Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-12 / 236. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. október 12. 3 Kicserélték a nádfedeles tetőt, valamint a gerendázatot, következik a döngöltagyag-padló helyreállítása (Fotó: archívum) Közösen őrzik a Karácsonyi ajándékként körvonalazódhat a magyar egység SOMOGYI KATALIN Mór nagyon kevés településen lehet igazi vélyoghézra bukkanni, a nyékvárkonyi egyike azoknak a tájhézaknak a Csallóközben, melyeket sikerült megmenteni az enyészettől. miim-misi „A nyolcvanas évek elején vásá­rolta meg a község az eredeti tulaj­donostól, egy idős nénitől, aki Du­­naszerdahelyre költözött. Több ilyen jellegzetes házikó is állt annak ide­jén Nyékvárkonyon, de mivel senki nem lakta őket, vagy összedőltek, vagy lebontották és újat építettek a helyére. Ez volt az utolsó lehetőség, hogy egy tipikus csallóközi vályog­házat megmentsünk a községben” - meséli Fekete János alpolgármester. A nádfedeles vályogház a 19. század közepén, valamikor az 1850-es évek tájékán épült a jellegzetes beosztás­sal: bejárati pitvar, vagy konyha, amelynek része volt a rakott tűzhely, majd egyik oldalon a tisztaszoba, a másikon pedig a naponta használt VATASÖIN PÉTER Félidejénél jér „A pozsonyi Da Vinci" című kiéllítés a komáromi Duna Menti Múzeumban (DMM). A térlat a 18. század híres magyarországi feltalálója és polihisztora, Kempelen Farkas életébe nyújt betekintést. IK'lAfá&LJ A hetekben a Zichy-palota egyik kellemes, a Klapka térre néző nap­fényes szobájában kaphatunk érde­kes dózist a 18. század világából. Az 1734-ben Pozsonyban született és 79 évet élt Kempelen Farkas talán azok­hoz a történelmi alakokhoz tartozik, akiről sok mindenki hallott, de ke­vesen tudnak érdemben beszélni. A tárlaton Kempelen Farkas találmá­nyainak három impresszív rekonst­rukciója - a híres sakkozó török, il­letve a szintén legendás beszélőgép, valamint egy ipari szerkezet - tekint­hető meg, míg a vizuálisan kifejező panókon az életútja és munkássága kerül bemutatásra. Ugyan a panókon szereplő szövegek szlovák és angol nyelvűek, magyarul a kihelyezett fü­zetekben lehet elolvasni az ismerte­hálószoba. Eredetileg egy gémeskút is az udvarban állt, sőt a régi méh­­kaptárak mind a mai napig ott állnak az udvaron, szintén felújításra várva. Amint községi tulajdonba került a ház, azonnal megkezdődött a kon­zerválása, illetve felújítása, ami még a rendszerváltás előtt be is fejező­dött. A helyi lakosok tömegesen adakoztak, akinek volt, felajánlotta a padláson talált, nagyszülőktől, déd­­nagyszülőktől megörökölt portékát, akár bútort, akár egyéb használati tárgyakat. Az azóta eltelt néhány év­tized tétlensége viszont hathatós nyomot hagyott a házikón, a tető be­omlott, az eredeti gerendák elkor­hadtak, a bútorok tönkrementek a nyirkos környezetben, de több ki­sebb használati tárgyat, mint ami­lyen például a rokka, sikerült átmen­teni az iskola folyosóira. Az önkor­mányzat pedig újra nekifogott, hogy fokozatosan felújítsa az épületet. Kezdődött a nádfedeles tető vala­mint a gerendázat teljes kicserélésé­vel és folytatódik majd lehetőség szerint a döngöltagyag-padló hely­reállításával. De a ház körüli terület sincs elfelejtve, a terv az, hogy az eredeti, rekettyéből font kerítést au­téseket. Vanya Péter, a DMM törté­nésze szerint a tárlat jó bevezetésül szolgál a feltaláló világába. Az általa fordított magyar szövegből kiderül, a rendezők fő célja az volt, hogy Kem­pelen személyét a múltban rárakó­dott mítoszoktól megtisztítva igye­kezzenek bemutatni. Az életút kap­csán szépen végigkövethető a hiva­talnoki karrieije is, amelyet Mária Terézia kegyeltjeként végzett. Érde­mes kiemelni, hogy egyes panókon az is szerepel, mely későbbi neves múltat tentikus állapotában állítsák vissza. A gond csupán az, hogy egyrészt már alig van mesterember, aki egy ilyen kerítést fonni tudna, amásik pedig az, hogy nagyon nehéz olyan rekettyést találni, ahol ehhez megfelelő, szép egyenes szálakat lehetne gyűjteni. Ha pedig sikerül találni, az erdő ma­gánkézben van és tilos még a belé­pés is, nemhogy a rekettyés vágása. „Van érdeklődés, nyaranta gyak­ran előfordul, hogy a faluba látoga­tók elkérik a tájház kulcsát, hogy meglátogathassák, sőt az iskolai lá­togatások sem voltak ritkák. Nem utolsósorban a falu lakosai is fon­tosnak tartják a múlt megőrzését, így bízunk benne, hogy amint rendbe tudjuk tenni a tájházat, a lakosok is­mét segíteni fognak a berendezés ki­alakításában” - reménykedik az al­polgármester. Érdekes momentum, hogy Nyék­várkonyon együtt van a múlt két véglete: az impozáns, luxusminő­ségben felújított kastély, ugyanak­kor pár méterrel odébb, látótávol­ságban az utca végén megbúvó, om­ladozó apró vályogkunyhó. Bár ki tudja, hogy mennyire múltbéli ez a két véglet. nyugati innovátorokra volt hatással Kempelen, aki valójában a 18. szá­zad egyik nemzetközileg is legjelen­tősebb újítója volt. Megtalálhatók közöttük olyan világtörténelmileg jelentős alakok, mint James Watt vagy Charles Babbage. A vándorkiállítás a pozsonyi Kem­­pelenopolis Polgári Társulás égisze alatt jött létre, s maga az ötlet, illetve a forgatókönyv Andrej Groll nevéhez fűződik. A tárlat október 30-ig te­kinthető meg. MAROSI BIANKA Rendkívül konstruktívnak nevezte Horváth Zoltán, Tallós polgármestere a polgármesterek találkozó­ján elhangzottakat. A résztvevők egyetártettek abban, hogy nincs idő tovább várni, a helyi magyarságnak össze kell fognia. smm Új együttműködési lehetőségek címmel szervezett Tallóson talál­kozót az elmúlt napokban Horváth Zoltán polgármester, a Híd galántai járási elnöke a környék 12 polgár­­mesterével. Az összejövetelen részt vett Berényi József, az MKP, Mó­zes Szabolcs, az Összefogás és Sólymos László, a Híd képvisele­tében. Az iskoláink a tót A beszélgetés fő témája az ön­kormányzatiság és a magyar érdek­­képviselet hiánya volt, illetve a ma­gyar iskolák és a kultúra helyzeté­ről tárgyaltak a résztvevők. „Nem kicsi a tét, nem engedhetjük meg magunknak, hogy fél évet-egy évet váljunk arra, hogy a magyarságot képviselő pártok döntést hozzanak az együttműködésről. Nagyon jó légköre volt a találkozónak, min­den résztvevő egyetértett abban, mekkora súlya van annak, hogy egy pártként induljanak a magyar kép­viselők a legközelebbi parlamenti választáson. A három párt képvi­seletében jelen lévő Berényi Jó­zsef, Mózes Szabolcs és Sólymos László ígéretet tettek arra, hogy ka­rácsonyi ajándékként, úgymond, a fa alá kapjuk azt, hogy az egységes magyar párt megalapításáról egyezséget kötnek” - mondta el Horváth Zoltán, a találkozó kezde­ményezője. A tárgyaláson elhang­zottak továbbá különböző lehető­ségek a Dél-Szlovákiát érintő kér­désekről az oktatás és az idegen­­forgalom területén. Felmerült an­nak lehetősége is, hogy párton be­lüli önkormányzati platformot le­hetne létrehozni. Régiók együttműködése Tallós polgármestere nemcsak a Galántai járás, hanem a Dunaszer­­dahelyi járás néhány településének polgármesterét is meghívta. Véle­ménye szerint ugyanis rendkívül fontos, hogy a Kis-Duna másik partján élőkkel is együttműködést lehessen kialakítani. Horváth Zol­tán pozitívan értékelte az egyezte­tést Berényi József, Nagyszombat megyei alelnökkel a találkozót kö­vetően, aki Jozef Viskupic megye­elnöknek tolmácsolta a tárgyaláson elhangzottakat. Viskupic ugyan­csak támogatásáról biztosította a RÖVIDEN 65 éves a kassai gyermekvasút Kassa. Fennállásának 65. évfor­dulóját ünnepelte szombaton a kassai történelmi gyermekvasút, az idei ünnepségekre azonban rá­kezdeményezést, amely a megyé­ben található turisztikai lehetősé­gek fellendítésére irányul. Tallós első embere a közeljövőben a kör­nyék vállalkozóinak is szeretne ta­lálkozót szervezni, hogy közösen dolgozzanak ki egy tervet az ide­genforgalom és a helyi turizmus felélesztésére, működtetésére. „Szlovákiában a GDP 2,5 százalé­kát teszi ki az idegenforgalom, ezen nagyon sürgősen változtatni kell, hiszen messze elmarad az európai uniós átlagtól. A makroökonómia teljesen elnyomja a kis- és közép­­vállalkozókat, ezért nagy szükség van a támogatásukra” - tette hozzá Horváth Zoltán. Helyben is közösen Csady Zsuzsanna, Feketenyék polgármestere szerint is mindent meg kell tenni azért, hogy a ma­gyarságot képviselő három párt va­lahogy egyesüljön, ezért úgy véli, rendkívül hasznos volt a találkozó. ,3ízom benne, hogy az elnökök, il­letve az MKP alelnöke valóban ko­molyan gondolja, hogy a követke­ző választáson együtt fognak in­dulni. Természetesen senki sem tud egyik napról a másikra megváltoz­ni, de a polgármestereknek lesz a dolguk és kötelességük, hogy meg­győzzék az embereket arról, ennek csak így van értelme. Próbáljuk meg elfelejteni az eddigi sérelmeket és indítsunk tiszta lappal. Azért is tar­tom jó ötletnek Horváth Zoltán kezdeményezését, mert a jelenlé­vők el tudták mondani a vélemé­nyüket, és meg tudták hallgatni a másokét. Hozzá kell tennem, eddig is összedolgoztak a régió polgár­­mesterei, párttagságtól függetle­nül” - mondta el Csady Zsuzsanna. Zupko Tamás, Vezekény pol­gármestere, az MKP járási elnöke is jó érzésekkel távozott az egyezte­tésről, de úgy fogalmazott, van még mit megbeszélni. „Előfordulnak a párt helyi vezetői között olyanok, akiknek fenntartásai vannak az egyesüléssel kapcsolatban, és biz­tosan lesznek olyanok, akik kilép­nek a pártból, de a többség érti az együttműködés lényegét. Felszóla­lásomban arra hívtam fel a jelenlé­vők figyelmét, hogy két év múlva megyei és helyi önkormányzati vá­lasztás lesz. A megyei választáson, a Galántai járásban nem engedhet­jük meg magunknak azt, hogy hét­nél több jelöltet indítsunk. Addigra tisztáznunk kell, hogy kik lesznek a közös jelöltjeink. A helyhatósági választásra is ugyanez érvényes egyre több helyen. Ahogy észak fe­lé haladunk, észrevehetően fogy a magyarság száma, ezzel párhuza­mosan nő a szlovákok száma, tehát ahol például 60-70 százalék a ma­gyarok aránya, ott nem indulhat két magyar polgármesteij elölt” - hangsúlyozta Zupko Tamás. nyomta bélyegét a járványhelyzet, amely miatt jóval kevesebb láto­gatót tudtak fogadni. A vonat a detskazeleznica.sk honlapon köz­zétett menetrend szerint közleke­dik a csermely i állomástól az Al­­pinka állomásig húzódó, nagyjá­ból 4 kilométeres szakaszon. (TASR) Kempelen Farkas, a rejtélyes feltaláló Félidejénél jár „A pozsonyi Da Vinci" című kiállítás a komáromi Duna Menti Múzeumban. Kempelen Farkas életébe nyújt betekintést. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents