Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-07 / 232. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. október 7.1 www.ujszo.com Mi áll a CSIBRÁNYI ZOLÁN A Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem Rovartani Tanszékének (Kanton, Kína) és a Max Planck Kémiai ökológiai Intézetének (Jéna, Németország) szakértői elképesztő részletre jöttek rá a vörös tűzhangyék fészkei kapcsán. Erről szélé eredményeiket a nyílt hozzáférésű PLoS Pathogens folyóiratban közölték 2020 szeptemberében. A talajban élő mindenféle rovarra nézve fenyegetést jelentenek a különféle kórokozók általi fertőzések veszélyei. Ezt maguk a rovarok elvileg a megfelelő helyválasztással elkerülhetik. Eddig nem lehetett tudni, az államalkotó rovarok képesek-e megbízhatóan felderíteni a terepet ahhoz, hogy a megfelelő hely kiválasztásával elkerülhessék a lehetséges kórokozókat. Mostantól más a helyzet, kiderült, az újonnan párosodó vörös tűzhangya királynők az új fészek helyének kiválasztását egyáltalán nem a puszta véletlenre bízzák, és nem is a terület szemrevételezése a döntő tényező. Valójában a több ún. aktinobaktériumot tartalmazó talajt választják fészekhelyül. Ezen belül a Streptomyces nemzetség és a Nocardiopsis nemzetség fajai által termelt kétféle illékony vegyületre (geozmin és 2-metil-izobomeol) figyelnek oda, ezek észlelése befolyásolja a királynőket a döntésükben. A háttérben az áll, hogy ezek az illékony vegyületek gátolják a hangyákra nézve kórokozó (patogén) gombák növekedését. így aztán az aktinobaktériumokban gazdagabb vörös tűzhangyék sikere mögött? lanyvezetékekben is kárt tehernek. Károsíthatják egyebek mellett a kukoricát, a burgonyát, a napraforgót, a cirkot. A kint a természetben útjukba kerülő embert is félelmet nem ismerőén lerohanják, rengeteg ilyen eset történik. Csípésük helyén egy nap múltán fehér színű gennyel teli pattanás jelenik meg, ami lassan és heget hagyva gyógyul. Am nemcsak kint, épületben is támadhatnak. Az Annals of Internal Medicine folyóiratban 1999-ben megjelent egy amerikai kutatók jegyezte cikk, amelyben két olyan esetről számoltak be, amikor idősek otthonában élőkre támadtak. Azt is leírták, 1989 óta 10 eset ismert, amikor épületen belül támadtak emberre, és hogy a megtámadottak közül hatnak, köztük a két idősek otthonában lakó betegnek (akik a csípéseket követően elhunytak) akkor már volt valamilyen neurológiai károsodása. Ez azért lényeges tényező, mert azon túl, hogy következtetésük szerint a vörös tűzhangyák lakott épületben való megjelenése azt jelzi, hogy a közvetlen közelükben aktív telepük van, ott szerintük azonnali hatállyal törekedni kell e rovarok felszámolására, különösen, ha mozgásképtelen személy él az adott épületben. Az ilyen emberekre ugyanis egészen addig ki vannak téve a hangyatámadás veszélyének, amíg ezek az állatok a közelükben jelen vannak. Mármost az új ismeret nyomán adódik a lehetőség olyan módszerek kidolgozására, amelyek az érintett talajok mikrobiótájának (a talajban élő mikroorganizmusok összességének) megváltoztatását célozzák, ilyen módon pedig a szükséges helyeken eredményesen ki lehetne irtani a súlyos károkat okozó vörös tűzhangyákat. Fészkük megbolygatása esetén rendkívül agresszíven támadnak, bármire, ráadásul csapatostul (Shutterstock) talajban viszonylag alacsony lesz annak a kockázata, hogy a hangyákat megfertőző gombák elszaporodjanak a fészekben. Daifeng Cheng és Yongyue Lu a munkatársaikkal együtt megjegyzik, most először találtak bizonyítékot arra, hogy a talajban élő mikroorganizmusok kémiai jelzései befolyással lehetnek az új fészket alapító vörös tűzhangya királynő helyválasztására. Az új felismerés nagy jelentőséggel bír, mert ez a Dél-Amerika középső részén őshonos faj immár a Föld számos térségébe elkerült, tetemes gazdasági és a természetet érintő károkat okoz például az Amerikai Egyesült Államokban, Ázsia egyes részein és Ausztráliában. Az egyik leghírhedtebb idegenhonos hangyafajként értelemszerűen szerepel az invazív fajok globális listáján (issg.org). A faj megjelenése esetén főhet a feje az ott élő embereknek, hogy mit tegyenek, mit tehernek. Fészkük megbolygatása esetén rendkívül agresszíven támadnak, bármire, ráadásul csapatostul. Még szarvasmarhákat is megtámadnak. Gyorsan szaporodó faj, nagy kolóniákat hoz létre, egy kifejlett telep 200 000-400 000 egyedből áll, egykirálynős és többkirálynős telepeik is ismertek (cabi.org). Ha bármi megzavarja, gyorsan reagálva új helyet keresnek (nagy szárazság vagy árvíz idején hirtelen megoldásként autókba, épületekbe, azon belül elektromos berendezésekbe, például számítógépbe, mosógépbe is beköltözhetnek). Mindezek következtében képesek kiszorítani az adott helyek őshonos hangyafajait és egyes madarakat. Vilokozhat a közösségi média túlzott használata Depressziót MTI-H(R A közösségi média túlzott használata a világjárvány idején depressziát ás másodlagos traumát idézhet elő kínai ás amerikai kutaták közös tanulmánya szerint. A Pennsylvania Egyetem és a kantoni Csinan Egyetem kutatói a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a közép-kínai Vuhanban élő 320 ember körében végeztek felmérést arról, miként jutottak hozzá az egészséget érintő információkhoz, hogyan osztották meg azokat barátaikkal, családtagjaikkal és kollégáikkal a legnépszerűbb kínai közösségi médiának számító WeChaten. Egy stresszskálát használtak a résztvevők szorongásának, depressziójának méréséhez, olyan kérdések kategóriákba sorolásával, mint „értelmetlennek érzem az életet” vagy „felkavaró álmaim vannak a koronavírus-járványról”. Bu Zhong, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy kutatócsoportjuk rögtön az után elkezdte vizsgálni á közösségi média használatának hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el a koronavírusjárvány feltartóztatására. „Nem számítottunk arra, hogy a járvány globálissá válik. Csak arra gondoltunk, hogy feltárhatjuk a járvány bizonyos láthatatlan ártalmait. Kínában a helyi média nem adott hírt a Covid-19-ről. Ha a helyi lapok olvasására, tévénézésre támaszkodott valaki, nem kapott információt a vírusról. Ez az embereket súlyosan stresszelte, ezért elkezdtek nagy mértékben a közösségi médiára támaszkodni” - magyarázta. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy válságok idején több ember támaszkodik a közösségi médiára, hogy az egészséget érintő információt találjon és osszon meg. A Harris közvélemény-kutató felmérése például kimutatta, hogy március végétől május elejéig az amerikai felnőttek 46-51 százaléka mondta azt, hogy gyakrabban használja a közösségi médiát, mint a járvány előtt. Az új tanulmány készítői azt találták, hogy a résztvevők több mint fele tapasztalt valamiféle depressziót, holott a járvány előtte semmilyen trauma, depressziós rendellenesség nem lépett fel náluk. A résztvevők mintegy 20 százaléka tapasztalt mérsékelt vagy súlyos depressziót, és valamivel több mint 20 százalék mérsékelt vagy súlyos másodlagos traumát, ami akkor lép fel, ha az emberek mások traumatikus tapasztalatairól hallanak. A kutatók a stresszmodell alapján megállapították, hogy a túlzott közösségimédia-használat kapcsolatban volt a depresszió és a másodlagos trauma jóval súlyosabb szintjével. Zhong szerint fontos megérteni azt, hogy a közösségi média, köztük a Facebook és a Twitter, miként segítheti az embereket egy egészséget érintő válság idején. „Nem akarjuk, hogy az emberek azt gondolják, a közösségi média rossz. Azt akaijuk, hogy tudják, egyensúlyra van szükség, és ha valaki túllépi a küszöböt, azaz minden 5-10 percben ellenőrzi a híreket, még több stresszt okozhat magának” - hangsúlyozta. „Nem szabad a közösségi médiát kárhoztatni. Arra kell figyelnünk, hogy miként használjuk azt” - tette hozzá. Egy felmérés szerint sokaknak tett rosszat, hogy állandóan értesültek a hírekről (Shutterstock)
