Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-16 / 240. szám
2 I KÖZÉLET 2020. október 16.1 www.ujszo.com Matovic és Sulik a választókért is harcol FINTAMÁRK Pozsony. Igor Matoviő és Richard Sulik konfliktusa miatt nem fog szétesni a koalíció, ellenben ez a fajta hozzéállés káros: két politikus konfliktusává silányítja a járványkezelés legfontosabb kérdéseit - vélekednek a politikai elemzők. A legutóbbi felmérések számai pedig azt jelzik, a Covid-helyzet politikai hatásai fontos szerepet tölthetnek be a jövő vitáiban. Sulik és Matovic a héten esett egymásnak, felmelegítve tavaszi konfliktusukat: míg az SaS elnöke azzal vádolta a járványügyi illetékeseket, hogy valódi adatok nélkül dolgoznak, és ész nélkül zárják be az éttermeket vagy épp az edzőtermeket, addig Matovic szerint Sulik felelőtlen hozzáállásával sokak haláláért lesz felelős. Személyeskedés A vita a közösségi oldalakon, és a sajtóban is folytatódott, és a héten egészen durva és személyes hangvételt vett: Matovic kijelentette, Sulik nem a barátja többé, az éles üzengetés pedig később kiterjedt a teljes SaS-re is. A kormányfő bejelentette, nem viszi magával Martin Klust, a külügyminisztérium SaS-es államtitkárát a következő brüsszeli útjára. „Nincs okom előzékenynek lenni az SaS-szel és képviselőivel” - jegyezte meg ennek kapcsán Matovic. Martin Klus, aki eddig úgynevezett „serpaként” (tanácsadóként, koordinátorként) dolgozott Matovic EU-s útjaink, lapunknak nem akarta kommentálni, hogy ezúttal kimaradt a delegációból, sem azt, hogy a miniszterelnök élesen támadja pártját. „Én annak a híve vagyok, hogy a kormánykoalí-A barátságnak vége; szinte biztosra vehetjük, hogy ez a két politikus egyhamar nem jelenik meg közösen egy sajtótájékoztatón (TASR-felvétel) cióban történteket lehetőleg egymás között vitassák meg az érintett felek. Ebben az időszakban nem szabad feleslegesen terhelni az embereket személyes támadásokkal” - jegyezte meg. Azzal kapcsolatban, lehet-e bármilyen hatása a szlovák álláspontokra a hiánya a delegációból, azt mondta, ezt nehéz felmérni. A feladatait a delegációval kapcsolatban távmunkában igyekszik megoldani. „Nem én vagyok az első és az utolsó serpa, aki a járvány idején ilyen helyzetbe került, de remélem, ez már nem ismétlődik meg” - tette hozzá. Nem bukik a koalíció Tomás Koziak politikai elemző a Pravdának nyilatkozva azt mondta, nem gondolja, hogy ez a konfliktus végül a koalíció bukásához vezethet. Úgy véli, hogy a felek tudatosítják, hogy a kormányzás előnyökkel jár számukra, ezért a politikai pragmatizmus összetartja majd őket. Hasonló véleményen van Darina Malová, a Comenius Egyetem politológusa, aki azonban az Új Szónak kiemelte: a Sulik és Matoviö közti konfliktus alapvetően két nagy egójú, autoriter politikus vitája, melynek komolyabb tárgyi alapja nincs. Malová rámutat: Sulik volt az, aki Matovicot a politikába hozta, ám később Matovic függetlenedett, és ez is a forrása a köztük lévő feszültségnek. „Ezért is gondolom, hogy ez a vita nem fog szakítássá fajulni. Alapvetően másodrangú dologról van szó” - magyarázza. Az elemző szerint a konfliktus megoldása így biztosan nem fog menni. Figyelmeztet: Matovic és Sulik nem adatokat ütköztet abban a vitában, hogy mennyire kell bezárni az országot a koronavírus-járvány idején - méghozzá azért, mert ezzel kapcsolatos releváns adatai egyiküknek sincsenek. Matovic intézkedéseit a vírustól való félelem irányítja, Sulik pedig konkrét vállalkozói csoportok érdekében lép, akik számára ugyanakkor a vállalkozásuk előbbre való, mint a távolinak tűnő vírus. A vitában a legkompetensebbek ajárványügyi szakértők és a közgazdászok lennének, akiknek tudományos alapokon kell megállapítaniuk, hol vannak Szlovákia prioritásai. Az egészségügyi vészhelyzet kezelése és a gazdasági intézkedések közti határt nekik kell finomhangolniuk. „Amit Matovic és Sulik bemutat, az nem racionális hozzáállás egy olyan problémához, melynek van racionális megoldása” - szögezte le Malová. Richard Sulik ugyanakkor már az első erős megnyilvánulásai után is igyekezett visszafogni magát, és Igor Matovic szerda este és csütörtökön már szintén óvatosabban nyilatkozott Sulíkékkal kapcsolatban. „Matovic már felfoghatta, hogy túllőtt a célon” - vélekedik Malová. A számok nem engednek Nem várható azonban, hogy nyugvóponton marad a két koalíciós pártelnök konfliktusa. Az AKO ügynökség legújabb felmérése ugyanis megerősítette a már eddig is látszó trendet, miszerint az OEaNO támogatottsága látványosan csökken. A közvélemény-kutatás szerint Peter Pellegrini pártja, a Hlas már a legnépszerűbb politikai formáció 18,8 százalékos támogatottsággal. Az OEaNO újabb csökkenés után 15,3 százalékon áll, ellenben az SaS nagyon megerősödve a harmadik helyen tanyázik 13,3 százalékkal. És mivel a legkisebb kormánypárt, a Za l’udí nem kerülne a parlamentbe, a jelenlegi kormánypártoknak nem lenne többsége a törvényhozásban, ha a választást ezen a hétvégén tartanák. A belső konfliktusok a kormányban Peter Pellegrininek és pártjának kedveznek, hiszen ellenzékből politizálva könnyebben bírálhatják a koalíció járványügyi intézkedéseit. A közvélemény-kutatók adataiból viszont az látszik, hogy az OEaNO preferenciáinak csökkenéséből elsősorban az SaS profitált, az ellenzéki és a kormánypárti oldal között pedig meglehetősen kis mértékben ingáznak a szavazók. Matoviö és Sulik belső konfliktusa és a járványkezelés mikéntje tehát újabb politikai dimenziót kapott, és nem valószínű, hogy ezt a felek alábecsülik majd a jövőben. EP: terítéken a kisebbségjog RÖVIDEN Jövőre kötelező lesz az óvoda Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter tegnap bejelentette, az előző kormány döntése alapján 2021. szeptember 1 -tői minden ötéves gyermek számára kötelező lesz az óvoda. , Az óvoda azon gyermekek számára lesz kötelező, akik 2021. augusztus 31 -e előtt betöltik az ötödik életévüket” - mondta a tárcavezető azzal, hogy ők is folytatják az előző kabinet azon törekvését, hogy minden gyermek számára biztosítják az óvodáztatás lehetőségét. Gröhling egyben bírálta is az előző kormányt, amiért az szerinte nem készítette elő megfelelően az intézkedést. A miniszter szerint összességében elegendő óvodai férőhely áll rendelkezésre, de regionálisan lehetnek kapacitásbéli problémák. A miniszter szerint tavaly 180 ezer óvodai hely volt, de csak 152 ezer gyermeket írattak be. Hozzátette, azóta további 29 óvodát nyitottak meg. A kötelező óvodáztatás elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkező gyermekek számára jelent segítséget. (TASR, czg) CZÍMER GÁBOR A Minority SafoPack nevű európai polgári kezdeményezésről tartott tegnap meghallgatást az Európai Parlament (EP). A kisebbségi jogok uniós szintű garanciáját célzó kezdeményezést az EP- képviselők jelentős része támogatta. BrUsszel/Pozsony. Részben az EP brüsszeli épületében, részben pedig online zajlott az a meghallgatás, amelyet az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága (CULT), az Állampolgári Jogi, Bélés Igazságügyi Bizottság (LIBE) és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közösen tartott. Felszólalt Véra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, több tucat uniós EP-képviselő és civil szervezetek vezetői is. A legtöbben egy adott kisebbség speciális helyzetéről, vagy azokról az elvekről beszéltek, amelyeket az uniónak, az érintett közösségek helyzetének javítása érdekében el kellene fogadnia. Michal Simecka (Progresszív Szlovákia), a szlovákiai magyarok képviseletét is magára vállaló EP- képviselő a meghallgatáson a kisebbségi nyelvű média fontosságáról beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, az ilyen médiumok létezése elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott nemzetiség otthon érezze magát egy országban. Hogyan tovább? Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa elmondta, a meghallgatást követően az EP a következő plenáris ülésén megvitatja a dokumentumot. „De a legfontosabb, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogad egy közleményt arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az európai polgári kezdeményezés nyomán” - mondta az uniós témák szakértője, aki az utolsó EP-választáson függetlenként az MKP listáján indult. A bizottságnak a meghallgatás után három hónapja van a közlemény kidolgozására. „Eldöntik, hogy tesznek-e jogalkotási javaslatot és ha igen, akkor milyen tartalommal” - magyarázta a szakértő. A Minority SafePack alapján létrejött jogszabálytervezet ugyanis hét kulcsfontosságú javaslatot tartalmaz. Tárnok szerint, ha a bizottság úgy dönt, hogy jogalkotási javaslatot tesz, akkor valószínű, hogy ebből a hét pontból emel át valamennyit. Arról, hogy az EP- képviselők milyen arányban támogatják az európai polgári kezdeményezést, a szakember elmondta, a testület legnagyobb része kiáll a Minority SafePack mellett. „Egyedül a román képviselők foglaltak állást a kezdeményezésessel szemben, mégpedig pártszínezetre való tekintet nélkül” - számolt be a meghallgatásról a kutató. A meghallgatásnak egyébként már tavasszal meg kellett volna valósulnia, de a világjárvány miatt erre csak most kerülhetett sor. A jogintézmény lehet a tét Az európai polgári kezdeményezés az uniós intézményrendszerbe beépített, a polgárok aláírásával támogatott, a közvetlen demokrácia elvére épülő jogintézmény. Tárnok szerint azért is fontos, hogy a Minority SafePack ügye már ebbe a stádiumba jutott, mert a hasonló kezdeményezések legnagyobb része sikertelen volt. „Ez lehetne az első olyan polgári kezdeményezés, amelynek konkrét eredménye lehet majd” - mondta, és hozzátette, bizonyos értelemben magának a jogintézménynek a működőképessége is megmutatkozik a folyamatban. Az EP-ben való meghallgatásra az MKP uniós jogi szakértője, Lancz Attila is reagált. Közleményében azt úja, a nemzeti kisebbséghez vagy nyelvi csoporthoz tartozó 50 millió uniós polgár ügyét képviselő kezdeményezés egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az Európai Unió első érdemi kisebbségvédelmi jogszabályaként érjen célba. Mi a Minority SafePack? A Minority SafePack egy 2013-as európai polgári kezdeményezés, amelynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. A kezdeményezéssel azért foglalkozik az EB, mert 2018-ig összesen több mint egymillió aláírást sikerül összegyűjteni hozzá az unió legalább 7 tagállamában. Szlovákiában 68 ezer aláírás gyűlt össze papír formanyomtatványon és elektronikusan, melyből 52 ezret az MKP regionális szervezeti gyűjtöttek össze. A dokumentum tartalmazza például egy új EU-s ajánlás megfogalmazását a kulturális és nyelvi sokféleség védelmének érdekében, de egy új uniós intézmény, a Nyelvi Sokféleségi Központ létrehozását, és azt is magában foglalja, hogy a kisebbségek által lakott régiókban szabadon hozzá lehessen férni a más tagállamokból sugárzott műsorokhoz.
