Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-19 / 242. szám

10 GYÓGYHÍREK Egészség 2020. OKTOBER 19. www.ujszo.com Ha nem orvos ajánlj fizetni kell a tesztért Válaszol: Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője „Hosszabb időre külföldre utazom, s ehhez negatív koronavírustesztre van szüksé­gem. A kezelőorvoshoz kell mennem beutalóért? Fizetnem kell a tesztért? Hány vállalat végez ilyen tesztet?” Ha valaki külföldre utazik és negatív Covid-19 tesztre van szüksége, az orvos ajánlás, vagyis beutaló nélkül kérheti a teszt el­végzését. Valamelyik magánla­boratóriummal kell felvennie a kapcsolatot. Ha a tesztet az orvos vagy a Regionális Közegészségügyi Hivatal javasolja, akkor nem kell érte fizetni. Az állam ab­ban az esetben nem fizeti a , tesztet, ha külföldre való utazás miatt végzik el. További információkat az alábbi honlapon talál: https://korona . gov.sk/najcastejsie-otazky/ testovanie/objednanie-na-test/ Mi köze QESS1 a demendának az étkezéshez? A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordi­náció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása. N agyon egyszerű, de fontos lépés, hogy az evéshez használt edénye­ket és evőeszkö­zöket megfelelően válasszuk ki. Érdemes olyan kést és villát vá­lasztani, aminek jól megra­gadható nyele van, így nem csúszik raj­ta a beteg keze. ,tM Segíthet, ha a tányér alá csúszásgát­ló alátétet teszünk, il­letve a ké­sőbbiekben a tányérokat mélyebb edé­nyekre cserél­jük. Üvegpohár he­lyett érdemes füles bög­rét adni, amit könnyen meg le­het fogni. A szellemi hanyatlás első jeleként nehézkessé válik az evőeszközök megfelelő használa­ta. Az önbecsülés megtartása ér­dekében javasolt a lehető legto­vább engedni, hogy az idős em­ber egyedül táplálkozzon. Ebben segíthet, ha olyan ételeket készí­tünk, amelyeket nem kell késsel felvágni. Később, amikor nehéz­kessé válik a nyelés, ajánlott ke­rülni az olyan ételeket, melyeket könnyű félrenyelni: olajos magva­kat, mogyorót, magvas gyümöl­csöket, pattogatott kukoricát ne adjunk a betegnek. A nyelészavar előrehaladtával daráljuk, pürésít­­sük az ételt. Puha ételeket adjunk a betegnek, így több tojást, sajtot, joghurtot érdemes becsempész­ni a menübe. A gyümölcsöket meghámozva, kockákra vágva ad­juk, a későbbiekben pedig turmi­xot lehet belőlük készíteni. Min­dig meg kell győződni arról, hogy az étel hőfoka megfelelő-e. f Erre ezért van szük­ség, mert a szelle­mi leépülés so­rán elvész a hőmérséklet megítélésé­nek képes­sége, ezért könnyen megéget­­• heti a szá­ját a beteg. Az idős betegek néha nagyon las­san esznek, és elfelejtik a szájukba tenni a következő fala­tot. Ilyenkor finoman noszogatni kell őket. Ez lehetőleg szóban tör­ténjen, egyszerű parancsok adá­sával. Pl. fogja meg a kanalat, te­gye a tésztát a kanálba stb. Ha a verbális utasításokra nem rea­gálnak, akkor meg lehet érinteni a kezüket, és ezzel jelezni, hogy mit szeretnénk. Ha így sem ha­lad megfelelő ütemben az evés, akkor meg kell etetni a beteget. Fontos, hogy ameddig csak le­het, hagyjuk őt önállóan vagy minimális segítséggel táplálkozni. Ez jót tesz az önértékelésének, és megtartja azt az érzést, hogy önel­látó, így meg tudja őrizni függet­lenségét (webbeteg) Mária Lévyová: „Jövő évtől a lakosság már több mint 40 százaléka a magán egészségbiztosítók ügyfele lesz” Szlovákiában jelenleg egy állami és két ma­gán egészségbiztosító van. Mária Lévyovától, a Betegek Jogvédelmi Szövetsége (AOPP) elnökétől kérdeztük, hogy szerinte ez a mo­dell megfelel-e a betegek igényeinek? A betegek elégedettsége nem az egészségbizto­sítók számától függ. Sem az egy-, sem a több-biztosítós rend­szer nem hozhat gyökeres válto­zásokat, ha nincsenek a világos szabályok, és ha nincs elegendő pénz az ágazatban. Sajnos, ma ez a helyzet. A csehországi helyzet-Mária Lévyová, a Betegek Jogvédelmi Szövetségének elnöke tel összehasonlítva azt látjuk, hogy még a 7 egészségbiztosító léte el­lenére sem vetik fel az egybiztosí­­tós modell kérdését. Nálunk örök kérdés az államnak fizetett illeték nagysága. Ez Csehországban csak­nem 57 eurót tesz ki, s a jövő­ben meg akarják emelni. Mi vi­szont ellenkező irányba haladunk. 2016 óta 38 euróról 32-re csök­kent az állami egészségbiztosító­nak fizetett illeték, miközben a 65 év feletti ügyfelekre fordított ki­adások havonta 80 eurónál töb­bet tesznek ki. A páciensek egyre jobban igénylik az elérhetőbb és színvonalasabb betegellátást, keze­lést és költségtérítést. Mindenkép­pen több kedvezményt, jobb szol­gáltatást és a törvény keretein túl nagyobb költségtérítést várnak az egészségbiztosítóktól. Mit tapasztal, minek alapján vá­lasztanak egészségbiztosítót az emberek? Mindenekelőtt a szolgáltatások alapján. Ebben a tekintetben be­tegellátó rendszerünknek vannak még tartalékai. Egy kis igyekezet­tel versenyszellemet teremthetne az egészségbiztosítók között, pél­dául azzal, hogy meghatározná, mit jelent pontosan a standard és a standard feletti betegellátás. Mindenekelőtt a betegek vennék ennek hasznát. Az átjelentkezések száma vall arról, hogy az emberek elégedettek-e vagy nem a jelenlegi modellel. Az állami egészségbizto­sítót évek óta folyamatosan hagy­ják el az ügyfelek. Az előzetes ada­tok azt mutatják, hogy jövő évtől a lakosság már több mint 40 szá­zaléka a magán egészségbiztosítók ügyfele lesz. El tudja képzelni, hogy csak egy egészségbiztosító lenne Szlováki­ában? Őszintén szólva nem. Attól tanok, hogy ez a modell nem tudna meg­felelni a betegek elvárásainak Na­gyon nehéz megjósolni, hogy egyet­len biztosító végre tudná-e hajtani a kormányprogramban foglaltakat, szavatolni tudná-e az egész betegel­látó rendszer működését, meg tud­­ná-e fizetni a vele nem szerződésben álló - akár külföldi - szolgáltatónak például egy daganatos beteg műtét­jét, javítani tudná-e a betegek tájé­kozottságát. Az egészségbiztosítók­nak ki kellene venniük a részüket az egészségpolitikai feladatok teljesíté­séből is. Az állam legegyszerűbben úgy tudná ezt elérni, ha egészséges versenyszellemet teremtene az egészségbiztosítók között, azok pe­dig különféle előnyöket kínálnának ügyfeleiknek. Változott-e a betegellátás minő­sége azóta, hogy magán egészség­­biztosítók is működnek nálunk? Évek óta folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás színvonala, s ezt sokan épp a magán egészség­­biztosítók létével magyarázzák. Szövetségünkben hallok olyan véleményt, hogy amíg egy állami egészségbiztosító volt, mindenre volt pénz. Az én véleményem vi­szont a következő: nem az a prob­léma, hogy egy vagy tíz egészség­­biztosító van. Sokkal inkább az, hogy hosszú ideje megoldadanok az egészségügy problémái. A bajok egyre csak halmozódnak, ami az egész betegellátó rendszer színvo­nalának romlásához vezet. Az egészségügyi dolgozók hiányának, előrehaladott korának, a betegel­látó rendszer rendszeres anyagi tá­mogatása szükségességének, a gyógyszerpolitika vitás kérdései­nek, a népesség elöregedésének az lett a következménye, hogy az em­berek egyre jobban igénylik a mi­nőségi egészségügyi gondosko­dást. A helyzet nem lesz jobb, ha nem cselekszünk. Mondhatnám, hogy a 12. órán is túl vagyunk. A gyökeres változások végrehajtására már tegnap is késő lett volna. El­szomorító, hogy e helyzet követ­kezményeinek nemcsak a betegek a kárvallottjai, hanem az egészség­­ügyi dolgozók is. Kovács Ilona HA A RÉSZTVEVŐK CSAK 2 ORAT TÖLTÖTT VOLNA A KÉPERNYŐ ELŐTT, A HALÁLOZÁSOK 5,62%-A MEGELŐZHETŐ LETT VOLNA Ha kevesebbet tévéznénk, egészségesebbek lennénk Egy új tanulmány szerint a képernyő előtt töltött idő és a rossz egészségi állapot a nasso­lással és az alacsony társadalmi státusszal is összefügg. A televízió képernyő­je előtt töltött idő több betegség kiala­kulásával is kapcso­latba hozható, ilyen például a rák és a szív- és érrend­szeri megbetegedések. A Glasgow-i Egyetem kutatása szerint akkor a legkisebb a kockázat, ha a tévé­­képernyő előtt vagy telefonos vide­ók nézegetésével eltöltött idő nem haladja meg a napi két órát - szá­molt be róla a BBC News. A tanul­mányhoz csaknem félmillió 37-73 év közötti ember egészségi állapo­tát kísérték figyelemmel 12 éven át, 2006 és 2018 között. A kuta­tók szerint eredményeik alapján a felnőtteknek minimalizálniuk kel­lene a televíziózással töltött időt. A kutatásból kiderült, hogy ha az összes résztvevő csak napi legfel­jebb 2 órát töltött volna a képer­nyő előtt, a vizsgált időszakban be­következett minden halálozás 5,62 százaléka, a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozások 7,97 százaléka megelőzhető lett volna, vagy később következett volna be. A vizsgálatban a tévézés mellett a mobilon nézett videókat is bele­számolták a képernyő előtt töltött időbe. A kutatók azt is megvizs­gálták, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a televíziózással töltött időt egészségesebb tevékenységek­kel, például sétával helyettesítik az emberek. Megállapították, hogy azok profitáltak ebből a legtöbbet, akik egyébként naponta nagyon kevés időt töltöttek ilyen egészsé­ges aktivitással. (hvg)

Next

/
Thumbnails
Contents