket az épületbe, először az egyetemi adminisztrációt, majd az oktatást is külső helyszínre szervezik Ismét terjed a pánikvásárlás Németországban a járvány második hullámának felerősödésével. A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint a tavaszi első hullám Után ismét egyes higiéniai termékek és tartós élelmiszerek forgalma növekszik látványosan, de egyelőre nem országszerte, hanem néhány térségben, főleg a járvánnyal leginkább sújtott tartományok közé tartozó Eszak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württembergben. Az utóbbi - Németország délnyugati részén fekvő - tartományban annak is lehet szerepe, hogy sokan újabb határlezárásoktól tartanak. így például Kehiben, a Rajna franciaorki. Fontos tény, hogy a kancellár törvénytelennek nyilvánította az SZFE diákjai és tanárai által létrehozott „tanköztársaságot”. Vagyis ez a fajta oktatás többé nem az SZFE égisze alatt folyik, hanem magánemberek vállalkozása. Szarka ezredes minden tanulót és dolgozót nyilatkoztat, hogy elfogadja-e az új vezetést. Aki nemet mond, az kizárja magát az SZFE diákjai és munkatársai közül. A munkatársakat kirúgják (finomabban fogalmazva: munkajogi következményei lesznek), ha együttműködnek az egyetemfoglalókkal. Ez azt jelenti, hogy a hatalom kihúzta az intézményt a diákok és az ott dolgozók alól, felszámolta az egyetem autonómiáját és magával vitte az egyetem nevét, rangját, pecsétjét, jogosítványait. Akik nem fogadják el az új vezetést és a „nemzeti, keresztény szemléletű” átalakítást, azok többé nem az SZFE diákjai és dolgozói, hanem magánszemélyként tartanak megszállva egy épületet. De mivel az új vezetés más helyszínen kezdte meg működését, már nem is az egyetemet tartják megszállva, csak egy ingatlant, amely nem az övék. A következő lépés az lesz, hogy szági partján fekvő Strasbourggal szemben elterülő német kisvárosban az utóbbi napokban rendkívüli mértékben felélénkült a bevásárlóturizmus. Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági és élelmezési miniszter szerint nincs szükség a szokásosnál nagyobb készletek felhalmozására. A szállítási láncolatok működnek, az élelmiszer-ellátás nincs veszélyben - mondta a lapnak, kiemelve, hogy a pánikvásárlás nemcsak oktalanság, hanem ellentétes a társadalmi szolidaritással. „Ráadásul sok minden a kukában köt ki” - mondta Julia Klöckner. A pánikvásárlás megjelenése mellett más jelek is arra utalnak, hogy az elsőnél erősebb és a jár-Szarka ezredes utasítja az üzemeltetőket, hogy szerezzenek érvényt a tulajdonos jogainak és tisztítsák meg az épületet az idegen elemektől, akiknek semmi közük az egyetemhez. Ha ellenállásba ütköznek, az többé nem az egyetemistákjogos ellenállása, hanem a törvényes vezetést elutasító garázdáké. Velük szemben erőszakkal is fel lehet lépni. Ekkor már nem mondhatjuk, hogy az SZFE diákjainak autonómiáért vívott harcát verte le erőszakkal a rezsim, hanem egy ingatlantulajdonos érvényesíti a tulajdonához való jogait garázdákkal szemben. (Akik nem is keresztények, hanem külföldről szervezett zsoldosok, és eddig is megszállva tartották a keresztény magyar nép egyetemét, idegen szellemmel oltva be a magyar ifjúságot. Nem csoda, ha ízlésdiktatúrájukkal, a keresztény értékekkel ellentétes álművészetükkel folyamatosan rombolták a nemzeti kultúrát. A magyar nemzet visszautasítja, hogy kívülről bárki beleszóljon abba, milyen szellemiségű művészetet akar Magyarország.) Ennyi. Talált, süllyedt. így működik egy jogállam az Európai Unióban, 2020-ban. ványgócok helyett az egész országra kiteijedő fertőzéshullám hatására változik a német lakosság magatartása. Ezt mutatja a többi között a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság kimutatása, amely szerint az utóbbi két hétben zuhanásszerűen csökkent a távolsági járatokra eladott jegyek száma, és a mobil távközlési hálózatokból kinyert adatok is azt jelzik, hogy október eleje óta visszaesett a lakosság mobilitása, vagyis az emberek ritkábban és rövidebb ideig mozdulnak ki otthonról, és kisebb távolságot tesznek meg. Németországban egyre gyorsabban terjed a koronavírus, 24 óra alatt 4325 fertőzést regisztráltak, ez csaknem a duplája az egy héttel korábbi 2467-nek. (mti) A tanítók 31%-a hisz a vakcinacsipben A tanárok fele szerint a kormány nem mond igazat a koronavírusról, egyharmaduk pedig úgy gondolja, hogy az oltással csipeket akarnak majd az emberek szervezetébejuttatni. Erről a Spolu párt tájékoztatott, amely az Európai Néppárttal (ÉPP) közösen közvélemény-kutatást rendelt a Focus ügynökségtől. A felmérésbe 518 olyan pedagógust vontak be, akik az alapiskola felső tagozatán tanítanak. 62 százalékuk szerint a kormány nem ura a járványhelyzetnek, 50 százalékuk szerint az első hullámot is rosszul kezelte. Főleg arra panaszkodnak, hogy nem volt megfelelő módszertan, és nem kompenzálták a távoktatás alatti pluszköltségeiket a több telefonálás és az internethasználat miatt. Emellett a pedagógusok fele úgy véli, a kormány nem mond igazat a koronavírusról, például annak veszélyességéről, 31 százalékuk szerint pedig csipet is tesznek majd a vakcinába. A pedagógusok 44 százaléka sima influenzának tartja a koronavírust, csak 42 százalékuk oltatná be magát ellene. 39 százalékuk úgy tartja, hogy a maszkviselés káros az egészségre. Bár azt már igazolták és számtalanszor publikálták, hogy a vírus természetes úton jött létre mutálódással, és az ember most nem képes ilyen létrehozására laboratóriumban, illetve másmilyen vírust hozna létre az, aki biológiai fegyverként akarná használni, ezt csak a tanárok 31 százaléka hiszi. 30 százalékuk szerint laboratóriumban hozták létre és szándékosan teijesztették el, 29 százalék szerint laboratóriumban alkották és véletlenül szabadult ki. „A vírus nemcsak az embereket fenyegeti, megtámadta az iskolákat is, összeesküvés-elméletek teljédnek vele. Az iskolákban is, ahol éppen a diákok kritikus gondolkodását kellene fejleszteni” - mondta a felmérés eredménye kapcsán Vladimír Bilcík, a Spolu európai parlamenti képviselője. (úsz) Ismét indul a roham a boltokban
