Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-10 / 235. szám
2 I KÖZÉLET 2020. október 10.1 www.ujszo.com Nem tudni, milyen segítséget várhatnak a déli régiók az uniós mentőcsomagból NÁHOWÁ RADA Az MKP, a Híd és az Összefogás képviselője szerint a világjárvány következményeinek kezelésére adott uniós pénzekből többet kellene költeni a déli régiókra. A felvételen balról Farkas Iván (MKP), Nagy József (Összefogás), Rigó Konrád (Híd) (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. Az egyesülési szándékát kinyilvánító MKP, Híd ás összefogás is bemutatta, hogy mire költené a világjárvány következményeinek kezelésére adott uniós pénzeket. Abban azonban, hogy az EU-s támogatásokat a jogállamisághoz kössák-e, nincs közös álláspontjuk. A három párt a közeledési folyamat során közös munkacsoportokat hozott létre, amelyek közül az egyik a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós pénzügyi csomag felhasználására tesz javaslatokat. Ebben többek közt a mezőgazdaság és az infrastruktúra fejlesztését emelték ki. Kihagyott déli régiók Nagy József, az Összefogás alelnöke, az uniós támogatásokkal foglalkozó munkacsoport vezetője tegnap a parlament előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, szerinte a kormány alábecsüli a járvány második hullámának gazdasági hatásait. Szerinte a kabinet által közreadott, a gazdaság fejlesztési lehetőségeit elemző dokumentumból nem derül ki, hogy milyen segítséget várhatnak a dél-szlovákiai régiók. Ezért a munkacsoportjuk a dokumentumra reagálva egy javaslatcsomagot állított össze. Nagy szerint a környezetvédelmi célokon túl a mezőgazdaság fejlesztésére is áldozni kellene a szóban forgó uniós forrásokból. „A mezőgazdaság szó azonban még csak nem is szerepel a kormány dokumentumában” - tette hozzá. Farkas Iván, az MKP alelnöke, a hárompárti munkacsoport tagja kiemelte, a pénzügyminisztérium által előterjesztett anyag magában rejti azt a veszélyt, hogy szét fogja aprózni a támogatásokat. „Ennek az lehet az eredménye, hogy a források bennragadnak a rendszerben” - mondta azzal, hogy az anyagban nem látni világos célkitűzéseket. Farkas szerint a pályázatok átláthatóságát, rugalmasságát kellene javítani és adminisztrációját egyszerűsíteni. A politikus szerint a forrásokat olyan módon kellene felhasználni, amelynek köszönhetően minél többen részesednek azokból, nem pedig csak egy-egy kiválasztott szektor fejlesztésére kellene azokat költeni. „Szerintünk célként lehetne megfogalmazni azt, hogy minden településnek legyen ivóvíz- és szennyvízhálózata” - emelt ki egy példát. Farkas elmondta, a hárompárti munkacsoport a kis- és középvállalkozók által biztosított munkahelyek megtartását is kiemelt célnak tartja. A Híd részéről Rigó Konrád a közös sajtótájékoztatón arról beszélt, mindhárom párt egyetért abban, hogy az uniós forrásokból a közlekedési infrastruktúrát fejlesszék. „Azt kérjük és követeljük a szlovák kormánytól, hogy az anyagban, amellyel az EU elé áll, mindenképpen szerepeljen az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi út továbbvitele” - mondta. Rigó kiemelte, mivel a támogatás 37 százalékát környezetbarát célokra kell elkölteni, ebbe nagyon jól beleilleszkedik a vasúti infrastruktúra fejlesztése. „így a Pozsony-Komárom nyomvonal kétpályássá tételét szeretnénk látni a kormány anyagában, amely 400-500 milliós tételt tesz ki” - részletezte, és hozzátette, hogy a Pozsony-Párkány és a Zólyom- Kassa vonal modernizálására is sort kellene keríteni. Az informatizáció fontosságát is hangsúlyozta, de arról is beszélt, hogy a kormány kórházfejlesztési tervét csak úgy tudják elképzelni, ha a dél-szlovákiai intézmények is helyet kapnak benne. A jogállamiság kérdése Azzal kapcsolatban, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági kritériumokhoz kössék-e, a három párt eltérő véleményen van. Farkas alapvetően egyetért a törekvéssel. „Azonban a jogállamiság megítélését minden tagországban egyforma séma szerint kellene végezni” - tette hozzá. Nagy azonban arról beszélt, a témában alapvetően más a véleménye. A korábbi EP-képviselő szerint például egy ország politikai vezetője miatt nem lehet egy konkrét terület fejlesztésére szánt támogatásokat leállítani. „Hogy is lehetne olyan, hogy egy mezőgazdász ne kapj a meg a támogatását addig, amíg egyik vagy másik politikust le nem váltják?” - tette fel a kérdést Nagy azzal, hogy egy ilyen helyzetet abszurdnak tartana. A megoldást inkább abban látja, hogy az uniós forrásokat veszélyeztető korrupciót az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) kell kivizsgálnia. „Illetve erre szolgál majd az Európai Ügyészség is” - mondta, és hozzátette, nem tud azzal egyetérteni, hogy a polgárokon, vállalkozásokon keresztül akarjon valaki nyomást gyakorolni az egyes nemzetállamok kormányaira. Rigó szerint azonban az ő pártja természetesnek tartja, hogy a jogállamisági követelmények és az uniós források egymással összefüggjenek. „Nagyon helyénvaló, ha az EU ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik, és nagyon helyénvaló, ha ezt is olyan paraméternek veszi az államok megítélése során, ami aztán hatással van a gazdasági juttatásokra” - mondta a Híd politikusa a jogállamisági követelményekről. Tárgyalás a kormánnyal A három magyar párt az egyes témákban a kormány tagjaival is igyekszik egyeztetni. Ehhez kapcsolódó hír, hogy Berényi József (MKP), Csenger Tibor (MKP) és Pataky Károly (Híd) megyei alelnök tegnap tárgyalást folytatott a közlekedési minisztérium államtitkárával, Jaroslav Kmeftyel (Sme rodina-jelölt). A megbeszélés főleg a Dél-Szlovákiát érintő úthálózatfejlesztésről szólt. A két párt politikusai a Nagymegyert és Galántát összekötő úthálózat modernizációját, a Komárom-Ersekújvár-Nyitra útszakasznak a városok elkerülésével történő felújítását és a Kassát elkerülő, R2-es Kassaolcsvár - Saca útvonal megépítését szorgalmazta. Az államtitkár pedig arról beszélt, hogy az R7-es gyorsforgalmi út folytatása - Dunaszerdahelyt érintve Érsekújvár irányába - ennek a kormánynak is a prioritása. Szabadlábon védekezhet a polgármester Megosztott kormánypártok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem vette őrizetbe a Pozsonyi Kerületi Bíróság Rudolf Kusyt, Pozsony-Újváros polgármesterét, elutasítva ezzel az ügyész panaszát, melyet a Pozsony III. Járásbíróság vasárnapi határozata ellen nyújtott be. A kerületi bíróság pénteki nyilvános ülésén hozott döntés jogerős, fellebbezni nem lehet ellene. A háromtagú szenátus szerint nem történt bűncselekmény, a gyanúsított nem érintett korrupcióban. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy visszaélt hivatali jogkörével, amikor nem engedélyezett három projektet, amelyek véleménye szerint nem voltak összhangban a főváros területrendezési tervével. A kerületi bíróság véleménye szerint a projektek engedélyeztetési folyamatára vonatkozó előírásokban sehol nem szerepel, hogy ha a polgármester nem engedélyezi az építkezést, akkor törvénytelenül jár el. Az eljárásban részt vevő félnek joga van fellebbezni, amit a polgármester lehetővé tett és intézkedett. A kerületi bíróság nem látja úgy, hogy Rudolf Kusy visszaélt volna hivatali jogkörével. A beruházó ráadásul nem vesztette el a birtokában lévő földterületet. „Nem érzem magam bűnösnek. Úgy gondolom, hogy az általam aláírt összes elutasítás megalapozott és törvényes volt. Ami a legnagyobb építkezést illeti, 11 napot késtem” - hangsúlyozta Kusy. „Egyrészt megkönnyebbülés, hogy nem kell egy cellában ülnöm. Másrészt viszont azt kérdezem, tulajdonképpen miért kellene? Mert megengedtem magamnak, hogy elutasítsak három fejlesztési projektet, köztük egy nagyot a Récsei (Racianská) úton, amely mögött Siroky emberei állnak?” - kérdezte Kusy, aki a tegnapi döntés értelmében szabadlábon védekezhet. (TASR) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírusjárvány okozta károk helyreállítását célzá uniós pénzügyi csomaggal kapcsolatos reformterv még a kormánypártokat is megosztja. A legnagyobb kormánypárt, az OEaNO által jelölt pénzügyminiszter, Eduard Heger a hét elején tette közzé a tárcája által kidolgozott Modem és sikeres Szlovákia reformtervet, koalíciós partnere, a Sme rodina pénteken máris előállt a saját javaslatával. „A pénzügyminiszter által bemutatott csomag csak egy 30 milliárdos buborék volt, amelyben nem voltak konkrétumok” - bírálja a pénzügy javaslatát Boris Kollár házelnök, a Sme rodina elnöke. A Heger által bemutatott 119 oldalas tervezet reformjainak a végrehajtásához ugyanis csaknem 30 milliárd euróra lenne szükség, míg az uniós újjáépítési alapból Szlovákiának nagyjából 6 milliárd euró jut majd. „Velünk a pénzügy által bemutatott tervezetről senki sem egyeztetett, ezért saját javaslattal állunk elő” - mondta el Kollár, aki szerint az általuk szorgalmazott beruházások és reformok végrehajtásához legfeljebb 5,8 milliárd euróra lesz szükség. A párt által közzétett tervezet 2,9 milliárd eurót szánna a beruházásokra és ugyanekkora összeget a reformokra. A Sme rodina munkaügyi minisztere, Milan Krajniak szerint a világjárványt követő gazdasági válságból csak egy átfogó adóreformmal lábalhatunk ki. „Szlovákia egyik legnagyobb problémájának a magas adóterhek számítanak. Ezért a béreket terhelő szociális járulékok mértékét a jelenlegi 34,6-ról 28,6 százalékra szeretnénk csökkenteni. A jövedelemadó kulcsát ezzel párhuzamosan egy százalékponttal csökkentenénk” - mondta el Krajniak. Andrej Dolezal, a párt közlekedési minisztere szerint a vasúthálózatok villamosítására és felújítására 700 millió eurót fordítanának, 300 millió eurót szánnának azonban a családi házak felújítására is. Ez utóbbiból nagyjából 30 ezer családi házat lehetne felújítani. A fennmaradó összegből 600 millió eurót juttatnának az általános és középiskolák felújítására, 100 millió euróból pedig Nyugat-, Közép- és Kelet- Szlovákiában is építenének egy-egy új egyetemi központot. A Sme rodina szerint azonban az újjáépítési alapból kellene finanszírozni 975 új szociális intézmény építését is. Igor Matovic kormányfő nem lát semmi problémát abban, hogy a Sme rodina saját tervezettel állt elő, épp ellenkezőleg, azt tartaná az ideális helyzetnek, ha minden párt, vagyis a kormánypártok és az ellenzékiek is előrukkolnának a saját javaslataikkal. „így kellene ennek működnie. Több száz javaslat, több tíz- vagy -százmillió euró értékben, amiből aztán kiválogatjuk az 5-6 legfontosabbat, amelyek végrehajtására nagyjából 6 milliárd euró áll majd a rendelkezésünkre” - mondta el Matovic.
