Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-20 / 243. szám
www.ujszo.com | 2020. október 20. KÖZÉLET I 3 Mit tudunk eddig a készülőben levő országos koronavírus-tesztelésiől? Két hét múlva 5997 tesztelési ponton, 48 óra leforgása alatt akarnak letesztelni több mint négymillió embert DEMECS PÉTER A hétvége után több olvasénk fordult szerkesztőségünkhöz az országos koronavírusteszttel kapcsolatos kérdésekkel. Sokan például idősebb családtagjaik egészségét féltik, s attól tartanak, a tömeges tesztelés során megnő a fertőzés veszélye. Mivel az illetékesek nem tudnak semmi konkrétumot mondani a tesztelésről, kérdés/válasz formában összegyűjtöttük mindazt, amit eddig tudni lehet. Mikor kezdődik az országos tesztelés? Az országos tesztelést ezen a hétvégén fogják kipróbálni a járvány által legjobban sújtott Turdossini (Tvrdosín), Námesztói (Námestovo), Alsókubini (Dolny Kubín) és lehet, a Bártfai (Bardejov) járásban. Ezt követően a jövő héten, mindenszentek ünnepén tartják meg az országos tesztelés első fordulóját, a másodikat egy héttel később, a november 7-8-ára eső hétvégén. Kötelező lesz a tesztelés? Ez még, mint sok más, továbbra sem biztos. A miniszterelnök szerint a vasárnapi kormányülésen sem tudtak ebben a kérdésben egységes véleményre jutni. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, hogy a tesztelést nem teszik kötelezővé, de azt, aki nem megy el rá, megbüntetik. A büntetés lehet pénzbírság, vagy akár valamilyen állami járulék csökkentése. A gyerekeket is letesztelik? Jelenleg úgy tűnik, hogy csak a tízévesnél idősebb személyeket fogják tesztelni. Hol végzik el a teszteket? A választásokhoz hasonlóan, minden bizonnyal iskolák tantermeiben. Hogyan akarják bebiztosítani, hogy egyszerre ne legyen túl sok ember a tesztelésen? Ez sem teljesen világos. A miniszterelnök szerint ABC-sorrendben fogják hívni a lakosokat; például az első órában azokat tesztelik, akiknek a vezetékneve A-ra kezdődik, a másodikban azokat, akiknek B-re stb. Ugyanakkor, ha valaki a kijelölt időben nem tud megjelenni a teszten, annak lehetősége lesz a nap folyamán bármikor leteszteltetnie magát. Csak az állandó lakhelyemen mehetek el tesztre? Nem. Nagy valószínűséggel az országban létrehozott 5997 tesztelési pont bármelyikében. Mi lesz azokkal, akik mozgássérültek, vagy más okból nem tudnak elmenni személyesen a tesztre? Az eddigi információk szerint ilyenkor házhoz jönnek majd és otthonukban végzik el a mintavételt. Van annyi orvos és higiénikus, hogy a közel hatezer tesztelési ponton zökkenőmentes legyen a mintavétel? Nincs. A tesztelésbe ezért a hadsereg, medikusok, minden jel szerint az általános orvosok is besegítenek, ám tegnapi lapzártánkig nem volt egyértelmű, lesz-e erre elég ember. Tény, hogy az egész akciót a hadsereg fogja levezényelni, a katonák többsége azonban csak az emberek eligazításában, a tesztelési pontok bebiztosításában fog segíteni. Az antigéntesztet szakavatott személynek kell elvégeznie, mivel a mintát az orrgarat végéről kell levenni. Mi az az antigénteszt? Ez, a jelenleg használt PCR- tesztek olcsóbb és kevésbé megbízható változata. Leegyszerűsítve elmondható, hogy csak a vírus magas koncentrációját tudja kimutatni a szervezetben, tehát azokat az illetőket tudják kiszűrni ezeknek a teszteknek a segítségével, akik a megbetegedés azon fázisában vannak, amikor a legjobban fertőzőek. A teszt viszont nem tudja beazonosítani a fertőzést, ha még alacsony a vírusmennyiség a szervezetben, tehát a fertőzés után néhány nappal, de akkor sem, ha a megbetegedés már lecsengőben van és az ember még fertőző ugyan, de a szervezetében már kevesebb vírus van. Hogyan zajlik a tesztelés, és meddig tart a kiértékelése? A teszt során mintát vesznek az orrgaratból. A mintavétel ugyan ijesztőnek tűnik, de a PCR-tesztekhez hasonlóan nem fájdalmas, csak kellemetlen. Az eredmény 15- 20 perc után a rendelkezésre áll. A mintákat egy külön, kisebb doboz méretű műszerben értékelik ki, ezért az, hogy mennyi tesztet tudnak majd elvégezni egy helyen, nagyban attól is függ, mennyi ilyen műszer lesz egy mintavételi ponton. A teszt eredménye lehet pozitív, negatív vagy nem értékelhető. Az, hogy ez utóbbi esetben ismételten elvégzik-e a tesztet, nem nyilvánvaló. Ha 15-20 percig tart egy teszt kiértékelése, akkor például egy 2000 lakosú településen, ahol a választások alatt egy szavazóhelyiség van, tehát csak egy tesztelési pont lesz, nem győzhetik egy hétvége alatt letesztelni az összes lakost, még akkor sem, ha két vagy három műszer áll majd rendelkezésre... Jelenleg úgy tűnik, kizárt, hogy a gyakorlatban ennyi személyt 48 óra alatt egyetlen helyen leteszteljenek. Azt viszont nem tudni, hogyan akarja az állam megoldani ezt a problémát, ugyanis 48 óra alatt - ha csak a tízévesnél idősebbeket vesszük - több mint négymillió személytől kell mintát venni. Mi lesz, ha pozitív eredményt mutat a teszt? Az illetőnek azonnal karanténba kell vonulnia, a vele egy háztartásban élő személyekkel együtt. Aki nem akarja, hogy az egész családja karanténba vonuljon, annak minden jel szerint ismét lehetősége lesz az állam által üzemeltetett létesítményben letölteni a tíznapos karantént. Ezzel egy időben a higiénikusok berendelik PCR-tesztre, hogy kiderítsék, valóban fertőzött-e a személy, hiszen az antigén gyorstesztek érzékenysége alacsonyabb, mint a hatóságok által is elismert PCR-teszteké. Ha ez a teszt is pozitív, akkor megkezdik az illető kapcsolatainak felkutatását és tesztelését. Előfordulhat az is, hogy az antigénteszt hamis pozitív eredményt mutat? Igen, ezért kell utána elvégezni a PCR-tesztet is. Másrészt előfordulhat az is, hogy a teszt hamis negatív eredményt mutat, így evidens, hogy nem minden fertőzést sikerül feltérképezni. Az, hogy mennyi lehet a hamis negatív vagy a hamis pozitív teszt, senki nem tudja megmondani, több millió elvégzendő teszt esetében viszont valószínű, hogy több ezer hamis eredménnyel kell számolni. Miért ismétlik meg a tesztelést egy héttel később? Épp azért, hogy kiszűrjék azokat, akiknek a szervezetében az első mintavétel alatt még nem volt elég magas a vírus koncentrációja. Mi értelme van ilyen bizonytalan kimenetelű tesztelésnek? Erre a kérdésre a járványügyi szakértők és orvosok sem tudnak egyértelmű választ adni, mivel minimális információ áll a rendelkezésre arról, hogyan akarja az állam és a hadsereg lebonyolítani az egész akciót. Richard Kollár matematikus az Új Szónak például azt mondta, a helyzet megoldása mindenképpen a diagnosztikai kapacitások megerősítésében és a tömeges tesztelésben rejlik, az antigéntesztek paraméterei azonban nem felelnek meg annak a nagyszabású tervnek, amelyet Igor Matovic kormányfő szeretne megvalósítani - mivel ezek a tesztek nagyon magas arányban hamis pozitív és hamis negatív eredményt kutatnak. Ezzel ki lehet szűrni nagyon sok fertőzöttet, ám a hatékonyság hagy kívánnivalót maga után. Kollár feltételezi, hogy a megfelelő technológia ugyan még nem elérhető, ám hamarosan az lesz - és érdemes lenne megvárni ennek megjelenését a teljes országos tesztelés projektjével. Enyhítik az országos tesztelés után a szigorú járványellenes intézkedéseket? Nem tudni, ám minden jel szerint inkább nem, mint igen. A miniszterelnök ugyanis a hétnapos mozgó mediánhoz kötötte az intézkedések enyhítését. Ez az érték tulajdonképpen azt mutatja, átlagban mennyivel nőtt a fertőzöttek száma az országban az elmúlt hét napban. A szigorításokat csak abban az esetben törlik, ha a hétnapos médián 500 alá csökken, jelenlegi értéke 1567. Hogyan számolják ki a hétnapos mediánt? Például ha az elmúlt hétben hétfőtől 10, 15, 13, 81, 9, 21 és 2 volt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, s ezeket a számokat nagyság szerint sorrendbe tesszük (2, 9, 10, 13, 15, 21, 81), akkor a mozgó médián 13 lesz. Elvégeztek már valahol a világban ilyen tesztelést? Nem. Voltak már olyan régiók, vagy városok, amelyeknek összes lakosát letesztelték, ám országos szinten még sehol nem vittek véghez ilyen akciót - elsősorban a bonyolult logisztika és bizonytalan kimenetel miatt. A kormányfő azt mondta, hogy az országos akció kezdetétől, tehát október 31-től az összes határátkelőn bevezetik az országba érkező személyek tesztelését a már említett antigén gyorstesztekkel. Ezt biztos bevezetik? Egyelőre úgy tűnik, hogy igen, bár részleteket ugyancsak nem árultak el. Ennek az intézkedésnek a gyakorlati kivitelezése is rendkívül kérdéses. A kormányfő egyelőre csak aúnyit árult el, hogy azt akarja, mindenki, aki október 31-től az országba lép, a határon le legyen tesztelve, az ingázóknak pedig elég lenne kéthetente egyszer elvégezniük a tesztet, melynek költségeit az állam fedezni. A miniszterelnök szerint ez csak kisebb fennakadást okoz majd a határon, ám ez az állítás már most megkérdőjelezhető. Ugyanis ha valóban bevezetik a kötelező teszteket a határon, szinte biztos, hogy többórás kocsisorok alakulnak majd ki. Elég, hogy egy busz érkezzen a határra, 60 emberrel. Akkor is minimum 90 percig tart majd a buszban utazók letesztelése, ha tíz mintát is tudnak majd kiértékelni. Addig a többi autóval és busszal utazóknak várakozniuk kell. Ugyanúgy nem nyilvánvaló, hogyan akarják ezt a tesztelést bebiztosítani a nemzetközi vonatjáratokon, mert ott mindenkit le kellene szállítani a vonatról, amelynek addig kellene várakoznia, amíg el nem végzik a teszteket. Ilyen hátráltatás pedig a hemzetközi forgalomban elképzelhetetlen. Mikor tesznek közzé bővebb információkat a tesztelésről? Nem tudni, a kormányfő vasárnap annyit mondott, hogy a következő napokban. Számos polgármester jelezte, semmilyen információik nincsenek, holott a tesztelést már nem egész két hét múlva kellene lebonyolítani. Kapnak valamilyen tájékoztatást az önkormányzatok? A hivatalos válasz ugyanaz, mint az előző kérdésnél: a polgármesterek a következő napokban kapnak tájékoztatást, ám azt nem tudni, hogy pontosan mikor. Az antigénteszt a PCR-teszthez hasonlóan nem fáj, csak kellemetlen. A mintát az orrgaratból veszik le. (TASR-feivétei)
