Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-19 / 242. szám
www.ujszo.com | 2020. október 19. RÉGIÓ I 3 Vadvirág és gyógynövény a zöldterületeken A Szentháromság-szobor környéke is mezei virágoktól pompázó rétté válna (A szerző felvétele) Uj igazgatója lesz a lévai Barsi Múzeumnak SZÁZ ILDIKÓ Átgondolt tervezési folyamat eredményeképpen néhány éven belül Érsekújvárban és Léván is vadvirággal és gyógynövényekkel beültetett létek szépítenék az eddigi elhanyagolt zöldterületeket. Érsekújvárban több olyan területet jelöltek ki a közelmúltban, ahol virágos rétekben gyönyörködhetnek máj d a városban élők. Az Agyagos utcai park megújulásának konkrét terveit a város önkormányzati honlapján tekinthetik meg a lakosok. A talaj előkészítését és a gyomirtást szakemberekre bízta a város ezekben a hetekben, majd a kijelölt területeken elvetik az egynyári, valamint az évelő növényeket. Az Agyagos utcai parkban várhatóan két éven belül mutatkoznak meg az első eredmények, ennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy virágos rét alakuljon ki a lepusztult zöldterületen. Október derekán az- Égető utcában lévő jelzőlámpáktól a városi köztemető felé vezető szakaszon elválasztó zöldsávot hoznak létre, amelyet levendulával ültetnek be. Az érsekújvári lakosok korábban örömmel fogadták, hogy néhány körforgalmat is sűrű levendulaágyások, színes, apró díszvirágok ékesítenek. Léva tizenkét területe A járási székhelyen tavaly tizenkét olyan területet szemeltek ki, ahol a biológiai sokféleség jegyében kíméletesebben művelik, kaszálják a zöldterületeket. Léván néhány kiválasztott területen mára elmaradt az intenzív kaszálás, mert ártana a növényeknek és a rovaroknak. Dekoratív, színes rétek lesznek a városban, ahol méhek, lepkék és. más rovarok is letelepedhetnek. A virágzó réteket legfeljebb évente egyszer, ősszel kaszálnák le, így több száz faj védett, értékes vagy veszélyeztetett gyógynövény szépítheti a zöldterületeket. Európában a méhek harminc, a lepkék negyven százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. A város területén nemcsak a telepített réteken, hanem a forgalmasabb helyeken is csak tízcentiméteresre kaszálják le a füvet. Megújuló várpark A lévai lakosoknak már volt alkalmuk megismerkedni az újfajta koncepcióval, és ismertek a kiszemelt területek. Ilyen lesz a lévai vár parkjában lévő zöldterület, továbbá a Perec és a Mezei utcában található parkosított rész, és hasonló réteket őriznének meg az M.R.Stefánik park területén, valamint az új temetőnél. A lévai várpark felújítási terveire és a korszerű közvilágításra 70 ezer eurót hagytak jóvá az idei költségvetésből. A zöldterület bekerítésére 5 ezer eurót szán a város. Ügyelniük kell arra, hogy a műemlékvédők számára is elfogadható kerítést emeljenek. A várpark, a Szentháromság-szobor, a zsinagóga, valamint a felújításra szoruló egykori zsidó iskola épülete körüli parcellára helyeznék ki Kittenberger Kálmán jeles lévai születésű szakíró, vadász, muzeológus, Afrika-kutató és tanár mellszobrát. SZÁZ ILDIKÓ Másodszori nekifutásra választott Nyitra megye új igazgatót a fenntartása alá tartozó lévai Barsi Múzeum élére. Hat jelentkező közül a Nagykürtösi járásbeli Ipolynyéken (Vinica) született Báli Henrietta régészt választották ki erre a posztra. D2Z3 A megye idén ősszel írt ki új pályázatot az igazgatói posztra, miután a korábban kinevezett igazgató ellen petícióban tiltakoztak a régióbeli lakosok. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a pályázat győztesét gazdasági és személyi problémák miatt már több ízben felelősségre vonták a korábbi vezetői posztján. A második fordulóban indult Ján Dano, a múzeum egykori igazgatója, és megpályázta a posztot Peter Pleva, a Barsi Múzeum egyik alkalmazottja is, de egyikük sem járt sikerrel. A megyei képviselőkből, szakértőkből álló bizottság tagjai október 12-én hallgatták meg a jelölteket. A pályázatra fejlesztési koncepciót kellett kidolgozniuk a jelölteknek a Barsi Múzeum további működését, fejlesztését illetően. Báli Henrietta régész korábban a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia archeológiái intézetének tudományos munkatársa volt. A Barsi Múzeumban az igazgatóválasztások idején is tartalmas munka folyt, megbízott igazgatóként a vezetői feladatokat ideiglenesen Ján Dano látta el. Az állandó történelmi tárlatok mellett számos természettudományi, képzőművészeti és kézműves-kiállítást nyitottak meg. A lévai Barsi Múzeum épületének közelében áll a történelmi vár, amelynek felújítását egyre jobban sürgetik a helyi lokálpatrióták (A szerző felvétele) Vizsgálják a Csallóköz ökológiai állapotát SOMOGYI KATALIN Ökológiai térkép készül a Dunaszerdahelyi járásról, feltérképezik a régié környezettani állapotát. DUNASZERDAHELY A közelmúltban nyilvános fórumon vitatták meg „Az ökológiai stabilitás regionális területi rendszere a Dunaszerdahelyi járásban” elnevezésű tanulmányt. Ez a tanulmány leginkább a települések fejlesztéséhez elengedhetetlen területrendezési tervhez hasonlítható. Konkrét célokat határoz meg, és az egyes járások ökológiai hátterét vizsgálja, majd ezeket az ökológiai stabilitás szempontjából osztályozza stabil, kevésbé vagy közepesen stabil, illetve nagyon magas stabilitást mutató ökológiai elemekre. Az utóbbiak közé tartoznak azok az elemek, amelyek fenntartásához nincs szükség plusz energiabevitelre, az elemek alatt pedig természetes ökológiai rendszereket képzeljünk el, mint például erdőket, tavakat, folyamokat, természeti területeket. A szakemberek által kidolgozott, a régió ökológiai stabilitását taglaló dokumentumot még májusban véleményezték az érintett, zömében felsőcsallóközi települések. Kifogásolták, hogy több témában is egyoldalú, például a bősi vízerőműnek csak a pozitív hatásait taglalja, anegatívokra nem tér ki. Azt is nehezményezték, hogy az értékelést készítő szakemberek valószínűleg csupán térképekből dolgoztak, reálisan egyszer sem voltak terepen. Utóbbit a nyilvános meghallgatáson a jelen lévő szakemberek meg is erősítették, azzal érveltek, hogy nagyon körülményes lenne minden ilyen ökológiai dokumentum előkészítésénél bejárni az egész terepet, ezért is fontos az érintett helységek visszajelzése, mint ahogyan történt ez a Dunaszerdahelyi járást érintő dokumentum esetében is. Kisebb parcellákat A jelenlévők arra hívták fel egyebek mellett a szakemberek figyelmét, hogy a csallóközi intenzív mezőgazdaság területek sokkal veszélyeztetettebbek ökológiai szempontból, mint például Közép-Szlovákia erdős területei (a tanulmányt készítő szakemberek besztercebányaiak voltak, és a nyitrai egyetemmel közösen végezték a felmérést), mert ha a Csallóközben megszüntetnek egy szántóföld melletti erdős sávok amely egyfajta biocentrumként, illetve biokorridorként működik, kilométerekre nincs egy másik, amely azt helyettesíteni tudná, ellentétben az erdőkben dúskáló Közép-Szlovákiával. Ennek kapcsán a jelen lévő települések képviselői azt is kérték, hogy konkretizálják a tanulmány nagy általánosságban megfogalmazott részeit. „Például az egyik ilyen javaslat arról szólt, hogy a nagy táblás mezőgazdasági termesztés maximálisan 20 hektárban legyen korlátozva. Jelenleg ugyanis gyakorlatilag nincs korlátozás a mezőgazdasági táblák nagyságát illetően. Somoija környékén például van egy 650 hektáros kukoricás, amit csupán a 63-as út és egy észak-déli irányba haladó harmadrendű út tör meg, semmi más. Nincsenek szélfogók, fákkal beültetett területek” - ecsetelte a helyzetet Tóth László, a Somotjai Városi Hivatal közlekedési szakosztályának a vezetője, aki elsőként hívta fel a figyelmet a tanulmány hiányosságaira és foglalta össze azokat írásban. Stabil objektum Az ökológiailag stabil objektum olyan terep, amely emberi beavatkozás nélkül működik. Az említett tanulmányban ilyennek van feltüntetve a bősi vízerőmű is. Ezt viszont senki nem gondolhatja, aki valaha is látta a terepet. Ennek a meghatározásnak az átminősítését is kérték a jelenlévők, részletesen taglalva a monstruózus építmény negatív hatásait, legyen szó a talajvízszint csökkenéséről, minőségének radikális romlásáról vagy a belső területek fokozatos kiszáradásáról. Téma volt továbbá a biocentrumok számának aggasztó csökkenése, hiszen szinte már nincs is természetes vadon a Csallóközben, minden urbanizálódik, ahogyan az illegális szemétlerakatokról is szó volt, mert a műholdfelvételeken zöld dombként jelennek meg, de a vékony zöld réteg alatt több tízezer torma, sok esetben toxikus hulladék lapul. A legtöbb hozzászólással egyetértettek a szakemberek, ezek alapján átdolgozzák a kifogásolt részekét, egy hónap múlva pedig ismét előterjesztik a települések vezetőinek. Még nincs kész a térkép, rövidesen újra tárgyalnak a dokumentumról (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
