Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-30 / 226. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 30. KÖZÉLET I 3 A szülők többsége tart a szigorításoktól NAGY ROLAND Pozsony. A szülők csaknem kétharmada tart attól, hogy újra bevezetik a koronavírusjárvány első hulláma alatt hozott intézkedéseket - derült ki a Rodiőia.sk nevű polgári társulás reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek félnek, hogy nem lennének képesek megfelelően ellátni a szülői kötelességeiket. Mivel a koronavírus-járvány második hulláma az utóbbi hetekben felerősödött, Igor Matovic (OCaNO) miniszterelnök és a központi válságstáb hétfőn újabb szigorításokat jelentett be. A Rodicia.sk Polgári Társulás az utóbbi hetek fokozatos szigorításai miatt úgy döntött, megkérdezi a szülőket, milyen intézkedésektől tartanak a leginkább. A 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve 1020 személy véleményét kérték ki a szigorításokat érintő kérdésekről, a felmérést szeptember első hetében végezték. Kiürülhet a családi kassza Az adatokból kiderült, hogy a szülők, akiknek a gyereke még nem töltötte be a 18. életévét, leginkább a gazdaságot érintő intézkedések miatt aggódnak, amelyek jelentősen befolyásolhatják a munkahelyüket is. A megkérdezettek közel 50 százaléka, vagyis csaknem minden második szülő tart attól, hogy nem tudja majd rendesen végezni a munkáját, ami miatt nem lesz képes bebiztosítani az alapvető szükségleteket a családja számára. Ezzel szorosan összefüggő probléma, hogy a szülők jelentős része - csaknem 40 százaléka - aggódik az iskolabezárások miatt, hiszen otthon kellene maradnia a gyerekkel, ami komoly bevételkiesést jelenthet (nem beszélve arról, ha valaki egyedül neveli a gyerekét). Ez a félelem értelemszerűen azon szülők körében a legnagyobb, akiknek alapiskolás gyerekeik vannak. A kormány erre az esetre vezette be az úgynevezett járványügyi ápolási díjat (pandemická OCR), amelyet a szülők a Szociális Biztosítótól igényelhetnek. Ennek a juttatásnak a jellege azonban folyamatosan változik, idén szeptembertől például úgy módosították, hogy már csak osztály- vagy iskolabezáráskor lehet igényelni (júniusban még úgy működött a rendszer, hogy azok a szülők, akik a vírus miatt féltek beadni a gyereküket az iskolába, erre az okra hivatkozva is otthon maradhattak, ezt a lehetőséget viszont most eltörölték). Ajárványügyi ápolási díj összege jelenleg az otthon maradt szülő bruttó bérének 55 százaléka, vagyis a nettó bér mintegy 70 százaléka. Kérdés, hogy az ilyenfajta bevételkiesést mennyire érzik meg azok a háztartások, melyek bevétele alacsony. Peter Pellegrini (Hlas) nemrég megpróbálkozott az ápolási díj megemelésével: javaslatot nyújtott be a parlament elé, melynek értelmében a juttatás a szülő bruttó bérének 75 százalékát tette volna ki, ami a nettó bér csaknem teljes összegét jelenti. A javaslatot végül nem szavazták meg a képviselők. Bajos távoktatás A felmérésben részt vevő szülők csaknem 70 százaléka egyetértett abban, hogy az iskolabezárás nemcsak a családi költségvetésre nézve jelenthet problémát, hanem az oktatás minősége szempontjából is. 10 szülőből 7 úgy gondolja, hogy a távoktatást nem is lehet összehasonlítani az iskolában zajló oktatás minőségével. Ez az aggály elsősorban a felső tagozatos gyerekek szüleinél jelenik meg: míg az alsó tagozatos diákok szüleinek 60 százaléka tart a távoktatástól, addig a felső tagozatos diákok szüleinél ez az arány 80 százalék. A polgári társulás közleménye szerint ez nem véletlen, hiszen a felső tagozatosok jelentős része már közel áll ahhoz, hogy felvételizzen a középiskolába. Simona Psotková, a Rodiőia.sk egyik alapítója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ő lányára is felvételik várnak. „Az én lányom már elég idős ahhoz, hogy egyedül is otthon maradhasson. Más kérdés azonban, hogy nem marad-e le a tananyaggal a távoktatás során, hiszen a felvételin senkit nem fog érdekelni, hogy hány hónapot töltött karanténban” - magyarázta Psotková. A szülők 40 százaléka szerint nagyon komoly bevételkiesést jelentene a családnak, ha bezárnák az iskolákat és az alapiskolás gyerekekkel ismét otthon kellene maradni (Somogyi Tibor felvétele) Kérdések és válaszok az új intézkedésekkel kapcsolatban DEMECS PÉTER Mivel rohamosan emelkedik a koronavírussal fertőzött személyek száma az országban, a központi válságstáb a héten úgy döntött, szigorítja az előírásokat. Összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket, melyek holnap, október 1-én lépnek hatályba. Érvénybe lépnek valamilyen korlátozások a szlovák-magyar és a szlovák-osztrák határon? Nem. A központi válságstáb véleménye szerint ugyanis Szlovákiában is olyannyira romlott a járványhelyzet, hogy már nincs értelme a piros országok közé sorolni Magyarországot és Ausztriát. A válságstáb szerint ebben a három országban nagyjából egy szinten mozog az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, ezért a határellenőrzések bevezetésének semmi értelme nem lenne. Mi a helyzet Csehországgal? Továbbra is érvényes, hogy Csehország a kockázatos, tehát piros országok közé tartozik. Hazatéréskor ezért a határon 72 óránál nem öregebb koronavírustesztet kell felmutatni, ellenkező esetben házi karanténba kell vonulni. A szabályozás alól kivételt kaptak a diákok, tanárok, művészek, sportolók vagy a mezőgazdaságban dolgozók. Ez azt jelenti, hogy holnaptól is szabadon átjárhatunk ebbe a két országba, még a zöldhatáron is? Ez csak Ausztriára érvényes. Magyarország határai októberben is zárva maradnak, az országba csak a kijelölt határátkelőkön lehet belépni, s csak akkor, ha azt a magyarországi előírások engedélyezik. A magyar határzár alól ugyanis a visegrádi országok állampolgárai számos kivételt kaptak. Mit jelent az, hogy október 1-től törlik a tömegrendezvényeket? A Közegészségügyi Hivatal tájékoztatása szerint ez minden olyan szervezett rendezvényt érint, ahol több ember gyűlik össze egy helyen. Ennek értelmében megtiltják sportrendezvényeket, de a kulturális és az egyházi rendezvényeket is. Csak azok a rendezvények kapnak kivételt, amelyek résztvevői - a vendégeket de a rendezvény szervezőit, a felszolgálókat is beleértve -12 óránál nem öregebb, negatív koronavírustesztet fognak felmutatni. Ezeket az eseményeket ráadásul 48 órával előre be kell jelenteni az érintett regionális közegészségügyi hivatalnál. Az önkormányzati ülések, a parlament és a kormány ülései ez alól kivételt kapnak. Lagzit tehát csak akkor lehetne tartani, ha a pincértől kezdve, a vendégeken át egészen az ifjú házasokig mindenkinek van negatív koronavírustesztje? Igen, és ez a teszt nem lehet 12 óránál öregebb. Mivel minimális az esélye annak, hogy ezt sikerül kivitelezni, a következő hetekre, ám lehet hónapokra is le kell fújni az összes lagzit. Engedélyezik legalább az esküvői szertartást? Igen, az esküvőkön és a temetéseken is csak a szertartás lesz engedélyezve holnaptól, a lagzi illetve a halotti tor már nem. Azt, hogy mennyi személy vehet majd részt a szertartáson, tegnapi lapzártánkig még nem tette közzé a Közegészségügyi Hivatal. Betiltják a családi ünnepségeket is? Ezeket nem tudják betiltani, de a járványügyi szakértők mindenkit arra kémek, ne szervezzenek családi látogatásokat a következő hetekben, az ünnepségeket pedig tegyék át olyan időszakra, amikor a járványügyi helyzet kedvezőbb lesz. Ján Mikas tiszti főorvos ismét emlékeztetett, hogy a legtöbb ember épp ilyen családi összejöveteleken, esküvőkön, lagzikon fertőződött meg. Az üzletekre és bevásárlóközpontokra vonatkozó előírások is változnak? Igen. Ismét meghatározzák, összesen mennyi vásárló lehet egy adott üzletben vagy plázában, tehát bevezetik a koronavírus-járvány első hulláma alatt megismert létszámplafont. A boltokban tíz négyzetméterre csak egy vásárló juthat októbertől, többet nem engedhetnek be. A bevásárlóközpontokra is ugyanez vonatkozik majd, ám csak az egyes üzletek eladóterületének az összege lesz a mérvadó, az egyéb közös helyiségek vagy folyosók alapterülete már nem, minek következtében a jelenleginél jóval kevesebb ember fog csak elférni a bevásárlóközpontokban. Ki fogja ellenőrizni azt, hány ember van az üzletekben? Az adott bolt alkalmazottjainak kell a bejáratnál. A vásárlókat bizonyára a már ismert bevásárlókosárrendszer alapján fogják beengedni a boltokba; csak annyi bevásárlókosarat helyeznek forgalomba, amennyi ember lehet az adott üzletben. A kormányfő ugyanakkor bejelentette, hogy a rendőrség nagy erőbevetéssel fogja ellenőrizni a szigorított előírások betartását. Ismét elkülönítenek bizonyos órákat a 65 évesnél idősebb személyek bevásárlására? Nem, ez egyelőre nincs tervben. Hol lesz kötelező októbertől a szájmaszk? Tulajdonképpen mindenütt, ahol mostanáig is, tehát a tömegközlekedésben, a nyilvános beltereken, éttermekben stb. Újdonság viszont, hogy holnaptól már kint is kötelező lesz a szájmaszk viselése, ha a nem egy háztartásban élő személyek két méternél közelebb kerülnek egymáshoz. Sportolás közben nem kötelező szájmaszkot viselni. Bezárják az éttermeket és a kocsmákat? Többségüket nem, csupán korlátozzák a nyitvatartásiikat. Minden olyan vendéglátóipari egység, amelyben ételt vagy italt szolgálnak fel, csak reggel hat és este tíz óra között lehet nyitva, feltéve, ha rendelkeznek ülőhelyekkel. Olyan büféket, kocsmákat vagy diszkókat, ahol csak állóhelyek vannak, holnaptól be kell zárni. Az ételkihordó szolgáltatásokat nem érintik változások. Bezárják az iskolákat? Egyelőre nem. Továbbra is érvényes, hogy minden egyes iskolában külön kezelik a járványhelyzetet. Van, ahol csak egy vagy több osztályt zárnak be, előfordul viszont az is, hogy az egész iskolát be kell zárni. Ezen a téren egyelőre nem terveznek országos érvényű intézkedéseket. És mi a helyzet az egyetemekkel, nyitva maradhatnak? A kormányfő hétfőn felszólította az egyetemeket, térjenek át a távoktatásra, a diákokat pedig küldjék haza a kollégiumokból. Az egyetemek jelentős része ezt már megtette. Mit jelent az, ha a kormány dönt a vészhelyzet kihirdetéséről? A kormány ezt abban az esetben hirdetheti ki, ha veszélyeztetve van az emberek élete vagy egészsége. Ezalatt az idő alatt az államnak joga van korlátozni a polgárok alapvető jogait. Például megtilthatja az egészségügyi dolgozóknak, hogy szabadságra menjenek, de korlátozhatja az emberek szabadságjogát is például azzal, hogy megtiltja a lakosoknak, hogy elhagyják otthonukat. A kormány ma fog dönteni a vészhelyzet kihirdetéséről. A március 16-án kihirdetett vészhelyzet június 14-ig volt érvényben.
