Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-05 / 206. szám
2 KÖZÉLET 2020. szeptember 5. lwww.ujszo.com „A gyerekek egyelőre fegyelmezettek, rendesen hordják a szájmaszkokat” Mészáros Péter, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatója (Somogyi Tibor felvétele) NAGYROLAND Somorja. Az idei tanévkezdés valószínűleg minden diák, szülő és tanár számára emlékezetes marad, hiszen a koronavírus-járvány miatt a gyerekek csakis szigorú óvintézkedések mellett ülhettek vissza az iskolapadba. Az első napok nehézségeiről Mészáros Pétert, a somorjai Corvin Mátyás Alapiskola igazgatóját kérdeztük. Hogyan teltek az iskolakezdés utáni első napok? Örültek a diákok. hogy visszamehettek az iskolába? A tanévnyitó óta eltelt három nap alatt én úgy vettem észre, hogy a diákok kifejezetten örülnek, hogy visszaülhettek az iskolapadba. Ugyanúgy a tanárok is örültek az iskolakezdésnek, hiszen a távoktatást legtöbben csak kényszermegoldásnak tekintették. Sokkal több kínlódással járt, mint a hagyományos oktatás, és sokkal kevésbé volt hatékony, tehát úgy gondolom, hogy mindenki örül, hogy újra az iskola épületében lehet. Ami számunkra különösen nagy nehézséget okozott, az a tanulócsoportok elkülönítése volt. Az iskolánk kifejezetten nagy, már 520 diákunk van. Júniusban ugyan egyszer már meg kellett szervezni az újranyitást, akkor viszont csak az első öt évfolyam tért vissza, most pedig, ugye, mindenki. Különösen az ebédeltetés megoldása jelentett kihívást. Nem érződik valamiféle feszültség a diákokon a koronavírus miatt? Én személy szerint nem vettem észre a diákokon, hogy különösebben feszengenének, bár azért azt is el kell ismerni, hogy óvintézkedések rányomják a bélyegüket az oktatásra. Elsősorban a szájmaszkok viselésére gondolok, ez okozza a legnagyobb gondot, és nem is feltétlenül a gyerekeknek, hanem inkább a szülőknek. Nálunk egyelőre két olyan szülő akadt, akik jelezték, az ő világnézetükkel nem összeegyeztethető, hogy a gyerekük maszkban üljön az iskolában. Ön iskolaigazgatóként mit tud tenni ilyen helyzetben? A szülőket először is arra kértem, hogy ne az osztályfőnökkel vitatkozzanak erről a dologról, inkább jöjjenek el utánam. Én mindenkinek elmondtam, hogy ezeket a rendeleteket az oktatási miniszter hozta, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzájuk. Ebből a szempontból tehát másodlagos, hogy én mit gondolok a maszkviselésről, be kell tartanunk az előírásokat. Annyit tudunk enyhíteni a helyzeten, hogy ha a kollégáimnak van lehetősége, akkor az iskolaudvaron tartják meg a tanórákat, vagy ha nem is a teljes órát, legalább kiviszik a gyerekeket pár percre. Fontos még hozzátenni, hogy szájmaszk és szájmaszk között is van különbség. Nem mindegy, hogy egy dupla rétegű maszkot visel a gyerek, vagy pedig egy könnyedebb, szelősebb anyagból készültet. Ebből a éélból beszereztünk 500 olyan szájmaszkot, melyeknek a viselése viszonylag kényelmesebb. Hogy minél elviselhetőbb legyen az első két hét, belenyúltunk az óraszámba is, így a gyerekeknek legalább csak kora délutánig kell viselniük a maszkot ebben a melegben. Az elsősöknek így négy órája, a többi alsó tagozatosnak öt, a felső tagozatosoknak pedig legfeljebb 6 órája van, ami délután 1-kor véget is ér. Ez a kéthetes rövidített oktatás mennyire okoz majd lemaradást a tananyagban? A távoktatással kapcsolatban így is felmerültek aggályok, hogy a lemaradást majd a következő tanévben kell behozni, viszont ezek alapján úgy tűnik, hogy a következő tanév is lemaradással indul. Azért azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mindenki lemaradt a tananyaggal, ez inkább osztályonként változó. Nálunk például az idei második évfolyamban két osztályban szinte alig van lemaradás, a harmadikban viszont már jelentősebb hiányosságok vannak. Ilyen esetben azt lehet tenni, hogy az első hónapot az előző tanév átismétlésére, és a nem átvett tananyag behozására használják fel a tanárok. Meggyőződésem, hogy az előző pár hónap miatti kiesést azért hosszú távon be lehet hozni. Abban az esetben viszont, ha újra súlyosbodna a járványhelyzet, és a diákok ismét nem járhatnának iskolába, akkor már át kellene értékelni a tananyag mennyiségét, és inkább csak a törzsanyag átvételére kellene koncentrálni. Térjünk még vissza a maszkhordásra. A szülők hozzáállását már említette, de tudna mondani valamit a diákok hozzáállásáról is? Sokat kell őket fegyelmezni? Le akarják venni a maszkokat? Szerintem a gyerekek rendkívül fegyelmezettek, és rendesen viselik a maszkokat. A felső tagozatosoknak ugye mindenhol kötelező az épületben, de az alsó tagozatosok is csak az osztályteremben vehetik le, a folyosókon és az ebédlőbe menet nekik is kötelezően viselniük kell. Az ebédlőben ugye értelemszerűen nincs rajtuk, de csak addig, amíg elfogyasztják az ebédet, utána pedig visszaveszik. Ugyan eddig még csak pár nap telt el, de egyelőre úgy látom, hogy nincs ebből különösebb probléma. Még ha akadnak is néhányan, akik nem akarják hordani, ők is azt látják, hogy a legtöbb társukon van, ezért nem akarnak kilógni a sorból, és inkább magukon hagyják. Mi az eljárás olyankor, ha sajnos kiderül, hogy valamelyik diák koronavírus-fertőzött? Ha valamelyik diáknál kimutatják a koronavírust, akkor a szülőknek kötelességük azonnal értesíteni az iskolát. Ebben az esetben a vele egy osztályba járó diákokat, valamint az ott tanítókat házi karanténba kell küldeni. A teljes iskolát viszont ilyen esetben nem zárnánk be. Azoknál a diákoknál, akik az előző két hétben jártak külföldön, minden nap lázat mérünk, a többieknek csak a kézfertőtlenítés kötelező. Ha esetleg az iskolában derülne ki valamelyik diákról, hogy lázas, akkor természetesen el kell különítenünk őt a többiektől, amíg meg nem érkeznek a szülei. Az iskolában külön erre a célra is ki kellett alakítani egy termet. Bízom benne, hogy nem fog kelleni használnunk. Caputová: Nem vagyunk maffiaállam ÖSSZEFOGLALÓ Az őszi parlamenti szezon kezdetén a legfontosabb politikai kérdésekről, köztük Marián Koönernek és Alena Zsuzsovának a Kuciak-perben való felmentéséről egyeztetett a három legfőbb közjogi méltóság. Pozsony. Zuzana Caputová államfő nem ért egyet az olyan kijelentésekkel, melyek szerint Szlovákia maffiaállam lenne. Ezt a pénteki munkareggeli után közölte, amelyen Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnökkel és Igor Matovic (OEaNO) kormányfővel közösen vett részt. Az államfő szerint Szlovákia a magas beosztásban lévők korrupciója ellen küzd, amelybe az igazságszolgáltatás is beletartozik. Szerinte ez jó, és üdvözli, hogy a leleplezett esetekben folyik a nyomozás, ezenkívül bízik az érintettek felelősségre vonásában. Caputová megjegyezte: Szlovákia egy olyan ország, amelyben néha megjelennek a maffiára jellemző megoldások, de szerinte attól még az ország nem maffiaállam. Az államfő így reagált arra az újságírói kérdésre, amely arra mutatott rá, hogy a német Die Welt című napilap Marián Kocner és Alena Zsuzsova csütörtöki felmentése után maffiaállamnak nevezte Szlovákiát. Caputová emlékeztetett: a bazini Specializált Büntetőbíróság szenátusának döntése az ügyben tiszteletet érdemel. „Senkitől, még a büntetőeljárás közvetlen résztvevőitől sem hallottam arról, hogy kétségek merültek volna fel a bírósági eljárás pártatlanságával és függetlenségével kapcsolatban. Nem kell azonosulnunk a bíróság véleményével, lehet más jogi álláspontunk is. A bíróság döntése azonban tiszteletet érdemel” - mondta az államfő. „Számomra az lesz a fontos, hogy a bíróság hogyan indokolja meg az ítéletet. Hogy az ítélet igazolása érdekében felhozott érvek logikusak, illetve összefüggőek-e, és hogy ezek érthetőek és meggyőzőek lesznek-e a nyilvánosság számára” - jelentette ki Caputová. Matovic, mint elmondta, továbbra sem szabadult meg attól a rossz érzésétől, mely szerint az igazság talán szabadságon volt csütörtökön. „Bízom benne, hogy visszajön a szabadságáról, és a Legfelsőbb Bíróság döntése után azt mondhatjuk, hogy egy észszerű döntés született” - jelentette ki. A Specializált Büntetőbíróság csütörtöki döntését csak tudomásul veszi, nem tudja rá azt mondani, hogy tiszteletben tartja. Matovic szerint a bíróságnak a maguk kontextusában kellene kiértékelnie a bizonyítékokat. A maffiaállammal kapcsolatos kijelentésekre úgy reagált, hogy mindig is elítélte, ha Andrej Kiska volt államfő ilyen kijelentéseket tett. „Nem hiszem, hogy Robert Fico vagy Peter Pellegrini idej én Szlovákia maffiaállam lett volna. Egy olyan ország vagyunk, amelyet sokszor a maffiára jellemző megoldások jellemeztek. Nagyon sajnálom, ha valamelyik sajtótermék maffiaállamnak nevezi Szlovákiát” - közölte Matovic. Tegnap találkozotta három legfőbb közjogi méltóság (TASR-feivétei) Kollár azt közölte, hogy őt is meglepte a bíróság döntése, de erősen bízik abban, hogy az Specializált Büntetőbíróság szenátusa a törvényekkel összhangban és a bizonyítékok alapján hozta meg a döntését, és nem valami más alapján. „Ma már meg vagyok róla győződve, hogy nem valami más alapján döntött” - jegyezte meg. (TASR)
