Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-14 / 238. szám
261 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. október 14. | www.ujszo.com Titkos kincsekre bukkantak egy kutatáson CSIBRÁNYI ZOLTÁN A letűnt idők során a mai Bulgária területén számos korai kultúra volt jelen. Nem csodálkozhatunk azon, hogy gyakran kerülnek elő a múlt emlékei. Következzen néhány az ideik közül. Az archaeologyinbulgaria.com áprilisban közölte: a Veliko Tarjiovo-i Helyi Történeti Múzeum Kalin Chakarov vezette régészcsapáta Lyaskovetz városban egy sírdombon 19 sírt tárt fel. A legtöbb a Kr. u. 3. század közepéből való. Az elhamvasztottakat egyedi kialakítású kamrákba helyezték temetési ajándékokkal, személyes holmikkal. Ezeket már be is mutatták egy sajtótájékoztatón. Találtak emberi arcot ábrázoló kancsót, amihez hasonló előtte nem volt ismert Bulgáriában, övét ezüst rátétekkel, arany fülbevalókat, kerámiaedényeket, kis üvegedénykéket (unguentaria), réz- és bronzérméket. Figyelemreméltó egy aranyozott ezüst, tűs ruhakapocs, rajta trák lovas isten ábrázolása - ilyen tárgyból ez az első Bulgáriában. A múzeumigazgató Ivan Tsarov erről mondja: „A fibula rendkívül drága. Ez egyedi megrendelésre készült, valószínűleg egy égei-tengeri kézműves műhelyében.” Régészeti ásatáson itt került elő az országban először strucctojás. Eredetileg olyan kancsó részét képezhette, amelyhez hasonlót őriznek Rusze város helyi történeti múzeumában. Rejtély, miért szedték szét, mielőtt a sírba tették. A régészek azt mondják, a fő sírba egy, a római seregben szolgált trák harcos kerülhetett, aki hazatért otthonába. Egy 2020 májusában kezdett ásatás során, Burgasz városban egy, a becslések szerint a Kr. e. 5. és 4. század közötti időszakból származó trák gödörszentélyt találtak. Ez olyan gödrök csoportja, ahol rituális áldozatokat hoztak az isteneknek, hogy ily módon megszerezzék kegyelmüket, védelmüket. Jelenleg 14 gödröt vizsgálnak, de már továbbiakat is találtak. Harang vagy körte alakúak. Emberi csontok és aligha-Afekete-tengeri partvidék déli részén, a Burgaszi-öböl partján hellenisztikus kori építmény maradványaira bukkantak a Bolgár Nemzeti Történeti Múzeum és a Burgaszi Regionális Történeti Múzeum szakemberei (Fotó: Bourgas municipality) nem áldozati szerepet betöltő állatok csontjai is megőrződtek. A faszénmaradványok rituálék során gyújtott tüzek bizonyítékai lehetnek. Előkerültek kerámiaedények töredékei, tálak, amforák. Miroslav Klasnakov, a Burgaszi Helyi Történeti Múzeum munkatársa szerint a kerámiák bizonyára helyben készültek, az egykor itt élt trák közösség munkái. Egy több évszázaddal későbbről készült pénzérme előkerülése arra utal, a helyszínt hosszú időn át használhatták (sofiaglobe.com). Az ország középső részén található Bacsó Kiro-barlangban lelt csonttöredékek alapján kiderült, ezek az egyedek a késő kőkorszaki Homo sapiens legkorábbi példái. Ezen ősmaradványok vizsgálatai alapján kiderült, a Homo sapiens az eddig véltnél korábban, már 45 000 éve Európa földjére lépett, és itt kapcsolatba is került a Neander-völgyi emberrel. A barlangból rengeteg csontból készült tárgy, gyöngyök, szerszámok, barlangi medve fogából készült medálok is előkerültek. Minderről kettő tanulmányt is közöltek 2020 májusában a Nature tudományos folyóiratban. A Bolgár Tudományos Akadémia július 28-án adta hírül, Szófia Szlatina kerületében négy, korai neolitikumi sírt talált a Vassil Nikolov vezette csapat - írta a sofiaglobe.com. A 8000 éves csontvázak közül három felnőtté, egy gyermeké. E kerületben egy évvel korábban is találtak két sírt. Mindezek a fővárosban eddig fellelt legősibb sírok. Egyébként e környéken három évtizede folynak feltárások. Vassil Nikolov azt mondja, feltételezéseik szerint az európai civilizáció a mai Szlatina területén valaha létezett neolitikumi településből indult ki. A fekete-tengeri partvidék déli részén, a Burgaszi-öböl partján hellenisztikus kori építmény maradványaira bukkantak a Bolgár Nemzeti Történeti Múzeum és a Burgaszi Regionális Történeti Múzeum szakemberei - olvasható a sofiaglobe.com weboldalon. A burgaszi önkormányzat által fizetett feltárás első szakasza 2020 júliusában ért véget. A falmaradványok és a tárgyi leletek eddig 0,1 hektárnyi területen lettek feltárva, feltérképezve. A Kr. e. 2. és az 1. század között készült építmény területe 800 négyzetméter. Kőfal és egy közel 4 méter széles és 1,3 méter mély árok védte. Kora meghatározásában mérvadóak voltak a tárgyi leletek. A feldolgozott 260 töredék 40%-a trák kerámia volt. Előkerültek helyi és máshonnan származó kerámiatöredékek (utóbbiak feltehetően az ókori görög Permagon városból) és a görögországi Kosz szigetéről való amforák darabjai. Noha még sok munka vár a régészekre, már megfogalmaztak elméleteket az építmény lehetséges rendeltetését illetően. Az egyik szerint a Chiroza-foknál emelt falak olyasféle erődítmény részei lehetnek, mint a már ismert és nagyjából ugyanabból a korból való Farmakida-erőd (Primorszko várostól szűk 4 km-re északnyugati irányba). De egyelőre azt sem tartják kizártnak, hogy a keskeny fal és az árok egy tengerparti szentély „szent burkolatát” (temenosa) jelöli. Geofizikai és batimetriai méréseket is végeztek a szozopoli Vízalatti Régészeti Központ közreműködésével. (A batimetria a tengerek mélységmegmérésének tudománya.) A közelben a víz alatt is találtak régészeti értékkel bíró területet. Ritka, hogy lényegében egy helyszínen egyszerre van szükség szárazföldi és víz alatti régészeti kutatásra. A Chiroza-foktól keletre található víz alatti teraszon, négy méter mélyen, különböző méretű-alakú megmunkált köveket találtak. Előkerültek görög épületkerámiák, római tetőcserepek (tegula), ókori görög és római építészetben is használt, egymást átfedő, így vízállóságot biztosító tetőcserepek (imbrex) töredékei, néhány ép késő ókori csempe, kő horgonyrúd fele, amforák, és egy kő „harci golyó”. Úgy vélik, a víz alatt feltárandó terület, aminek tényleges feltárása augusztus közepén kezdődött, 2000 négyzetméteres is lehet. A feltárást Ivan Hristov professzor és Dr. Naiden Prahov vezeti. Részletes eredményeket a munka végeztével közölnek. A régmúltról mesélő leletek (miként a világon mindenütt) gyarapítják az ország mai területének kulturális örökségét, amely egyre gazdagabb, és az emberiség múltjába is mind részletesebb betekintést engednek. 54 éve kering egy űrszemét a Naprendszerben, a Föld felé tart MTI-H(R Egy 54 évvel ezelőtti, sikertelen Hold-misszió rakétájának egy darabja lehet az a múlt hónapban felfedezett és eredetileg aszteroidaként azonosított objektum, amely novembertől átmenetileg a Föld gravitációs csapdájába kerül. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézetének, a Jet Propulsion Laboratorynek a munkatársa, Paul Chodas szerint a hivatalosan 2020 SO jelzésű objektum az 1966-ban indított Surveyor-2 űrszonda felső Centaur rakétafokozata lehet. A leszállóegység belecsapódott á Holdba, a rakéta azonban elhaladt az égitest mellett, és Nap körüli pályára állt űrszemétként. A nagyjából 8 méteres objektumot szeptemberben észlelte egy hawaii teleszkóp. A méretei megegyeznek a Centauréval, amely kevesebb mint 10 méter hosszú és 3 méter átmérőjű lehet. Chodas figyelmét egyebek között az keltette fel, hogy az objektum csaknem kör alakú pályán kering a Nap körül, ami szokatlan az aszteroidáknál, valamint a kisbolygókra jellemzőnél lassabb sebességgel közelít a Föld felé. Ahogy az objektum közeledik, úgy a csillagászok egyre pontosabb megfigyeléseket végezhetnek. Megállapíthatják például, hogy a külső erők (napsugárzás) hogyan hatnak az objektumra, ugyanis ha valóban egy „üres konzerv”, akkor másképpen fog mozogni, mint egy aszteroida. Chodas előrejelzése szerint az objektum nagyjából négy hónapig fog keringeni a Föld körül, miután a bolygó gravitációs csapdájába kerül november közepén, majd márciusban ismét visszaáll saját pályájára a Nap körül. Az objektum nagyjából négy hónapig fog keringeni a Föld körül, miután a bolygó gravitációs csapdájába kerül november közepén, majd márciusban ismét visszaáll saját pályájára a Nap körül (Fotó: Shutterstock)
