Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-01 / 227. szám

121 ISKOLA UTCA 2020. október 1. | www.ujszo.com Tippek a műanyag hulladék csökkentésére ■ használj újratölthető vizespalackot * vidd magaddal a saját bögrédet ^ ■ csomagold az ebéded újrahasznál­ható tárolóba ■ mondj nemet az eldobható eszközökre • hagyd el a műanyag szatyrok használatát ■ kerüld a gyors­­éttermeket ■ üvegedényben tárold a maradékot A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagoza­tos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szep­tember 24-étől október 15-éig. A globális környezeti problémák, a klímaváltozás, környezetvédelem témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet ha­szonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pe­dig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal október 8-án jelenik meg. PARADICSOM Nézzük, mit is tesz az ember a tengerek élővilágával. A középpontban az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - veszély áll: a műanyagszennyezés. 1A Föld óceánjaiba évente körülbelül 8 millió tonna mű­­■ anyag hulladékot zúdítunk. 2 Ha percekre bontjuk le, minden egyes percben egy ■ kamionnyi szemét kerül a vizeinkbe. 3 Az óceánokban felhalmo­zódott műanyag hulladék ■ hatalmas szemétszigetekbe tömörül össze. A legnagyobb a Csendes­óceánon van, ez 1,8 billió (ezermil­­liárd) darabból áll - flakonokból, zacskókból, kidobott, műanyag alkat­részekből. Ez a szemétsziget Franciaor­szág összterületének háromszorosa. 4 A műanyagok miatt évente több mint egymillió tengeri ■ madár és százezer tengeri emlős hal meg. Lenyelik, belegabalyod­nak, a zacskó a fejükre tekeredik, és megfulladnak. • (Forrás: MTI) Veszélyben az óceánok Napjainkban rengeteg problémával kell szem­benéznünk, egyebek mellett a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket, de a műanyagszemét és a túlhalászat, túlhasználat fenyegeti a tengereket, óceánokat is. Ahogy a Föld meleg­szik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés vissza­szorításával. EU: NEM AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAGOKRA 2019-b«n hivatalosan is elfo­gadta az egyszer használatos műanyagok betiltását az Európai Unió általános ügyekkel foglalko­zó tanácsa. A szabályok megtilt­ják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyette­síthetők. az óceánok élővilágát az emberi tevé­kenység környezetpusztitó hatásaitól. Tudósok szerint ideje megkongatni a vészharangot: az óceánok élővilága haldoklik, a korallok felét például már elveszítettük, de ez csak egy ijesztő tény a sok közül. 5. Az óceánokat lassan „legyil­koló” szennyezettség 80 százaléka a szárazföldről, tehát az embertől jön (műanyag, olaj, mezőgazdasági kemikáliák). 6. A műanyag szemét a mély­tengeri búvárok beszámolója alapján (oda csak speciális mini-tengeralattjárókkal tudnak leme­rülni) már 11 kilométer mélységben is megtalálható. 7. 2050-re több műanyag lesz a Föld óceánjaiban (össztö­­megre), mint hal. OCEANOK SZENNYEZETTSÉGE A TENGERPARTOKON 10 LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAG TERMÉK • műanyag palackok, kupakok és fedelek • cigarettacsikkek • műanyag fültisztító pálcikák • chipsek és édességek csomago­lása • higiéniai termékek (törlőkendők, tamponok stb.) • műanyag zacskók • műanyag evőeszközök, szívószá­lak, italkeverők • műanyag poharak és fedelük • léggömbök és pálcikáik • élelmiszer-tároló edények, ide értve a gyorséttermi csomagoló­anyagokat is (Forrás: EB, ER MTI, NG, szeretlekmagyarorszag) A tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az emberek 60 százaléka él a partvonalak 100 ki­lométeres körzetében. Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és 2 millió fajnak adnak otthont. Ez a kimeríthetetlennek tűnő erőforrás egy ideje veszélyben van - mindannyi­unk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk. Több mint 150 millió fonna műanyag szennyezi jelenleg a világóceánjait Becslések szerint 4,8 és 12,7 millió tonna közötti műanyag kerül az óceánokba évente MILYEN PROBLÉMÁT OKOZNAK? Igaz, nekünk több száz kilométert kell utaznunk a legközelebbi tengerhez, ám egy dologról nem szabad megfe­ledkeznünk: mindannyiunk élete függ az óceánoktól és azok egészségétől. Az óceánok a Föld felszínének 70 száza­lékát alkotják, az általunk belélegzett oxigén felét termelik, és a kibocsá­tott szén-dioxid negyedét elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést 2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az EU-ban: • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák), • egyszer használatos tányérok, • szívószálak, • fültisztító pálcikák, • léggömbök pálcikái, és • oxidativ úton lebomló műanyagok, ételtar­tók és expandált polisztirolból készült poharak. biztosítanak több mint egy­­milliárd ember számára. Tennünk kell azért, hogy megakadá­lyozzuk, hogy valami visszafordíthatat­lan történjen az élet őselemében, a vízben, s egyúttal meg kell menteni Tengeri élővilág Gazdaság ► A tengeri hulladékok miatt mintegy 259 és 695 millió euró közötti költség keletkezik, amelyet főként a turisták és a halászati szektor fizet meg ► Bekerülnek az állatok szerve­zetébe - ide értve a tengerben hagyott halászeszközöket is ► Romlik az élőhelyük minősége ► Káros hatással vannak rájuk a műanyagban lévő kémiai anyagok Emberi egészség ► A műanyagban található kémiai anyagok bekerülnek az emberi szervezetbe Klímaváltozás ► 1 millió tonna műanyag újrahasznosítása annyival csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, mintha 1 millióval kevesebb autó lenne az utakon DP200179

Next

/
Thumbnails
Contents