Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-08 / 233. szám

www.ujszo.com I 2020. október 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az elnök és a pápa A tényeket nem lehet megkerülni, a vírus pedig nem olvas Twittert FELEDY BOTOND A hétvégén Ferenc pápa kiadta újabb encikliká­­ját, Donald Trump pedig kórházba került. A pápa körlevelének egyik sarkala­tos pontja, hogy egyedül senki se képes megmenteni magát (vagy épp a világot), össze kell fogni. Donald Trump nem hisz a nemzetközi szer­vezetekben, az együttműködésben, csak a tranzakciókban. Ferenc sze­rint ez a gazdaság „öl”. Trump sze­rint a nagyvállalatok még adóked­vezményt is érdemelnek. Sokáig sorolhatnánk a pontokat, amelyekben a két karizmatikus ve­zető alapjaiban nem ért egyet. A na­pokban ez szimbolikusan megmu­tatkozott: a maszktagadó Trump csak elkapta a koronavírus-fertőzést, kór­házba kellett vonulnia, ahol még a kezelőorvosát is sarokba szorítva igyekezett jobb képet festetni az ál­lapotáról. Eközben vasárnap délben Ferenc pápa a Laudato Si’ korábbi társadalmi enciklikáját folytatta, a koronavírus által okozott válság ha­tásait elemezve és kifejtve több mint száz oldalon, hogy ez milyen hatás­sal van a társadalmi igazságosságra, hol van dolgunk, hogy embertársa­inkért tegyünk. Nyilván más a szere­pe a Fehér Fláz lakójának és a Szent­szék vezetőjének. Más a hatalmuk, a szó klasszikus értelmében, mégis, a 21. századi online térben mindkettő a maga módján celeb. Trump az első Twitter-elnök, aki közvetlenül kom­munikál amerikaiak millióival, sike­resen, a saját szemszögéből nézve; hiszen ezzel megkerüli a hagyomá­nyos médiacsatomák szűrését és ér­telmezését. Ferenc pápa, az első je­zsuita és az első latin-amerikai egy­házfő, mély elkötelezettséggel az iránt, hogy a társadalom peremén élők felé forduljon az egyház. Egy­azon korban ennyire különböző két személy köré nagy tömegek gyűlnek. Ferencet sosem érték hazugságon. Múltja junta korszakhoz tartozó epi­zódját is még jóval pápasága előtt lezárta, engesztelést kérve a két túl­élőjezsuitától. Trump már megvá­lasztása előtt számtalan hazugságba gabalyodott, ám ez nem zavarta a választóit. A koronavírus mégis egy tisztázási pont lehetne: lám, aki nem hord maszkot, mindegy, hogy akár az Egyesült Államok elnöke, akkor is elkapja a vírust. Furcsa, hogy a Fehér Házban nincs érdemi járványproto­­koll, míg annyi más helyen a hét­köznapi emberek számára ez meg­kerülhetetlen. A kisember megint mást kap, mint a hatalmasok. Ahogy az is világos, hogy nem a tagadás kérdése a vírus. Varrnak tények. Olyan tények, amelyeket nem lehet megkerülni. A vírus nem olvas Twittert. A 21. századi valódi kihí­vásokról, a társadalmi szétforgácso­­lódás kockázatáról, egymás és a ter­mészet tiszteletéről viszont meg­győzően ír Ferenc pápa, az európai szemnek is meglepő tisztasággal. Ehhez képest a Trump-Biden vita nemhogy kocsmai volt, hanem in­kább óvodás szintű. Számít a vezetőink érettsége és példamutatása, az üzenet, amit su­gároznak, legyen szó lábmosásról vagy maszkletépésről. (Kotrha) Ha nincs jogállam, nincs uniós pénz Egyértelmű üzenetet küldött a Fideeznekaz Európai Parla­ment: elfogadhatatlan, hogy egyesek készek túszul ejteni a koronavírus okozta károk helyreállítását saját érdekeik megvalósítására, ás az, hogy továbbra is aláássák a jogállamiságot. Az EP négy fo frakciója a Politico hírportálon közösen szögezte le az uniós támogatásokról: az európai ér­tékek nem eladók. Manfred Weber, az Európai Nép­párt (ÉPP) európai parlamenti kép­viselőcsoportjának vezetője (az EPP- be tartozik a Fidesz, de tagságát fel­függesztették), továbbá Iratxe García Pérez, az EP szociáldemokrata frak­ciójának (S&D) elnöke, Dacian Cio­­los, az EP Újítsuk meg Európát (Re­new Europe) képviselőcsoportjának elnöke, valamint Ska Keller és Phi­lippe Lamberts, a Zöldek képviselő­­csoportjának társelnökei kiemelték: nem fognak engedni a jogállamisági kritériumokból a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetés tárgyalása so­rán. Kitartanak amellett, hogy csak az kaphat pénzt a koronavírus okozta károk helyreállítási alapjából, aki be­tartja a jogállamiság szabályait, és az unió nem engedhet az ennek ellenálló kormányoknak. Véleményük szerint néhány tagországban a sajtószabad­ság és a civil társadalom elleni táma­dások, valamint a médiacsoportok feletti hatalom normává válik, ami aláássa a demokrácia működését. Egyes kormányok erőfeszítései a bí­rák elhallgattatására, a félelem és az ellenőrzés légkörének megteremté­sére a nemzeti igazságszolgáltatás minden szintjén megkérdőjelezi az Európai Unió teljes jogi rendszeré­nek működését. Továbbá veszélyez­teti a belső piacot, hogy egy ország­ban egy maroknyi ember átveszi az irányítást a közpénzek és a közbe­szerzések felett, ezáltal a korrupció mindennapossá válik. A négy frakció felszólította a tag­államok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy tartsák magukat a nyáron tett kötelezettségvállalásaikhoz, tehát, hogy az uniós finanszírozást a jogál­lamiság tiszteletben tartásához kötik. Kiemelték: meg kell védeni az euró­pai állampolgárokat egy olyan rend­szer bevezetésével, amely lehetővé teszi számukra az uniós forrásokhoz való közvetlen hozzáférést akkor is, ha kormányuk magatartása megaka­dályozza őket ebben, mert egyetlen embert sem szabad büntetni azért, hogy a kormánya nem tartja tiszte­letben az unió alapelveit. (mti, úsz) Jön a harmadik hullám VERES ISTVÁN ít Oin-.i.i énaboglyák szuszogtak a szeptemberi szélben, amikor Bandika és Ervin rádöbbentek, hogy ez már az október. i W Be is ültek a Tartózkodó tarisznyarákhoz címzett hegy­ik«^ ÉLÁ vidéki pohárszékbe, és rumos teát rendeltek. Megkér­dezték egymástól, ki hogy viseli a veszélyhelyzetet, meg hogy hány hét­re elégséges élelmiszert sikerült felhalmozni a második hullám idejére. Tészta mondjuk most van a boltokban, állapította meg a ködlepte hegy­gerinc felé tekintve Bandika. Ervin legyintett, és arról beszélt, hogy van tészta a polcokon, igen, vagyis a népélelmezésben érintett objektumok és szubjektumok rugalmasan reagáltak, a tavaszi nagy tésztahiányból okulván. Vagyis az emberek most valahogy nem kezdtek el élelmiszer­hegyeket építeni a megbetegedések napi számának növekedésének ha­tására. Vajon miért? - kérdezte Bandika. Megszerezték a szükséges im­munitást? Vagy a szükséges élelmiszer-tartalékokat? Ervin orra alá tar­totta a gőzölgő teát és kifejtette: a tésztafogyasztás nem lehet a társada­lom rezdüléseinek lakmuszpapírja. Nem a betegséggel, hanem a baljós hírekkel szemben szereztek immunitást az emberek. Ezért nem fogy a tészta, holott a napi megbetegedések számához képest a tavaszi Számok eltörpülnek, bizony. Na de hát mi ez, ha nem felelőtlenség? - fortyant fel Bandika. Ervin megkérte, hogy üljön vissza, majd elmagyarázta, hogy a felelőtlenség olyan, mint a törvényszegés. Törvényt nem az szeg, aki törvényt szeg, hanem az, akire rábizonyítják. Tekintsen csak túl azokon a bérceken. Na mi van ott, micsoda? Az ott már Románia. És tudja, hogyan fogják ellenőrizni a román hatóságok az utcai maszkviselés betartását? Civil ruhás rendőrökkel. Mert hogy sokan az országban leveszik a maszkot, ha továbbmegy a rendőr. Erre jönnek most a civil maszkellen­őrök. Mi ez, Covid-securitate? - törölte meg izzadt homlokát Bandika. Olyasmi. Persze nem kell megvárni, amíg jön a civil rendőr, a hatóságok telefonon is vátják a feljelentéseket, vagy a maszkviselési kötelezettsé­get ignoráló polgártársakról készült terhelő fotókat és videókat - fejtette ki Ervin. Hát igen, vannak még országok, ahol a választott vezetők tesz­nek róla, hogy a polgárok figyeljenek oda egymásra - hümmögött Ban­dika. Bizony, a huszonegyedik században az őszinte odafigyeléssel megáldott polgártárs kihalófélben levő állat. Ervin a fogyó Holdba te­kintett, és annyit mondott: szerinte szép dolog a hagyományőrzés, de mindent azért nem kell visszahozni a múltból. Vajon mi lenne, ha nálunk is bevezetnék a civil ruhás maszkellenőrző rendőröket, és a feljelentési vonalat? Bandika vállat vont. Talán a száraz tészta is jobban fogyna. De szerinte az is érdekes, hogy míg az első hullám idején az egyik fő téma az volt, hogy mi lesz a második hullám idején, most, a második hullám ide­jén senki nem beszél a harmadik hullámról. Hát igen - nyúlt a viharka­bátjáért Ervin. A harmadik hullám helyében én is mellőzve érezném magam. Holott a logika azt diktálja, hogy ahol két hullám elfér, ott akad hely a harmadiknak is. Nem? - kérdezte Ervin. De - felelte Bandika. Á szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ Új mechanizmus a jogállamiságért Úgy tűnik, az Európai Parlament saját kezébe akarja venni a jogál­lamisági ügyek irányítását, kérdés, hogy mit szólnak ehhez a tagálla­mok. Az EP nagy többséggel elfo­gadta az úgynevezett Simecka­­jelentést. Ennek lényege, hogy az unió olyan szankciókat vezessen be, amelyekkel az „európai értékek felhígulásával szemben” valóban meg tudja védeni saját jogrendjét. Michal Simecka, a Progresszív Szlovákia EP-képviselője volt az előadója a dokumentumnak, a cél, hogy a Parlament, a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács megállapodást kössön. Ez a meg­állapodás arról szól, hogy egy egységes és hatékony jogállami­sági mechanizmust működtessen az EU. Ez nemcsak a költségvetési ügyekkel kapcsolatban működne, hanem általános érvénnyel, az Eu­rópai Unió Alapszerződésének 2. cikkében lefektetett alapelvek sé­relme esetén is. A szankciós rend­szer pedig elsősorban pénzügyi büntetéseket jelent, vagyis az uni­ós források felfüggesztését, meg­vonását, csökkentését. Az ok, mint ahogy a magyar és a lengyel példa mutatja, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást a tagálla­mok szintjén képtelenség végig­vinni, így alkalmatlan a szabályok betartatására. Az állásfoglalás kü­lön kiemeli, hogy a képviselők ag­gályosnak tartják az autokratikus és illiberális tendenciák erősödését és megszilárdulását, amit tovább súlyosbít a koronavírus-járvány, és számos tagországban a korrupció, a dezinformáció és az állam fog­lyul ejtése. Azt is megállapítják, hogy az uniónak nincsenek meg­felelő eszközei ahhoz, hogy ke­zelni tudja alapértékeinek „pél­dátlan és égyre súlyosbodó válsá­gát”. A gyakorlatban a most javasolt mechanizmus az éves jogállami­sági jelentések helyébe lépne. Nem csak a Bizottság, hanem egy szak­értői testület is közreműködne a jelentések elkészítésében, ame­lyekhez már konkrét következmé­nyeket társítanának. „Az eddigi eszközök hatástalan­nak bizonyultak. A feltárt súlyos hiányosságok kezelésének elmu­lasztása az új ellenőrzés alapján konkrét korrekciós intézkedéseket vonna maga után, amelyek - kü­lönösen a költségvetési feltétel­­rendszerhez kötve - hatékonyab­bak lennének a jelenlegi eljárá­soknál” -jelentette ki Simecka. Az állásfoglalást 521 szavazattal, 152 ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el. Az Európai Néppárt támogatta az előterjesz­tést, a Fidesz képviselői nem. (hvg)

Next

/
Thumbnails
Contents