Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-10 / 235. szám

Nagy-Britannia történelmi épületeinek sötét oldala 2020. október 10., szombat, 13. évfolyam, 40. szám Véget kell vetni a farkasromantikának? Ismerik azt a reklámfilmet, amikor egy farkas az erdőből befut a tanyára, és hir­telen a birkáit védő gazda puskacsövével találja szembe magát? Farkasszemet néz­nek egymással, a vadállat vicsorít, a gazda hosszasan céloz... Meggondolja magát, csak a levegőbe lő, hogy megijessze a far­kast. Az ordas elinal, a gazda pedig meg­issza megérdemelt - reklámozott - sörét. Nem mindig vég­ződik azonban ilyen jól a farkas, gazda, juh talál­kozása. Nálunk, Szlovákiában sem, az ausztriai Ti­rolban duplán nem, Csehország­ban, Franciaországban sem, és nyil­ván Svájcban sem, ahol szeptember végén referendumon szavaztak a farkasok könnyebb kilövését lehe­tővé tevő új vadászati törvényről. A farkasvadászat szigorú szabályainak enyhítését — amire szükség lenne ahhoz, hogy kordában tartsák a ragadozópopulációt - viszont a svájciak 51,9 százalékos többség­gel elutasították. „A belső alpesi kantonokban, ahol a farkashordák különösen zavarják a parasztokat, átment volna a kezdeményezés (Graubündenben vagy Vaudban is majdnem 70 százalékkal), de a városiasabb kantonok leszavazták őket” - tudósított az MTI mun­katársa. Vagyis a helyzetet valószí­nűleg kicsit romantizáló, bizton­ságban levő városiak leszavazták a vadak környezetében élő vidékie­ket. Pedig egyre gyakrabban fordul elő, hogy haszonállatokat szaggat­nak szét a farkasok, a gazdákban pedig egyre gyűlik a düh. Pár nappal ezelőtt egy ilyen eset kor­bácsolta fel a kedélyeket Donovaly térségében. Mintegy 300 juh legelt a hegyvidéki település lankáin, de egy éjszaka az egész nyáj eltűnt. Reggel vagy 5 km-rel távolabb talált rá az állatokra a gazda, ám mintegy 70 juhnak nyoma veszett. Pár példányt széttépve találtak, vé­gül - mint, ahogy az STV híradója beszámolt róla - Cremosné kör­Az állatvédők szerint a farkas nem veszélyes állat, inkább félénk, de éber, kerüli az embert, élelmet pedig az erdőben keres. Csak abban az esetben közelíti meg az alpesi tanyákat, az akolt, ha azok rosszul védettek, ha nincs pásztor vagy kutya a láthatáron. (Fotó: Shutterstock) nyékén rábukkantak az elveszett állatokra, amelyek mellett farkasok őrködtek Ügy tűnt, egyáltalán nem félnek az embertől. Az illetékesek kivizsgálták az ügyet, 50 elpusztult juhot számoltak össze, ám becslésük szerint ez még biztos nem a végső szám, mert több állat megsebesült, és bizonyára elpusztul. Minthogy a juhokat védett állat szaggatta szét, a tulajdonos kárpótlást kap az állam­tól, amely persze, mindent össze­vetve, nem fedezi az állattenyésztő veszteségét. Ez lenne a megoldás? A juh- és kecsketenyésztők szö­vetsége és a farkasok védelmezői szerint az államnak kellene mie­lőbb megelőző intézkedéseket fo­ganatosítani - villanypásztorokkal villanykerítésekkel segíthetnék a veszélyes térségekben tevékenykedő gazdákat. Az Európai Unión belül Az elmúlt hónapokban mintegy 90 haszonállatot, juhot, kecskét téptek szét a politikusok cserben hagyták őket farkasok Tirolban, nem csoda, hogy a gazdák mérgesek, és úgy érzik, a (Fotó: Shutterstock) viszont épp csak Szlovákiában és Romániában nem támogatja az állam a védekezésnek ezt a formá­ját. A gazdák szerint az a megoldás lenne elfogadható, ha enyhítenék a farkasvadászat szigorú szabálya­it. Az állatvédők erről hallani sem akarnak. Ausztriában az utóbbi időben szin­tén komoly vitákat és indulatokat vált ki a farkas jelenléte - a droh állattartók szerint az alpesi gazdál­kodás, a turizmus és a farkas jelen­léte összeegyeztetheteden. Az állat­védők viszont úgy gondolják, hogy a farkas nem veszélyes állat, inkább félénk, de éber, kerüli az embert, élelmet pedig az erőben keres. Csak abban az esetben közelíti meg az alpesi tanyákat, az akolt, ha azok rosszul védettek, ha nincs pásztor vagy kutya a láthatáron. A tiroli gazdák azonban a far­kasok kilövését követelik, „a farkasromantikának véget kell vet­ni” - mondja Günther Planer, a tiroli néppárti tartományfőnök, aki veszélyeztetett státuszuk eltörlését követeli. Ilyen irányú indítványt készül benyújtani - mondta - az alpesi országok munkacsoport­ja, amely Ausztria, Németország, Olaszország és Svájc tíz államát, tartományát, régióját, kantonját tömöríti. Csak ezután lehetséges a farkasok „kiemelése”, ahogy Platter mondja - magyarul, kilövése. A tartományfőnök adatai szerint az elmúlt hónapokban mintegy 90 haszonállatot, juhot, kecskét tép­tek szét a farkasok Tirolban, nem csoda, hogy a gazdák mérgesek, és úgy érzik, a politikusok cserben hagyták őket. „Ha állatvédelemről van szó, akkor nemcsak a farkasok védelmére kell gondolni, hanem a haszonállatoké­ra is. Véleményem szerint a farkas­nak nincs helye nálunk” - mondta határozottan Platter. Főleg nem Tirolban, amely a kisüzemi hegyvi­déki gazdálkodásra és a turizmusra épít, itt egyáltalán nem működik az ember, a haszonállat és a farkas együtdéte. Ha a farkasok szigorú védettségéről van szó, nincs miről vitázni - szállt szembe a gazdákkal Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvé­delmi biztosa. Farkasmentes zó­nákról az Alpok téréségben, vagy a védelem feloldásáról szó sem le­het - válaszolta a biztos az osztrák EU-képviselők kérdésére. Mindkét lehetőséget határozottan elvetette. Van megoldás a nyáj védelmére, és az anyagi kárpótlásra is van le­hetőség, az említett farkasmentes zónák pedig negatív hatással lenné­nek a vadvédelemre. A problémás viselkedésű állatok kilövését eseti alapon kell ellenőrizni - mondta a biztos a Salzburger Nachrichten és a Tiroler Tageszeitungnak adott interjújában. Ez történik most a Salzburg tarto­mányi Pongauban. Sankt Johann im Pongau illetékesei júniusban engedélyt adtak egy olyan farkas ki­lövésére, amely tavaly két tucat bir­kát szaggatott szét a térségben. Az állatvédők panaszt tettek - az ügy a helyi bíróság döntésére vár. Urbán Gabriella Megfenyegették a vadászokat A Szlovák Vadászkamara (SPK) szeptemberben egy sajtóköz­leményt adott ki a témával kapcsolatban, megemlítve, hogy a kamara „mint a farkas elejtési kvótájának meghatározására felállított munkacsoport tagja" az ún. védettfaj-gazdálkodási terv alapján minden évben részt vesz a szakmai egyeztetéseken. „Minden alkalommal beter­jesztettük az elejtési kvótát, amelyet szakmai érvekkel tudtunk alátámasztani. A társadalom, az állami és civil szervezetek a médián keresztül hatalmas nyomást fejtenek ki a vadásztársadalomra, a farkasok állományszabályozása miatt a vadászokat, valamint gyerme­keiket és családjukat halálosan megfenyegették. Azután, ami a múlt év decemberében történt a Tátrai Nemzeti Park Felügyeleté­nek Facebook-oldalán megjelent törvényesen elejtett farkasokról készült képek megjelenésének köszönhetően - amit tudatos konfliktuskeltésnek tekintünk -, a Szlovák Vadászkamara saját tagságának védelme érdekében a jelenlegi álláspont nyilvános­ságra hozatala mellett döntött. A vadászkamara a főügyészsé­gen feljelentést tett a lakosság egy csoportját ért fenyegetések miatt, több mint száz oldalnyi bizonyítékkal alátámasztva. Viszont ezek a bizonyítékok sem voltak elegendők arra, hogy ez a bűncselekmény legalább sza­bálysértési eljárásban tárgyalva legyen, mivel az ügyész még a vadászkamarai fellebbezés elle­nére is elutasította az ügyet. A vadászkamara tagjainak védel­me érdekében elutasítjuk, hogy a vadászok, akik aktív állomány­szabályozással, tehát vadászattal is védik a állattenyésztők juh-, kecske- és szarvasmarha-állo­mányait, védik a vadat, hosszú távúan fenntartható vadászattal védik magát a farkast is, táma­dás célpontjai legyenek olyan embereknek, akiknek fogalmuk sincs a szervezett vadászat száz­éves múltjáról, a nagyragadozók céltudatos állományszabályozá­sáról és a hagyományos vidéki életről. A nullás elejtési kvóta érdekében indított petíciót 31 állami és civil szervezet írta alá. Tudomásul kell vennünk, hogy a vadászokra és munkájukra a farkas, de a medve esetében is elsősorban a vidéki lakosság­nak és az állattenyésztőknek van szükségük, tehát akiknek az életük és a megélhetésük a környezetünkkel áll szoros össze­függésben. Németország, Auszt­ria, Finnország és Svédország is az aktív szabályozás mellett tör lándzsát. Újabban Csehor­szágban is napirendre kerültek a farkasok által okozott problémák. Nem áll érdekünkben, hogy a farkas populációjával is ugyanaz történjék, mint a medvével. Az állománnyal való passzív gazdál­kodás képmutatás, mindamellett megsérti a jogszabályokat és az elkészített gazdálkodási terveket, melyek nem kevés energiába és eurómilliókba kerültek. Az emberek a medvét és a farkast alaptalanul bálványozzák, mivel állományuk jelenleg eléri a történelmi csúcsértékeket. Az Ál­lami Természetvédelmi Felügyelet nagyon drága genetikai kutatáso­kat végez mindkét fajnál, viszont az ökológiai és viselkedéstani ismereteink is rámutatnak, hogy a zsákmány mennyiségé­nek növekedésével növekszik a ragadozók mennyisége is, amelyeknek nincs természetes ellenségük az emberen kívül. A vadászok viszont minden állat­fajt az ökoszisztéma részének tekintenek, és úgy gazdálkodnak velük, ahogy azt a jogszabályok előírják." A jelenlegi becslések szerint Szlovákiában mintegy 400 farkas él, ebbe nincs beleszá­mítva a tavaszi szaporulat. Az agrárminisztérium szakbizott­sága a 2019/2020-as vadászati időszakra 35 farkas kilövését engedélyezte, a kormányon kívüli szervezetek ezzel szemben a farkasok teljes védelmét követelik, rámutatva arra, hogy a farkasnak szerepe van az erdei és a nem erdei ökoszisztémák működésének fenntartásában. Arra is emlékeztetnek, hogy a farkas fontos szerepet játszik az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésében, (spk, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents