Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-10 / 235. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 10. | www.ujszo.com Kitartanak a színművészetisek Budapest. A hallgatók elveszíthetik a félévet, ha nem ülnek le tárgyalni. Az egyetlen megoldás, ha a felek leülnek egymással és megpróbálnak kompromisszumra jutni - ezt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) oktatási rektorhelyettese, Zalán János nyilatkozta az intézménynél kialakult helyzetről. A hallgatók egy része a Palkovics László miniszter vezette innovációs és technológiai minisztérium (ITM) épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol megerősítették: nincs alku. Az egyetemisták a tiltakozás egy új formájával lepik meg a hatalmat, ugyanis az ITM Fő utcai épülete előtt megépített és önkénteseik által védett installációjukkal egy héten keresztül felhívják Palkovics miniszter figyelmét arra, hogy kötelezettségei lennének az SZFE tagságával szemben. A Vidnyánszky-féle kuratórium felkérésére vállalta Novák Emil az SZFE rektorhelyettesi pozícióját, ám operatőrtársai nem értenek egyet döntésével. „Tekintettel arra, hogy Novák Emil, a Magyar Operatőrök Társasága (HSC) elnökségi tagja, elvállalta az SZFE általános rektorhelyettesi posztját, és ezt az elnökség nem találta aggályosnak, ezért kilépünk a HSC-ből” - olvasható a kilépők nyilatkozatában. (Mancs, ú) RÖVIDEN Hazaórt az utolsó volt francia túsz Párizs. Megérkezett Párizsba Sophie Pétronin, a világ utolsó volt francia túsza, akit négy év után engedtek el Maliban dzsihádista fogvatartói. A 75 éves segélymunkást a katonai repülőtéren családja mellett Emmanuel Macron államfő és Jean-Yves Le Drian külügyminiszter fogadta. A nőt 2016. december 24-én ragadták el fegyveresek Gao városából, ahol egy gyermekjótékonysági szervezetnél dolgozott. A hét elején a mali hatóságok mintegy 200 dzsihádistát engedtek szabadon egy fogolycsere keretében. (MTI) Trump nem kér a virtuális vitából Washington. Nem kíván virtuális, azaz interneten szervezett elnökjelölti vitán részt venni Donald Trump. A második elnökjelölti vitára október 15-én a floridai Miamiban kerülne sor, a vitát szervező bizottság azonban tudatta: úgy döntött, hogy ezt - a koronavírus-járvány és Donald Trump fertőzöttsége miatt - nem személyesen, hanem interneten tartanák meg. A két politikus - Trump és demokrata kihívója, Joe Biden - két különböző helyszínről kapcsolódna be a vitába, amelyet a moderátor Miamiból irányítana. „Nem fogom az időmet vesztegetni egy virtuális vitán, mert egy vita egyáltalán nem ilyen. Ott ül az ember egy számítógép mögött és vitatkozzék, ez nevetséges, és azután még a vonalat is elveszik, amikor akarják” - fogalmazott Trump. (MTI) Már tárgyalnak Karabah sorsáról Egy történelmi jelentőségű katedrálist is találat ért Karabahban (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. Vlagyimir Putyin orosz elnök a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket. Az azeri érők megváltoztatták a harctéren azt a status quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette - jelentette ki Ilham Alijev azeri elnök, hozzátéve: áttörték és megsemmisítették a demarkációs vonalat. „Én megváltoztattam a status quót a harctéren. Demarkációs vonal? Nincsen. Mi áttörtük és megsemmisítettük” - mondta az államfő az azeri nemzethez intézett tegnapi televíziós beszédében. Üzenetét, nem sokkal azelőtt sugározták, hogy Moszkvában megkezdődtek a fegyveres konfliktus leállítását célzó orosz-örmény-azeri külügyminiszteri tárgyalások. Aliyev emlékeztetett: az örmény erők harminc éven át betonépítményekkel erősítették meg ezt a demarkációs vonalat, de az azeri erők ezeket is szétverték most. A harcias kijelentésével párhuzamosan az azeri elnök tegnap kijelentette, kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz a hegyi-karabahi konfliktus ügyében, de hozzátette, semmilyen engedményt nem hajlandó tenni országa területi egysége ügyében. Az államfő televíziós beszédében kifejtette: hajlandó egy utolsó esélyt adni Jereván számára a viszály békés megoldására. Leszögezte azonban: szó sem lehet semmiféle tárgyalásról, ha Örményország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot országa részének tekinti. Alijev hangsúlyozta, nem hajlandó engedményt tenni ezen a téren, s hogy egyetlen ország sem befolyásolhatja Baku akaratát ebben a konfliktusban. Baku arról tájékoztatott, hogy csütörtök délutántól tegnapig a teljes arcvonalon folytatódtak a súlyos harcok, az örmény fél ismét három olyan járást is ágyúzott, amely Hegyi-Karabah környékén van. A hegyi-karabahi hadsereg 26 katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban - tájékoztatott tegnap az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium. Ezzel 376-ra nőtt a szeptember 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma. Az azeri fél saját emberi veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást. Az áldozatok egyre növekvő száma is arról tanúskodik, hogy az 1990-es évek karabahi háborúja óta - amikor is 30 ezer ember halt meg - nem sodródott ilyen súlyos válságba a Kaukázus puskaporos hordójaként emlegetett szakadár terület. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Kulturterror, újraindult Dúró Dóra könyvdarálója Újabb, szerinte homoszexuális propagandát is tartalmazó mesekönyvet semmisített meg tegnap Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom szélsőséges párt elnökhelyettese. Budapest. Dúró Dóra azt mondta: különösen felháborítónak tartja, hogy a kötet - a „Vagánybagoly és a harmadik Á” című, „avagy mindenki lehet más” alcímű mesekönyv - a Nemzeti Kulturális Alap (NKA.) támogatásával jelent meg. Hozzátette, hogy a kötet szerzője, Bán Zsófia beszédet mondott a 2013-as Budapest Pride megnyitóján. A politikus homoszexuális propagandának tartja, hogy az egyik szereplőnek nem apja és anyja, hanem két anyja van. Azt is problémának tartja, hogy a mesekönyv egy másik részletében a szerző érzékenyíti „gyerekeinket” a fekete bőrű külföldi osztálytárs befogadására, az egyik gyerekszereplő pedig viccelődve a „beverem a pofáját” kifejezést használja. Felidézte, hogy a Meseország mindenkié című, szerinte ugyancsak homoszexuális propagandát tartalmazó mesekönyv ledarálása után hivták fel a figyelmét erre a „propaganda-mesekönyvre”. Dúró Dóra kérdéssel fordul az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjéhez, hogy megtudja, miként támogathatta a Kásler Miklós által elnökölt NKA a kötet megjelenését, mennyi pénzzel támogatták a könyv kiadását és ki a felelős mindezért. A Meseország mindenkié azzal lett igazán ismert, hogy Dúró Dóra nyilvánosan ledarált egy példányt, majd tüntetést szervezett ellene, mert szerinte az „homoszexuális propaganda”. Az eddigi kormánypárti nyilatkozatok egybevágnak a szélsőjobboldali párt megnyilvánulásaival az ügyben. Orbán Viktor miniszterelnök az eset kapcsán felszólította a melegeket, hogy hagyják békén a gyerekeket, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium államtitkára pedig „leleplezte” a háttérben megbúvó „Soros-hálózatot”. Az elmúlt napokban egyre több verbális, és kedd óta már tettleges atrocitás éri a könyvesboltokat — közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE). A közlemény szerint „amióta egy parlamenti képviselő a sajtó előtt ledarált egy neki nem tetsző mesekönyvet, megszaporodtak a fenyegetések és a jól szervezett verbális támadások a könyvkereskedők ellen”. Az eset óta a könyvterjesztők zaklató írásos és telefonüzeneteket kapnak, automata e-mail-bombák segítségével kísérlik megbénítani a levelezőrendszereket. Telefonon fenyegetnek könyvesboltokat - köztük olyanokat is, amelyek nem is árusítják a szóban forgó könyvet, de rákerültek valamely könyvellenes szervezet listájára. Emellett felmatricázták több, a Meseország mindenkié c. kötetet árusító bolt kirakatát a szélsőséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái. A plakátokon - a legsötétebb időket idézve - arra hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az adott boltban „gyermekekre veszélyes homoszexuális propagandakiadványt forgalmaznak”. (MTI, hvg, ú) Biskek: rendkívüli állapot, lövöldözés USA: máris sokan szavaztak Lövések dördültek el tegnap Biskek központi terén, az Ala- Too téren, ahol beszédet mondott hívei előtt Almazbek Atambajev volt kirgiz államfő. Az államfő rendkívüli állapotot hirdetett a fővárosban. Biskek. Percekkel a beszéd elhangzása után odaérkeztek Szadir Zsaparov ellenzéki vezető hívei, és azonnal elbontották a pódiumot, amelyről Atambajev beszélt. A két tábor hívei összecsaptak, kövekkel és üvegpalackokkal hajigálták egymást, a rivális politikusokat ugyanakkor kimenekítették az összetűzések helyszínéről. Előzőleg rendkívüli állapotot hirdetett Biskek területén Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök, és rendeletében arra utasította a hadsereg vezérkarát, hogy vezényeljen katonákat a fővárosba a rend fenntartására és a fegyveres összetűzések megakadályozására. Az államfő Almazbek Orozalijev helyettes belügyminisztert nevezte ki a főváros parancsnokává. Péntek délután katonai járművek menetosz-A forrongó közép-ázsiai Kirgizisztánban visszatérő motívum az államfő megbuktatása (tasr/ap) lopa jelent meg a főváros déli és nyugati részében. Dzsejenbekov kirgiz elnök tegnap elfogadta Kubatbek Boronov kormányfő lemondását. Az elnöki hivatal közleménye szerint az államfő aláírta a rendeletet Boronov leváltásáról, a miniszterelnök távozásával együtt a kormány mandátuma is megszűnik, de az új kabinet létrejöttéig ügyvezetői minőségben irányítja az országot. A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban a múlt vasárnap választást tartottak, amelyen az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy ftem ismeri el őket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. Azóta kiismerhetetlen a helyzet az országban, teljes a politikai zűrzavar. Komoly ellentétek rajzolódnak ki a hatalomra törő ellenzék soraiban is: már legalább három rivális csoport verseng egymással. A mostani szembenállást a Dzsejenbekov és elődje és mentora, Almazbek Atambajev közötti békíthetetlennek tűnő szembefordulás váltotta ki. (MTI) Washington. Már közel 7 millió amerikai leadta szavazatát az elnökválasztáson, ez több mint tízszerese az előző, 2016-os választás előtt regisztrált adatoknak -jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR). Elemzők szerint a magas szám rendkívüli arányú választási részvételt sejtet a november 3-án tartandó elnökválasztáson, amikor a republikánus elnök, Donald Trump újraválasztásáról, vagy demokrata párti kihívója, Joe Biden megválasztásáról döntenek. A jelenséget elemzők részben azzal magyarázzák, hogy a koronavírusjárvány miatt sokan biztonságosabbnak tartják a levélben történő szavazást. Michael McDonald, a Floridai Egyetem politológusa szerint az eddig megnyilvánult érdeklődés azt jelzi, hogy a választási részvétel akár 60- 65%-os is lehet. Ilyen utoljára 1908-ban fordult elő. Trump egyébként folyamatosan megkérdőjelezi a levélben történő szavazás létjogosultságát... (MTI, ú)
