Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-15 / 239. szám

2^ r Óriási lyukat üt MOLNÁR IVÁN Pozsony. 15,815 milliárd eurós bevételek, 23,865 milliárd eurós kiadások, és történelmi, 8,049 milliárdos deficit - röviden így foglalható össze az állami költségvetés jövő évi tervezete, amelyre szerdán a kormány is rábélintott. A ko­­ronavírus-járvány miatt több pénz juta gazdaságösztönző és szociális intézkedésekre. A koronavírus-járvány miatt Szlovákia évekre búcsút inthet a nullszaldós állami költségvetésnek, a kiadások továbbra is jóval nagyob­bak lesznek a bevételeknél, amivel még inkább leterheljük az utánunk jövő generációkat. Az előző kor­mány korábban azt ígérte, hogy már a tavalyi költségvetés nullszaldós lesz, ebből azonban semmi sem lett, idén pedig a járvány megjelenése miatt a kiadások várhatóan a hazai össztermék (GDP) 9,68 százaléká­val lesznek nagyobbak a bevételek­nél. Ekkora hiányra még a 2008-ban kirobbant gazdasági válság során sem volt példa. A deficit a tervek KI KÖLTHETI JÖVŐRE A LEGNAGYOBB ÉS KI A LEGKISEBB ÖSSZEGET? Munkaügyi tárca 3,282 Belügyminisztérium 3,005 Oktatásügyi tárca 1,751 Egészségügyi tárca 1,706 Közlekedési tárca 1,489 Agrártárca 1,488 Honvédelmi tárca 1,226 Pénzügyminisztérium 0,647 Környezetvédelmi tárca 0,494 Gazdasági tárca 0,493 Igazságügyi tárca 0,475 Kulturális minisztérium 0,292 Külügyminisztérium 0,154 Beruházási tárca 0,078 • Forrás: pénzügyminsztérium szerint jövőre ugyan 7,44 százalékra esik vissza, de még 2023-ban is eléri az 5,72 százalékot. Ez utóbbi azért jelent problémát, mert az adósság­fékről szóló jogszabály szerint 2023- ra már nullszaldós költségvetést kellene kidolgozni. Ha a törvényen nem módosítanak, és be szeretnék tartani, ahhoz legalább 6 milliárdos lefaragásra vagy bevételnövelésre lenne szükség. Kiszámíthatatlan jövő Eduard Heger pénzügyminiszter is elismeri, hogy a jelenlegi helyzet­ben szinte lehetetlen olyan költség­­vetést összeállítani, amelyet a ké­sőbbiekben nem kell majd módosí­tani a koronavírus-járvány esetleges eldurvulása miatt. „A költségvetés összeállításához szükséges adatok szinte állandóan változnak, így egy­általán nem volt könnyű dolgunk” - ismerte el a tárcavezető. A most el­fogadott büdzsé kidolgozásánál az­zal számoltak, hogy a szlovák gaz­daság teljesítménye idén ugyan 6,7 százalékkal marad el a tavalyitól, jö­vőre azonban már 5,5 százalékos növekedésben bíznak. Heger is el­ismeri azonban, hogy ha a járvány jelenlegi, második hulláma során még radikálisabb megszorításokra lesz szükség, a visszaesés idén elér­heti a 8,4 százalékot is, míg jövőre kisebb, alig valamivel több mint 4 százalékos növekedés várható. Ab­szolút számokban ez aztjelenti, hogy ha a második hullám során eldurvul a helyzet, az államkassza bevételei újabb 1 milliárd euróval csökken­hetnek. Marcel Klimek pénzügyi ál­lamtitkár szerint ezért eleve beépí­tettek a költségvetésbe egy 1,04 mil­liárd eurós tartalékot, amit szükség esetén fel tudnak használni. Szociális költségvetés? A pénzügyminiszter szerint a jár­ványra való tekintettel igyekeztek úgy összeállítani a költségvetést, hogy minél nagyobb összeg jusson a járvány okozta gazdasági és szociá­lis problémák megoldására. „Nem spórolunk sem a gazdaságon, sem az KOZELET 2020. október 15.1 www.ujszo.com a vírus a költségvetésen „Nem spórolunk sem a gazdaságon, sem az embereken, magunkon takarékoskodunk" - mondta Eduard Heger pénz­ügyminiszter, miután szerdán a kormány is rá bólintott a jövő évi költségvetés általa kidolgozott tervezetére (TASR-feivétei) embereken, magunkon takarékos­kodunk” - állítja Heger, aki szerint a szociális kiadásokra jövőre 354 mil­lió euróval fordítanak többet az ide­inél. A munkaügyi tárca kiadásai jö­vőre elérik a 3,28 milliárd eurót, ami 12 százalékkal több az ideinél. Csak családtámogatásra 990 millió eurót fordítanak, a foglalkoztatottsággal kapcsolatos költségek pedig elérik a 247 millió eurót. A gazdaság meg­erősítésére 838 millió euró jut, ami­ből 351,5 millió eurót a vállalkozók támogatására fordítanak. A járvány miatt nagyobb összeg­gel számolhat az egészségügy is. Az ágazatra fordított teljes kiadások - az idei 5,76 milliárd euró után - jövőre 5,97 milliárd eurót tesznek majd ki. Ebből 2 milliárd euró jut a kórházak fenntartására, 1,43 milliárd euró pe­dig az állam által fizetett egészség­­biztosításra. A jövő évre tervezett egészségügyi beruházások nagy ré­sze a járványhelyzet enyhítésével függ majd össze. A kormány által el­fogadott költségvetéssel elégedett azonban az oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling is. „A kiadása­ink 173 millió euróval nőnek” - mondta el a miniszter, aki szerint a tanári pálya vonzóbbá tételére nagy­jából 100 millió eurót szeretnének fordítani. A kormány által elfoga­dott tervezetet természetesen még a parlamentnek is el kell fogadnia, és - a kormánypártok közötti jelenlegi feszült helyzetre való tekintettel — a törvényhozásban még akár több pontban is jelentős változásokra számíthatunk. Elégedetlen elemzők Az elemzők szerint a kormány alaposan elengedte magát a deficit esetében. „A költségvetési javaslat valóban jelentős összeget szán a szociális intézkedésekre, és - te­kintettel a kisebb bevételekre - mi is azzal számoltunk, hogy idén na­gyobb lesz a költségvetési hiány, ekkora deficitre azonban nem szá­mítottunk” - mondta el Michal Le­­huta, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. „A kormány által jelzett költségvetési hiány nagysága - a járvány okozta nehézségek ellenére is - elfogadhatatlan. Az állam idei adóbevételei az aktuális előrejelzés szerint csupán 950 millió euróval maradnak el a tavalyiaktól, jövőre pedig már meg is haladhatják eze­ket. Ha a vállalkozóknak, alkalma­zottaknak és művészeknek nyújtott támogatás el is érné a 2 milliárd eu­rót, ilyen nagy deficit akkor is el­fogadhatatlan” - tette hozzá Rado­van Durana, az Iness gazdaságku­tató intézet elemzője is. Szerinte a fő probléma az volt, hogy már az idei költségvetést is rosszul állítot­ták össze, a jövő évi büdzsé össze­állításánál pedig nem vették kellő­képp figyelembe az ország lehető­ségeit. Matovic miatt civakodó CZlMER GÁBOR Feszültséget generált az egyesülési szándékát kinyilváníté három párt között, hogy az MKP vezetői a miniszterelnökkel, Igor Matoviícsal (OLaNO) találkoztak. A Híd szerint Matoviö csak színjátékot játszik, az összefogás pedig kijelentette, nem lesznek szlovák párt utánfutója. A kormányfő kedden este tartott közös sajtótájékoztatót Forró Krisztián MKP-elnökkel és Beré­­nyi Józseffel, a párt alelnökével. A kettős állampolgárság újbóli enge­délyezéséről a miniszterelnök azt mondta, ő indítványozta, hogy a kormányprogramba kerüljön be a vonatkozó törvény módosítása. En­nek értelmében azok, akik ún. élő kapcsolattal, például hosszabb ideje lakhellyel rendelkeznek egy másik országban, felvehetnék annak ál­lampolgárságát. „Ezt a kompro­misszumot korábban Bugár Bélá­nak is felhoztam” - mondta, és arról beszélt, a Híd korábbi vezetője nem volt halandó egy ilyen megoldást elfogadni, ragaszkodott a tilalom teljes eltörléséhez. A mostani kor­mányprogramban szereplő javaslat a jelenlegi helyzethez képest admi­nisztratív könnyítést jelentene, alapvetően továbbra is tilos marad­na a Szlovákiában élő személyek számára a kettős állampolgárság. Forró ezzel kapcsolatban arról be­szélt, bízik benne, hogy tárgyalhat­nak a kormánnyal a tiltás teljes el­törléséről. Berény i hozzátette, ha ezt nem is sikerül ebben a választási ciklusban megoldani, attól még más kérdésekben együtt dolgozhatnak a kabinet tagjaival. A Híd kiakadt A találkozó után a Híd egy köz­leményt adott ki, amelyben a párt képviselői azt írják, szerintük az MKP képviselői csak Matovic új abb színjátékához asszisztáltak. „Saj­nos, a miniszterelnök szájából most sem hangzott el olyan kijelentés, ami arra utalt volna, hogy az ígére­tek nem ígéretek maradnak” - írják. Az ügyben Bugár is megszólalt, aki a közösségi oldalán hazugságnak nevezte, hogy Matovic korábban enyhíteni szerette volna a kettős ál­lampolgárság tiltását. „Nem volt A kormányhivatalban kedden este találkozott az MKP vezetésével Igor Matovié kormányfő (A szerző felvétele) magyar semmilyen javaslata, de a saját kor­mányáét viszont blokkolta” - fo­galmaz Bugár, és hozzáteszi, a Radicová-kormány idején éppen Matovic nem szavazta meg a tiltás feloldását. A Híd jelenlegi elnöke, Sólymos László mérsékeltebben nyilatko­zott. „Addig, amíg nincs egyezség, nincs közös párt, nem szólunk bele abba, hogy a partnereink kivel ta­lálkozzanak vagy kivel ne tárgyal­janak” - közölte lapunkkal, és hoz­zátette, ők a Progresszív Szlováki­ával tárgyaltak. Összefogás * utánfutó Nagy József, az Összefogás alel­­nöke ugyancsak a közösségi olda­lán bírálta az MKP-s vezetőket. „Elfogadhatatlan politikai lemon­dást mutattak a kettős állampolgár­ság ügyében” - fogalmazott. Egy­ben hiányolta, hogy Forró és Beré­­nyi nem jelentették ki, önálló ma­gyar parlamenti képviseletet sze­retnének létrehozni, nem pedig az OEaNO listáján akarnak indulni. Kérdésünkre Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke elmondta, előre nem tudtak Matovic és az MKP-s pártok vezetők találkozójáról, sem annak témájáról. „Pedig minimálisan az EU-s ügy egyeztetést kívánt volna” - tette hozzá az uniós újjáépítési csomagról szólva. Arról is beszélt, az MKP-s vezetők és a miniszter­­elnök találkozója biztosan témája lesz a vonatkozó hárompárti mun­kacsoport legközelebbi tárgyalá­sán. „Az Összefogás erős és függet­len magyar érdekképviseletet akar, nem leszünk egy szlovák párt után­futója” - közölte Mózes. Forró: Nincs itt gond Az MKP vezetője lapunk érdek­lődésre úgy nyilatkozott, a kor­mányfővel való találkozó váratlan volt. „Délelőtt hívott meg minket. A sajtótájékoztató után természetesen tájékoztattam a másik két párt ve­zetőjét a fejleményekről” - mondta. Forró szerint a miniszterelnökkel való találkozójuk semmilyen mó­don nem befolyásolja a további együttműködést és a pártegyesítés folyamatát. Arról beszélt, a jövőben is koordinálni fogják a lépéseiket a Híddal és az Összefogással, igye­keznek szorosabbra fűzni a kapcso­latokat ezzel a két párttal.

Next

/
Thumbnails
Contents