Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-19 / 242. szám
8 KULTÚRA 2020. október 19. | www.ujszo.com Mindennapi változásaink a Vermes-villában TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galéria legújabb kiállítását a járványügyi helyzet miatt hozott intézkedésekre reagálva pénteken nagyközönség nélkül, vagyis nem hagyományos módon, hanem online nyitották meg. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) képzőművész tagjainak munkáiból rendezték meg és mutatják be Dunaszerdahelyen a Változások című tematikus kiállítást. Programtár című mellékletünkben többször is olvasóink figyelmébe ajánlottuk a Kortárs Magyar Galéria előző, Hazai pályán című kiállítását. A dunaszerdahelyi intézmény szeptemberben nyílt tárlatát is befolyásolta a koronavírus-járvány. Akkor a lezárt határokra reagálva úgy oldotta meg a helyzetet, hogy abból válogatott és abból rendezett új kiállítást, ami a hazai pályán megtalálható volt: a helyi alkotók, vagyis ajárás művészeinek munkáiból. A műfaji szempontból és tematikailag is gazdag tárlaton hat művész állított ki a Dunaszerdahelyi járásból. A Szakáll Mária, Szakáll-Kolcák Noémi, Kiss Márti, Lipcsey György, Ferdics Béla és Ferdics Gábor műterméből válogatott anyag nagy része friss alkotás volt, a művek zömével korábban és más helyszínen Komoly rang „Eza mártradicionálissá vált kiállítássorozat komoly rangot képvisel a magyar művészeti élet palettáján. Az ötvenhét meghívott alkotó a magyar képzőművészet jeles képviselője. Többször ennyien lehetnének, de a kiállítóterek adottságai leszűkítik a névsort. Az alkotások beadásakortechnikai megkötések nem voltak, de a művek vízszintes mérete nem haladhatta mega 120 centimétert." Varga-Amár László még nem találkozhatott a közönség, de voltak köztük olyanok is, amelyek már megjárták Európa vagy a világ kiállítótermeit. A Kortárs Magyar Galéria legújabb kiállításával újfent távolabbra nyitott. A november 13-ig tartó tárlattal folytatódik a MAOE Képzőművészeti Tagozatának immár tradicionális meghívásos kiállítássorozata. A jelen mustra folytatása a Kapcsolat (2013), Duna (2014), Szülőföld (2015), Utak (2016), Kapu (2017), Család (2018) és Ihlet (2019) című tárlatoknak. A MAOE kiállításának helyszínei változatlanul a szentendrei MÁNK Régi Müvésztelepi Galériája és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria. Az előző tárlatokkal kapcsolatban elmondható, hogy nézőbarát, hálás, nem bonyolult, nem elvont és nem nehezen megfogható témával keresték a kapcsolatot a közönséggel, hiszen nemcsak az alkotóművészeknek, hanem a közönségnek is volt, illetve van Dunaélménye, szülőföldélménye, útélménye vagy kapcsolati viszonyulása. Ezért a befogadói találkozás az előző kiállítások anyagaival meglehetősen személyes tudott lenni. A bemutatott alkotásokban fel lehetett fedezni olyan motívumot, momentumot, amellyel a néző érzelmilegszellemileg azonosulni tudott, vagy legalábbis kapcsolatot talált vele (a legtöbb kiállításról mi is beszámoltunk annak idején). Az Ihlet című tárlat vezette be az elvontabb témát, s ezt az utat folytatja Fent: panoráma a kiállításról. Lent: Luzsica Árpád és Zászkaliczky Ágnes egy-egy alkotása. (Somogyi Tibor felvételei) a nyolcadik, a Változások is, mely témában - Varga-Amár László Munkácsy-díjas festőművész, a MAOE Képzőművészeti Tagozatának elnöke, a kiállítás kurátora szerint - tág teret biztosít a fantázia szabad szárnyalásának. A változásokat az élet kínálja, s az elmúlt időszakban volt belőle néhány, tehát a művészeknek volt miből ihletet meríteniük. A mindennapi élet jól példázza a változás-állandóság ellentétének dinamikáját - mondja Varga-Amár László is. „Az idei évben számtalan jeles vagy drámai évfordulót ünnepelhetünk, például a Trianoni békediktátum 100. évfordulóját, mely a magyarság sorsát változtatta meg. De ez az év váratlan változásokat is hozott az életünkbe. A Covid-19 teljesen átírta a hétköznapjainkat. Megváltoztatta a munkakörülményeinket, a szokásainkat, átértékelte a család és az egészség fontosságát, digitálissá tette az oktatást. Szinte minden változott körülöttünk, eddig nem ismert módon. Utazásaink, társasági életünk korlátozásával kényszerűen új pályára állított minket, s olykor önmagunk átértékelésére is sarkallt. Mindenki másként éli át a nem várt és nem tervezett eseményeket, mely egyrészt elszakít minket egymástól, másrészt az elszigeteltségben új utakat keresve össze is köt a többiekkel” — fogalmaz Varga-Amár László. A változások sokféle üzenete különféle vizuális megjelenésekben figyelhető meg a tárlaton, a grafikai eljárásoktól kezdve a festészeti megoldásokon és a fotóalkalmazásokon át a különféle vegyes technikákig. Műfajban pedig a narratívabbtól a geometrikusig és a színnel manipuláló absztraktig, a figurális élethelyzettől a nonfiguratívig, a valóságból leképezettől a hiperrealizmusig tart a (nem teljes) skála. A kiállításról még több képet nézhetnek meg az ujszo. com-on. Harag Anita kapta a 2020-as Margó-díjat István, Hatodik alkalommal adták át a Margó-díjat a legjobb első prózakötet szerzőjének. Idén Harag Anita érdemelte ki az elismerést a Magvetőnél megjelent, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötetével. Az egyre tekintélyesebbnek számító Margó-díjjal 500 ezer forint, valamint próbafordítás is jár. A Bookline 15 millió forint értékű médiatámogatással járul hozzá a könyv népszerűsítéséhez, a konyvesmagazin.hu pedig tárcasorozat lehetőségét ajánlotta fel a szerzőnek. Harag Anita novellái kamasz vagy fiatal felnőtt mesélők nézőpontjaiból mutatnak meg bonyolult kapcsolatokat, családtörténeteket, különös tekintettel a generációk együttélésének konfliktusaira, az unokanagyszülő viszonyra, az egyik szülő elvesztésének traumájára, a gyász különböző megnyilvánulásaira. Mondatai szikárak, nyelvezete minimalista. A 32 éves szerző indológiát hallgatott az ELTE-n, urdu és hindi nyelvű elbeszéléseket fordított, és saját bevallása szerint kedvéne indiai íróinak narrációs technikái is hatottak rá. Kamaszkora óta foglalkozik írással, de első szövegei csak néhány éve jelentek meg különböző lapokban. „Nem szabad túl korán elengednem a szövegeket. Minden novellának megvan a maga ideje, amit ki kell várni, sokszor kell visszatérni hozzá, újraolvasni, átírni” -mondta egy interjúban. A szakma kitörő lelkesedéssel fogadta, sokak szerint ő az utóbbi tíz év legígéretesebb elsőkötetese. 2018-ban Petri György-díjat kapott, idén pedig felkerült az Aegon Művészeti Díj shortlistjére, 2020-ban 19 elsőpróza-kötetet jelöltek a kiadók Margó-díjra, a tíz legjobbat előzsűri választotta ki, majd egy másik zsűri döntött a legjobb háromról: Harag Anita könyve mellett az esztétaként ismert Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötete és Hegyi Ede A senki című regénye került az élmezőnybe. A zsűri tagjai idén: Antal Nikolett (Fiatal írók Szövetsége), Czinki Ferenc (Szépírók Társasága), Gaborják Adám szerkesztő és Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója. (juk) az opera Budapest. Operaváltozat született az István, a királyból. Bródy János szövege változatlan marad, Szörényi Levente rockzenéjét operásítva hallhatja a közönség október 25-én az Erkel Színházban. A dalokat Gyöngyösi Levente hangszerelte át, a műfaji korlátokat átlépő előadás rendezője Szinetár Miklós. „Az operaváltozat nem azt jelenti, hogy mi a jövőben kihajítjuk a dobfelszerelést vagy a basszgitárt, hiszen ez egy rockopera. Mára szerencsére megszűnt a műfajok múltbéli, kategorikus szétválasztása, nem dúl áldatlan harc komoly- és könnyűzene közt” - mondta Szörényi a papageno.hu-nak adott interjújában, hozzátéve, hogy kíváncsi, hogyan fog operai hangon megszólalni a mű. (k) Sokak szerint ő az utóbbi tíz év legígéretesebb pályakezdője (Fotó Margó fesztivál)
