Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-01 / 227. szám
Kétévente akkor is mem ünk szemészhez, ha nincs baj Minden kornak megvannak a maga ártalmai. A 21. században mi veszélyezteti legjobban a szemünket? - kérdeztük Dr. Balázs Mária szemorvostól. Mielőtt válaszolnék, szeretném hangsúlyozni, hogy felettébb szerencsés korban és szerencsés helyen élünk. Olyan betegségek, mint a zöld és szürke hályog, valamint az időskori makuladegeneráció a modern beavatkozásokkal kezelhetőkké, illetve stabilizálhatóvá váltak. A fejlődő országokban még mindig akár vakságot is okozó trachóm^ nálunk már csak képről ismert. Ez a modern antibiotikumoknak és a megelőzésnek köszönhető. Ám új problémák is felmerültek. A stressz, a mozgáshiány, a túlsúly új kihívások elé állítják az orvostudományt. Ilyen a cukorbetegség, melynek szövődményei a szemben is nagy károkat okozhatnak. A cukorbetegség világszerte a vakság kialakulásának egyik vezető oka. Életünk nagy részét elektronizált környezetben, mesterséges fényben, száraz levegőben töltjük. A képernyő előtt akaratlanul is kevesebbet pislogunk, így a szaruhártya kiszárad, ami égető, szúró érzést okoz, a szem viszket, piros és könnyezik, a látás homályos, illetve ingadozó. A száraz szem szindróma cseppekkel mérsékelhető, de állandó, rendszeres kezelésre van szükség. Gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is fennáll a veszélye, hogy rövidlátás alakul ki, ha a szem hosszú ideig közeli dologra fókuszál. Ezért kellene 45-60 perc számítógépes, telefonos munka vagy játszás után szünetet tartani. Erre a szülőnek kell odafigyelnie, mert a gyermek játék közben elveszíti időérzékét. Nagy ellenség a dohányfüst, de a köztudatban úgy él, hogy elsősorban a tüdőnek árt. Nem szenved a szem is, ha órákat üldögélünk füstös helyiségben? A tüdő szöveteit közvetlenül károsítja a dohányfüst - ezt talán mindenki sejti. Ám a szem felszíne is közvetlenül érintkezik a füsttel, a benne lévő szabad gyökökkel, nitrogénvegyületekkel és formaldehidekkel. A szaruhártya és a kötőhártya imitációja hasonló problémákat okoz, mint a száraz szem szindróma. De sokkal vészé-Dr. Balázs Mária szemorvos lyesebbek az aktív és passzív dohányzás okozta károsodások, melyek nem azonnal alakulnak ki. Ilyen a tüdőbetegség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a daganatos betegség, a hormonális zavarok. Nem beszélve arról, hogy szemműtét vagy sebesülés után a dohányzás késlelteti a gyógyulást, a zöld hályog a cukorbetegség szövődményei esetén pedig ronthatja az állapotot. Az egészséges fiatalnak elsősorban a jó testi funkciókat, így a jó látást kell megőriznie. Mit kell ezért tennie? Ha betartja az általánosan ismert javallatokat - változatos táplálkozás, mozgás lehetőleg természetes fényben -, akkor minden esélye megvan rá, hogy legalább 4045 éves koráig látószerve hiba nélkül működjön. Amint mondtam, a dohányzás kerülése, a túlsúly megelőzése, napi rezsiműnk észszerű kialakítása segít abban is, hogy sokáig megőrizzük látásunkat. Más a helyzet, ha szembetegsége, illetve szemhibája van a fiatalnak. Hogy ezt időben kiszűrjük, illetve időben kezelni tudjuk, ajánlatos már óvodáskorú gyermekünket szemorvoshoz vinni. Az sem ritka, hogy a gyermek iskoláskorban veszi észre: nem lát jól. Ha már tompalátó, sokszor nem tudunksegíteni rajta, s nem optimális látással kezdi meg tanulmányait. Ezzel a megelőzésre szeretném felhívni a figyelmet. Persze nem kell mindenkinek minden évben szemorvoshoz mennie, de az első, óvodai szűrővizsgálat után az orvos többet tud mondani a látás előrelátható kialakulásáról, az ellenőrzések ajánlott rendszerességéről. Túl a sokadik X-en óhatatlanul megjelennek - legalábbis a test rengeteg pontján - a természetes öregedés jelei. A szem ebből mit tapasztal? Egészséges felnőtt, jó látású pácienseim általában a 40. életkor körül kezdik érezni, hogy szemük már nem a régi, hogy „túl rövid a kezük". Ebben a korban a szem elveszíti közeire fókuszáló képességét. Ez a folyamat mindenkinél más, és attól függ, hogy milyen munkát végzünk. Az irodában dolgozók, a könyvelők, a tanárok általában hamar észreveszik, hogy segítségre van szükségük, gyorsan olvasószemüveget kérnek. Azok, akik közeire nem gyakran használják a szemüket, mint például a sofőrök, csak később veszik észre, hogy valami nincs rendben. Ezzel függ össze a látás további alakulása is. Az első csoportba tartozóknak gyakran kell szemüveget cserélniük, szemük hozzászokik a szemüveghez, egyedül nem tud fókuszálni. A másik csoportba tartozók valamivel tovább látnak jól közeire, ám előbb vagy utóbb mindenkinek szüksége lesz olvasószemüvegre. Az említett kor után bizonyos szembetegségek - szürke hályog, zöld hályog - is gyakrabban fordulhatnak elő. Ezért fontos ebben a korban rendszeresen, kétévente szemész szakorvoshoz menni, még akkor is, ha nincs különösebb panaszunk. A cukorbetegeknek és más betegségben szenvedőknek akár évente vagy félévente ajánlott az ellenőrzés. Mely anyagoknak nem szabadna hiányozniuk étrendünkből, hogy a szemkárosodás minél később alakuljon ki? Ilyenkor általában mindenkinek a sárgarépa jut az eszébe. Ez persze nem teljesen igaz, mert manapság elenyésző azok száma, akik bétakarotin-hiányban szenvednek. Ebből a provitaminról képződik a zsírban oldódó A-vitamin. Ha valaki kiegyensúlyozottan táplálkozik, a szervezet bőven raktároz belőle. Ha az éleslátás helyén, a sárgafoltban időskori elváltozások alakulnak ki, a luteintartalmú készítményeket szoktuk ajánlani. De ha mindennap eszünk gyümölcsöt, zöldséget, hetente legalább egyszer halat, és ha mérsékeljük az édes ételek fogyasztását, akkor megőrizhetjük jó látásunkat. Egyre több kutatás bizonyította, hogy naponta egy pohár minőségi vörösbor is kedvezően hat testre és lélekre, de ezt mindenki saját ízlése szerint döntse el. ■ Divat lett a szemműtét. Alig találunk olyan embert, aki nem esett át ilyen-olyan szembeavatkozáson. Mindig nélkülözhetetlen ez a szövődményeket is okozó műtét? Valóban egyre több beteget foglalkoztat ez a lehetőség. Naponta olvashatunk, hallhatunk olyan „csodálatos beavatkozásokról", melyek egy csapásra megoldják a látásgondjait. Minden csak pénz kérdése - gondolják sokan. Ám ez nincs teljesen így. A szemműtéteket vég^ő kollégáim általában nagyon körültekintően, figyelmesen és személyre szabva döntik el, hogy kinek milyen beavatkozás felel meg a legjobban. Sokszor egy jó szemüveg vagy a helyesen kiválasztott kontaktlencse is megoldja a panaszokat mindenféle sebészeti beavatkozás nélkül, s így elkerülhetők az esetleges szövődmények. Ebben az esetben is érvényes, hogy a legjobb gyógymód a megelőzés. Ha találunk olyan szemorvost, akiben megbízunk, biztosan tud időben, személyre szabva tanácsot adni arra vonatkozóan, hogy szükséges-e az ilyen beavatkozás, esetleg a lehetséges alternatívákkal is megismertet. Kovács Ilona EXTRA 2020. Október
