Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-30 / 226. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 30. i www.ujszo.com Kiterjedtek a harcok Karabahban Karabahi örmény apa sebesült gyermekével. Már civilek is meghaltak, (tasr/ap) Azerbajdzsáni aknavető. Egyre pusztítóbb fegyvereket vetnek be. (íasr/ap) pülések környékén is. Arman Tatojan örmény emberi jogi biztos tájékoztatása szerint négy civil - köztük egy nő és egy gyerek - vesztette életét Hegyi-Karabahban, és többtucatny ián megsebesültek az azeri erők támadásiban a harcok kirobbanása, vasárnap óta. Az örmény hadsereg nagy hatótávolságú nehézfegyverek bevetését fontolgatja - közölte Susan Sztyepanjan, a védelmi tárca szóvivője. Elmondta, az azeri erők tegnap óta a frontvonalon TOSZ-1 és Szmercs típusú rakétasorozat-vetőket vetettek be. Az örmény hadsereg arra figyelmeztetett, ezzel nem hagynak más lehetőséget Jereván számára, mint hogy nagy hatótávolságú és nagy romboló hatású csapásmérő fegyverrendszereket vessen be. A Baku oldalán álló Ankara tagadta az örmény védelmi tárca tegnapi állítását, amely szerint egy török F-16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SzU-25-ös harci gépet. További 26 katona vesztette életét hétfőn este az azeri és az örmény erők közötti harcokban, ezzel 84-re Orbán nekiugrott a cseh EU-biztosnak emelkedett a halálos áldozatok száma az örmény és az azeri erők közötti harci cselekmények vasárnapi kiújulása óta. Az örmény kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Lilit Makunc közösségi oldalán bejelentette, a kialakult helyzet miatt vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai-politikai szövetséget kössenek Hegyi-Karabahhal. Nikol Pasinján örmény kormányfő már korábban is tett említést arról, hogy Jereván mérlegeli Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését. Szíriái lázadókat szerződtet egy török biztonsági cég, hogy határőrként dolgozzanak Azerbajdzsánban - jelentette a The Guardian brit napilap, rámutatva, a külföldi harcosok megjelenése tovább bonyolíthatja a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban zajló konfliktust. A Törökországgal szövetséges Szíriái Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű felkelőcsoport és az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) azt közölte, mintegy 500 szíriai harcos már meg is érkezett Azerbajdzsánba. RÖVIDEN Macron segítene Cihanouszkajónak Vilnius. Segítséget ígért Emmanuel Macron francia elnök Vilniusban Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőnek, aki az elnökválasztást követően Litvániába menekült. Látogatásán Macron elmondta: országa mindent megtesz, hogy gyakorlatias segítséget nyújtson, és közvetítsen a fehérorosz belpolitikai válságban. Cihanouszkaja megerősítette, Macron megígérte, mindent megtesz, hogy a politikai foglyok visszanyerjék szabadságukat. (MTI) Távoznia kellene a katalán elnöknek Madrid. Távoznia kell az autonóm katalán kormány éléről Quim Torra elnöknek, miután a spanyol legfelsőbb bíróság 1,5 évre eltiltotta közhivatal betöltésétől. A függetlenségi politikus szerint az ítélet az elnyomás újabb bizonyítéka, amelyet nem fogad el és az Európai Bíróság elé visz. A katalán elnököt azért ítélték el, mert nem tett eleget a központi választási bizottság utasításának a 2019-es tavaszi parlamenti választást megelőzően, és többszöri felszólítás ellenére sem távolíttatta el a középületekről a politikai szimbólumokat a kampány időszakban. (MTI) Az EU felkészült a kőkemény brexitre Berlin. Az Európai Unió semmi szín alatt nem fogadja el a brit EU-tagság megszüntetéséről (brexit) szóló megállapodással ellentétes brit belső piaci törvénytervezetet, és felkészült arra, hogy nem sikerül megegyezni a közösség és a soraiból távozott Egyesült Királyság új kapcsolatrendszerérői -jelezte Michael Roth, az EU-s ügyekért felelős német államminiszter. A politikus hangsúlyozta, az EU a tárgyalások eredmény nélküli lezárására is jól felkészült, és nem hajlandó rossz kompromisszumokra a belső piac és egyéb előírások ügyében. (MTI) Vád a Momentum elnöke ellen Budapest. Fekete-Győr András Momentum-elnök és Szarvas Koppány Bendegúz, a párt józsefvárosi képviselője ellen is vádat emelt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak büntette miatt. A közlemény szerint „a 2018. decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon részt vevő vádlottak a parlament épületének védelmét ellátó rendőrsorfalba különböző tárgyakat dobtak”. Fekete-Győr közölte, egy játékboltban is kapható lila füstöt szóró eszközt két rendőrsorfal közé ejtett a rabszolgatörvény elleni tüntetésen, miután a rendőrök figyelmeztetés nélkül fújtak könnygázt több ezer ember arcába. A hivatalos személy elleni erőszak bűntette 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (444, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jereván/Baku. Folytatódtak az összecsapások Azerbajdzsán ós Örményország, illetve a szakadár Hegyi-Karabah örmény erői között, a szembenálló felek nyilatkozatai arra utalnak, hogy egyre nagyobb romboló erejű és hatótávolságú fegyvereket vetnek be egymás ellen. A 30 éves konfliktusban korábban nem tapasztalt hevességgel dúlnak a harcok tüzérségi fegyverek és légierő bevetésével. A két kaukázusi ország jelentéseiből azonban nehéz kihámozni a valós helyzetet, rendre saját sikereikről számolnak be, hazugságnak állítva be az ellenség győzelmi jelentéseit és területfoglalásait. Az egyértelmű azonban, hogy a fegyveres konfliktus korántsem korlátozódik csupán a Hegyi-Karabahra, örmény és azeri Orbán Viktor kormányfő levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben tájékoztatta, Magyarországot és a magyarokat sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú kapcsolatokat a testület alelnökével, Vára Jourovával. Brüsszel/Buda pest. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tegnap hozzátette: Orbán Viktor álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. A magyar miniszterelnök leszögezte: „Véra Jourová bizottsági alelnök Magyarországot sértő szavai miatt kénytelen vagyok az elnök asszonyhoz fordulni. A bizottság alelnöke Magyarországot nyilvánosan beteg demokráciának nevezte, és azzal sértegette az Európai Unió magyar polgárait, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak. E kijelentések nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar emberekre.” Jourová a helyén marad „Aki tevékenységével megsérti a Lisszaboni Szerződést, az nem lehet a jogállamiság és az európai értékek védelmezője. A biztos kijelentései összeegyeztethetetlenek a bizottságban elfoglalt pozíciójával, ezért tiszthatár menti települések környékén is dörögnek a fegyverek. A bakui tárca közleménye szerint az azeri hadsereg támadást indított a Hegyi-Karabah határánál fekvő Fuzuli visszaszerzésére, és kedd reggel megsemmisítette a helyi örmény erők három harckocsiját. Fuzuli kerület egy része, beleértve az azonos nevű várost 27 éve, 1993-ban került az örmények ellenőrzése alá. Az örmény védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy az azeri légierő csapást mért egy örmény katonai alakulatra az Örményország területén fekvő Vardeniszban, amely távol van Hegyi-Karabahtól. Az örmény hadsereg közölte, lelőtt egy azeri F-16-os vadászgépet, ezt viszont az azeri védelmi minisztérium tagadta, mondván, nincs is ilyen harci gép az azeri légierőnél. Az azeri védelmi tárca közölte, hogy megsemmisítettek egy örmény katonai bázist a karabahi Martuni városában, ezt viszont a jereváni szaktárca cáfolta. Jelentések szerint harcok folynak Celebrayil, Agdere és Térté teleségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges. Amíg ez nem történik meg, addig a magyar kormány Véra Jourovával felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat” - tájékoztatta levelében Orbán az Európai Bizottság elnökét. Nem váltja le alelnöki tisztségéből Jourovát a grémium elnöke. Von der Leyen kijelentette, teljesen megbízik a jogállamiságért felelős alelnökében. Példátlan Orbán lépése Orbán levele olyankor érkezett Brüsszelbe, amikor a jogállamiság ügye megint napirenden van. Jelenleg két biztos is felelőse a területnek, az egyik a cseh Jourová, a másik a belga Didier Reynders. Egyrészt ezen a héten tárgyalja az Európai Tanács, hogyan kössék össze az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekkel, másrészt hamarosan megjelennek az Európai Bizottság országjelentései, amelyekben első alkalommal értékelik, hogy az EU-országok mennyire demokratikusak. A bizottság azt szerette volna, ha jelentésekből kiindulva lehetne 2021-től pénzt elvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól, míg a magyar és a lengyel kormány azzal fenyeget, hogy az egész költségvetést - és a beleépített óriási mentőcsomagot - megvétózza, ha ezek a feltételek túl szigorúak lennének. Orbán gesztusa szokatlan az EU-ban: emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy egy tagállam vezetője egy biztos leváltását követelje, ahogy az sem, hogy egy állam kormánya felfüggessze a kommunikációt egy biztossal. A biztosokat az a kormány sem hívhatja vissza, amelyikjelölte őt a pozícióra: attól kezdve, hogy biztosok lesznek, csak a bizottsági elnöknek és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással, a kormányoknak nem. Erősödő nyomásgyakorlás A bemutatás előtt álló jogállamisági jelentés megelőző eszköz az unió kezében, amely segít abban, hogy összetettebb, átfogóbb képet lehessen kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban - mondta a napokban Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős cseh bizottsági tag. Rámutatott, a jelentés felméri az esetleges negatív tendenciákat a jogállamiság, és különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén. „A jelentésre mint megelőző eszközre nagyon szüksége van az EU-nak” - húzta alá, hozzátéve, az értékelés ahhoz is hozzájárul, hogy a jogállamiság fontossága előtérbe kerüljön. „Magyarország és Lengyelország tekintetében arra használjuk, hogy nyomást gyakoroljunk, s ezáltal javuljanak a jogállamiság körülményei e két államban” - fogalmazott. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kiemelte: nem tapasztalható javulás a jogállamiságot illetően sem Magyarországon, sem Lengyelországban. (MTI, 444, Népszava) Berlini engedmény Magyarországnak Berlin. A németek új kompromisszummal álltak elő a jogállami mechanizmus bevezetéséről. A kiszivárgott dokumentum szerint több dologban engedtek a magyaroknak és a lengyeleknek. A jogállami mechanizmus így is megmarad, csak a neve lesz más és nehezebb lesz alkalmazni. Az EU vezetői nyáron megegyeztek abban, milyen feltételek mellett fogadják el az Európai Unió hétéves költségvetési keretét. Mivel akár egyetlen tagállam is megvétózhatja a 7 éves költségvetést, ezért olyan szövegben kellett megállapodniuk a kormány- és államfőknek, amelyet otthon mindenki sikerként tud eladni. A jogállami mechanizmus alapja az lett volna, hogy azokban az országokban, amelyekben rendszeres az unió alapértékeinek semmibevétele (ilyennek tartják Lengyelországot és Magyarországot), fel tudják függeszteni az uniós pénzek kifizetését. Viszont a magyar és a lengyel kormány azt mondta, ők nem szavazzák meg a többéves pénzügyi keretet és a koronavírus-mentőcsomagot, ha benne van a jogállami mechanizmus. Ezért a német EU-elnökség kivette a jogállami mechanizmus kifejezést a címből. A javaslat mostani címe: az Európai Unió költségvetését megvédő lehetőségek, ezen felül maga a szöveg is érezhetően puhult. (24 hu)
