Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-07 / 232. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. október 7. | www.ujszo.com A magyar orvosok magasabb bére Budapest. A magyar parlament tegnapi döntése értelmében egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint 1 millió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz. 2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés. 2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény. A Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján kidolgozott új bértarifáért cserébe az orvosok vállalják, hogy nem végeznek semmilyen más kereső tevékenységet. A tegnap elfogadott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint aki, jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Nszava, 444) RÖVIDEN Hegyi-Karabah: tart a feszült helyzet Jareván/Baku. Hegyi-Karabahban továbbra is feszült a helyzet, egyes területeken a többségében örmények lakta azerbajdzsáni beékelődés hadserege ért el bizonyos sikereket -jelentette az örmény kormány tájékoztatási központja. Hegyikarabahi vezetők tegnapi közlése szerint újabb 21 katona halt meg az Azerbajdzsánnal vívott harcokban, így az enklávé katonai vesztesége a szeptember 27-én kiújult konfliktusban elérte a 244 főt. Az azeri védelmi miniszter kedden közölte, megfelelő válaszlépéseket tesz abban az esetben, ha az örmény fél beverné az orosz gyártmányú, Iszkander hadműveletiharcászati rakétarendszert. Azerbajdzsán támogatására szólította fel a világot bakui látogatása során a török külügyminiszter. (MTI) Beiktatták a lengyel kormány új tagjait Varsó. Beiktatta Andrzej Duda elnök az átalakított lengyel kormány új tagjait, köztük kormányfőhelyettesként Jaroslaw Kaczynskit, a PiS kormánypárt elnökét, valamint hat minisztert. Az ünnepségen mondott beszédében Andrzej Duda kiemelte az új kabinet szerepét a koronavírus-járványnak és gazdasági következményeinek kezelésében. Az átalakított kormányban a tárcák összevonása nyomán 20-ról 14-re csökken a minisztériumok száma. (MTI) Trumpot hazaengedték, azonnal kampányolna Fertőtlenítés a Fehér Házban. Vírusfertőzéssel diagnosztizálták a Fehér Ház szóvivőjét, Kayleigh McEnanyt is. A szóvivőnő - aki a Fehér Házban nem hordott szájmaszkot - vasárnap többször is tartott sajtótájékoztatót. (tasr/ap) Donald Trump amerikai elnök hótfőn este elhagyta a Walter Reed katonai kórházat. Távozásakor maszkot viselt, ám beléptekora Fehár Házba már nem, ahol - természetesen - többen is várták. Washington. Az amerikai tévécsatornák élőben közvetítették, ahogyan Trump az előre jelzett időpontban az elnöki helikopterbe szállva távozik a bethesdai kórházból, ahová péntek este vitték be, miután koronavírustesztje pozitív lett és belázasodott. Kilépve a kórházból köszöntötte a kapunál összegyűlt híveit és az újságírókat. „Nagyon köszönök mindenkinek mindent” - mondta. Trump a Twitteren azt állította, hogy nagyszerűen érzi magát, jobban, mint húsz éve. Egyúttal azt írta: „Ne féljetek a Covidtól! Ne hagyjátok, hogy az uralja életeteket!” A vírus eddig már több mint 210 ezer amerikai halálát okozta. Sean Conley, a Fehér Ház orvosa megjegyezte, az elnök tényleg jól van, vérnyomása, vérképe, szív-, és tüdővizsgálata jó eredményeket mutat, de nincs még túl minden veszélyen. Trump az elmúlt napokban nem egy, hanem két, kísérleti gyógyszert is kapott a vírus kezelésére: egy antivirális szert, a remdesivirt, és monoklonális antitesteket. E két gyógyszert egyelőre csak vészhelyzeti felhatalmazással adhatják betegeknek, mert hatásosságukat klinikai vizsgálatok még nem igazolták. Donald Trump amerikai republikánus elnök alig hogy elhagyta a kórházat, máris tervezi a második elnökjelölti vitáját kihívójával, Joe Biden demokrata párti elnökjelölttel - tudatta Tim Murtaugh, Trump újraválasztási kampányának kommunikációs igazgatója. A második elnökjelölti vitát október 15-re tervezték, és a floridai Miamiban tartanák meg. Joe Biden azonnal reagált Trumpra. Mint fogalmazott: azt a mondatot, „ne hagyjuk, hogy a vírus uralja az életünket” annak a több mint 200 ezer családnak kellene mondania, amely elvesztette szeretteit a járványban. A két alelnökjelölt, a republikánus Mike Pence alelnök és Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje ma tartja első és egyetlen vitáját Utah állam fővárosában, Salt Lake Cityben. Mind Pence, mind Harris vírustesztjei eddig negatívok voltak. (MTI, 444) EU-jogot sért a CEU elüldözése CZÍMER GÁBOR Luxembourg/Budapest. A Közép-európai Egyetem (CEU) ügyóben a tegnap kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság helyt adott a Magyarországgal szemben indított kötelezettsógszegási keresetnek. A lex CEU-t meg kell semmisíteni. A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be a luxembourgi székhelyű törvényszékhez. Bár a CEU már Budapestről Bécsbe költözött, az uniós bíróság ítélete szerint a Fideszkormány által 2017-ben hozott törvényt, amely ellehetetlenítette az oktatási intézmény magyarországi működését, meg kell semmisíteni. A lex CEU néven is emlegetett jogszabály sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, de a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elveit, ill. a belső piaci szolgáltatásokról szóló EU-s irányelvet is megszegi. A kifogásolt rendelkezések pedig a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való joggal, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek. Ha a bíróság, mint most, megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, pénzügyi szankciókat is kiszabhat. A CEU elüldözésére a Fidesz 2017- ben egy hét alatt hozott törvényt, amely ellen több tízezres tüntetések voltak. Nemcsak Magyarországon, de például Pozsonyban is demonstrációt szervezetek az oktatási intézmény melletti kiállás érdekében. Nem kamuegyetem „Elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél” - mondta el az MTI-nek Varga Judit (Fidesz) magyar igazságügyi miniszter, de hozzátette, az ítéletet végre fogj ák hajtani. Fiala-Butora János, a CEU korábbi oktatója, a nemzetközi jog szakértője lapunknak az uniós bíróság döntésével kapcsolatban elmondta, a törvényszék minden pontban a magyar kormány ellen döntött. Megállapította, hogy nem valós az az érvelés, miszerint a szabályozás az ún. kamuegyetemeket, az érdemi képzést nem biztosító intézményeket akarta volna kiszűrni. „Hiszen a CEU egy működő egyetem volt, aminek működésével kapcsolatban a kormánynak sem lehetett releváns jogi aggálya, az csak azután lett, miután a lex CEU-t elfogadták. Tehát maga a kormány teremtette a törvénytelen helyzetet” - magyarázta a szakértő. Fiala-Butora kiemelte: az ítélet szerint a magyar kormányzat két feltétele, így a külföldi székhelyen való képzés nyújtása és az egyetem működéséről szóló nemzetközi egyezmény sem állja meg a helyét. Mi lesz veled, CEU? „A döntés alapján világos, hogy a magyar kormány rosszhiszeműen, alaptalanul fogadott el egy olyan szabályozást, aminek célja a CEU elüldözése volt” - mondta el a szakember. Hozzátette, a döntés alapján Magyarországnak módosítania kell a diszkriminatív szabályozáson, ami a CEU-t arra kényszerítette, hogy képzéseit Bécsbe helyezze át. Magyarország most az Európai Bizottsággal fogtárgyalni avégrehajtásról. Hanem jutnak megállapodásra, annak pénzbüntetés lehet a vége. De ha módosul is a szabályozás, több év telhet el addig. A jogász szerint nem biztos, hogy a CEU vissza tud és vissza akar majd menni Magyarországra, ha időközben kiépíti a bécsi képzéseit. Fiala- Butora a magyar kabinet lépéseit tekintve sem optimista. „Mivel az EU, illetve a CEU a kormány kedvenc céltáblái közé tartozik, valószínűleg fenntartják, sőt fokozzák a retorikai szembenállást” - mondta. A Fidesz tegnapi közleményének lényege: bevándorlás, Soros, Gyurcsány, baloldal, hisztériakeltés... Alig két nap alatt győzött a kirgizek forradalma A kirgiz központi választási bizottság érvénytelenítette a vasárnapi parlamenti választás eredményeit, amelyek szerint Szooronbaj Dzsejenbekov államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Az országban hétfőn zavargások törtek ki. Biakak. A vasárnapi választás eredményeinek közzététele után tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több kirgiz nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát és több kormányzati épületet, benyomultak a parlament épületébe. Á rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal próbálta megállítani őket, ám sikertelenül. Az összecsapásokban legalább százan megsérültek. Tegnap lemondott Biskek és a második legnagyobb kirgiz város, Os polgármestere, az állami televízió elnöke és számos más magas rangú tisztségviselő. Egyes hírügy-A kirgizek kiszabadították a volt elnököt, a jelenlegi csapdahelyzetben (tasr/ap) nökségek úgy értelmezik a jelenlegi kirgizisztáni helyzetet, hogy ellenzéki csoportok átvették a hatalmat, ellenőrzésük alá vonva a stratégiailag fontos kormányzati intézményeket. A kirgiz nemzeti bank azt javasolta a kereskedelmi pénzintézeteknek, hogy ne nyissanak ki, és erősítsék meg a biztonságot. Az iskolások tegnaptól távoktatásban tanulnak, amíg nem rendeződik a belpolitikai válság. Temir Szarijev volt miniszterelnök bejelentette, politikusok egy csoportja létrehozta a Kirgiz Koordinációs Tanácsot. Szarijev követelte a hivatalban lévő kormány lemondását. Szerinte népbizalmi kabinetet kell alakítani, amely mihamarabb újabb választást rendez, és az új kormány megalakításáig a parlamenttel együtt dönt majd Szooronbaj Dzsejenbekov államfő sorsáról. Szarijev 2015-16- ban, az előző államfő, Almazbek Atambajev elnöksége idején állt a kormány élén. A korrupció miatt 11 évi börtönre ítélt Atambajev, illetve Szapar Iszakov volt miniszterelnök és több más politikus kiszabadulásáról tegnap számoltak be. Kiszabadult Albek Ibraimov volt biskeki polgármester is, akit Atambajev szövetségeseként tartanak számon. Az 1991-ben függetlenné vált, 6,5 milliós Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. (MTI, ú)
