Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-14 / 238. szám

2 KOZELET 2020. október 14. i www.ujszo.com Sokkolta a szélsőjobboldalt Kotleba FINTAMÁRK Pozsony. Áttörést jelentő ítéletnek nevezte Tornáé Honz ügyész, hogy a Specializált Büntetőbíróság 4 év és 4 hónap letöltendő szabadság­vesztésre ítélte Marian Kotlebát, a szélsőséges LSNS vezetőjét. Bár az ítélet még nem jogerős, hatása sok szinten érezhető lesz az ítélkezési gyakorlattól kezdve a politikai folyamatokon át a szélsőséges színtérig. A Kotleba elleni ítélet azért kife­jezetten fontos és nagy hatású, mert az ügyészség a vádiratban nem ki­zárólag az 1488 eurós ajándékutal­ványok átadásának tényével és a számsor neonáci jelentéstartalmá­val foglalkozott, hanem sokkal szé­lesebb vonatkozásban fogta meg a témát. Ruzena Sabová, az ügyben ítélkező bíró a szóbeli indoklásban rá is mutatott arra, az 1488 csupán egy számsor, mely szélsőjobb je­­lentéstartálommal csak egy bizo­nyos kontextusban bír. A bíróság tehát kimondta, amit Kotlebáék már évek óta tagadnak: nevezetesen, hogy ez a neonáci értelmezési keret, melyben az 1488 értelmet nyer, jel­lemző a pártra és környezetére. Az Új Szó által megszólaltatott szakértők szerint Kotlebát már ko­rábban is el lehetett volna ítélni ko­molyabb ügyek miatt, ám az illeté­kes szervek valahogy sosem tudták végigvinni a dolgot - az ítélet ezért szimbolikus, és komoly jelzésérték­kel bír. Emellett pedig már a nem jogerős ítélet is hatással lehet az ítél­kezési gyakorlatra Szlovákiában, más ügyekben is komolyabb bünte­tések születhetnek. Sokkreakció Az ESNS-közeli közösségi mé­diás csoportok az ítélet kihirdetése után szinte felrobbantak, a párt szimpatizánsai hasonló vehemen­ciával szidták a bíróságok függet­lenségét, mint ahogy dicsérték a Legfelsőbb Bíróságot tavaly, mikor az nem oszlatta fel a szélsőséges pártot. A kisebb-nagyobb csopor­tokban a kommentelők egymást hergelték, és Radovan Bránik szélsőségesség-szakértő szerint ideiglenes mobilizációs hatással is bírt a Kotleba bebörtönzéséről szó­ló döntés. „Azok a megnyilvánulá­sok, melyek ezekben a csoportok­ban elhangzottak, hatványozottan durvábbak, mint amit Kotleba va­laha is megengedett magának” - mondja a szakértő, ám azt hozzáte­szi: amennyiben a Legfelsőbb Bí­róság helybenhagyja a Specializált Büntetőbíróság ítéletét, és Kotleba valóban rács mögé kerül, ezek a hangok valószínűleg elhalkulnak, és a kommentelők sokkal jobban vigyáznak majd arra, mint monda­nak. „Az ítéletnek elrettentő hatása lehet” - tette hozzá a szakértő. Arról is meg van győződve, hogy zavargásra, erőszakos akcióra sem fog sor kerülni. A rendőrség és az ál­lambiztonsági szervek ugyanis je­lenleg meglehetősen erős kontroll alatt tartják a szélsőjobboldali szcé­­nát, melyben sok a rendőrségi infor­mátor, így ha valami nagyobb dolog készülne, arról a hatóságok is érte­sülnének. Mélyülő izoláció Kotleba választótáborát a döntés valószínűleg nem veri majd szét, a választói mag túlságosan meggyő­­ződéses - véli Grigorij Meseznikov, a Közéleti Kérdések Intézetének elemzője. Ellenben a tábor további növekedése sem várható, annak el­lenére sem, hogy Kotlebát mártír­ként fogja beállítani az LSNS, amennyiben le kell töltenie a rá ki­szabott szabadságvesztést. „Az egyének, mint Marian Kotleba vagy Milan Mazurek elítélése fontos, hi­szen azt mutatja, hogy elkezdett működni a jogállam ezzel a párttal szemben is, ám ez nem elég” - véli az elemző. Igazi hatást Meseznikov szerint azonban csak az gyakorolna a elítélése kemény magra, ha azLSNS-t végre valóban feloszlatnák. A politológus szerint a tavalyi kísérletet sok fur­csaság övezte, és ez az ítélet lehető­séget ad arra, hogy a kérdést ismét megnyissák - hiszen tulajdonképpen kimondja, hogy nem legális az a ke­retrendszer, amelyben a párt működik. S amennyiben a párt elbu­kik, a választókban végre tudatosul, hogy a szélsőségesekre leadott sza­vazat elveszik: kormányra a mélyülő politikai izoláció miatt sosem kerül­nek, és a gyakorlatban nem tudnak tenni semmi konkrétat a választói­kért. Kotleba koronahercege Amennyiben Kotleba valóban rács mögé kerül, és elveszti képviselői mandátumát, valamint hatalmát a szélsőjobboldalon, az komoly vál­tozásokat hozhat a szélsőséges szín­téren. Az LSNS vezére ugyanis az elmúlt években megszilárdította a pozícióját, és kiszorította a trónkö­vetelőket - mások mellett például Róbert Svecet, a Szlovák Megújho­dási Mozgalom (SHO) vezetőjét, vagy épp a paramilitáris csoportok politikai ambíciókat dédelgető arca­it. Ennek több oka is van: a legfon­tosabb, hogy Kotlebáék sikeresen kiépítették a régiós struktúráikat, és összehasonlíthatatlanul nagyobb erőforrásokkal, anyagi lehetősé­gekkel dolgoznak és rendelkeznek. Ha utódlásra kerül a sor, azt az LSNS valószínűleg házon belül fog­ja intézni, és nem Milan Mazurek, vagy épp az Európai Parlamentben ülő Milan Uhrík veheti át a stafétát, hanem az eddig viszonylag a háttér­ben tevékenykedő Miroslav Suja, a párt alelnöke és „biztonsági főnö­ke”. Suja - aki a párt gyetvai erős embere, és korábban közeli kapcso­latot ápolt Mikulás Cérnák korábbi maffiafőnök embereivel is - az el­múlt években fokozatosan lett Kot­leba egyik legfőbb bizalmasa. Csak a véletlenszerű találkozások engedélyezettek ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap sem volt teljesen világos, hogy mit is jelent az életbe lépett gyülekezési tilalom; maga a miniszterel­nök, Igor Matoviő (OLaNO) sem tudta ezt pontosítani. Az igazságügyi tárca végül kiadott egy magyarázatot arról, hogyan is kell értelmezni a gyülekezési tilalmat.- Pozsony. A gyülekezési tilalom alatt egy hétszemélyes társaság pél­dául elmehet-e túrázni, találkozhat-e egyáltalán bárhol? A belügyminisztérium még hét­főn éjjel hozta nyilvánosságra a honlapján a közleményt, amelyben azt írja, keddtől életbe lépett a gyü­lekezési tilalom, amelynek értel­mében nem találkozhat hatnál több személy. A rendelkezés alól csak az egy háztartásban élők képeznek ki­vételt. A tárca szerint a kormány a szükségállapot idején korlátozhatja vagy betilthatja a békés gyülekezés jogát, a köztéren való gyülekezés jogát pedig engedélyhez köti. Ez az intézkedés ugyanakkor nem függ össze a Közegészségügyi Hivatal azon jogával, amelynek értelmében korlátozhatja a tömegrendezvé­nyeket. Az ügyben megkerestük az Or­szágos Rendőr-főkapitányságot is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendőrök egészen pontosan milyen jogértelmezést alkalmaznak majd a mindennapok során, de erre lapzártáig nem kaptunk válasz. Politikai jogok A miniszterelnök, Igor Matovic (OLaNO) hétfő esti sajtótájékozó­­ján maga is elismerte, hogy a kor­mány rendelkezésének pontos ér­telmezését az alkotmányjogászokra hagyja. „Én ezt úgy értettem, ahogy valószínűleg az alkotmányjogá­szok önöknek is elmagyarázták, hogy ez a tüntetéseken való gyüle­kezés korlátozása” - mondta Matovic. Szerinte az intézkedés azt hivatott megelőzni, hogy az embe­rek egyszerre többezres demonst­rációkon vegyenek részt, ahol már nem ellenőrizhető a járványügyi előírások betartása. „Én tehát úgy értem, hogy a gyülekezési tilalom ezekre a politikai jogokra vonatko­zik”-tette hozzá. Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas párt vezetője a tegnapi sajtótájékoz­tatóján kritizálta, hogy ha holnaptól bezárják a sportközpontokat és sportpályákat, akkor a profi sporto­lók, de a fiatal tehetségek sem tudják folytatni a versenyekre való felké­szülésüket. Arra hivatkozott, hogy közeleg az olimpia, amire az élspor­tolóknak aktívan készülniük kell. Szerinte a korlátozások nem logiku­sak. Pellegrini szerint a regionális közegészségügyi hivataloknak egyeztetniük kellene a sportolókkal. Ennek keretében egyedi megoldást kellene találniuk arra, hogy a spor­tolók továbbiakban is folytatni tud­ják a felkészülést. A sajtótájékozta­tón több sportoló is felszólalt, akik többek között arról beszéltek, egy hosszabb leállás aránytalan károkat okoz az adott sportág művelőinek. Mit is tiltanak? Az igazságügyi minisztérium ma­gyarázata szerint a gyülekezési tila­lom elsősorban a szervezett találko­zásokra, nagyobb megmozdulások­ra vonatkozik, ám ugyanúgy tilosak azok a családi vagy baráti találko­zások, amelyeken hat embernél több találkozik. Éllenkezőleg, az nem sért törvényt, aki például hozzátartozót gondoz, s a gondozás során hatnál is több ember van a lakásban. A minisztérium szerint a vélet­lenszerű találkozások sem sértik a gyülekezési tilalmat. így ha például egy négytagú család séta közben találkozik az utcán egy másik négytagú családdal, ismerősökkel, nem sértik meg a szabályozást, mi­vel a találkozót nem tervezték be. Ugyanúgy nem sértenek törvényt, ha étteremben vagy kávézóban ta­lálkoznak hatnál is többen. Erre vi­szont reális lehetőségük gyakorla­tilag már csak ma van, holnaptól ugyanis tilos lesz az éttermekben és kávézókban ételt és italt fogyasz­tani. (czg, dennikn) Legutóbb a jégkorongozók tüntettek nagyobb számban a kormányhivatal előtt a járványellenes intézkedések ellen, ilyen megmozdulásra keddtől már nincs lehetőség (TASR-feivétel) Parian Kotleba elítélése nagy pofon a szélsőségeseknek az országban

Next

/
Thumbnails
Contents