Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-26 / 223. szám
Nem megy ki a divatból 12. oldal 2020. szeptember 26., szombat, 13. évfolyam, 38. szám 400 éve indult útnak a Mayflower • • Önmagát navigáló hajó indult Amerikába Az ultramodern trimarán alumíniumvázas, akkumulátorát napelemek működtetik (Fotók: IBM News Room, TASR/AP) Az angliai Plymouthból a múlt szerdán hajózott ki a Mayflower nevű, önmagát navigáló hajó, amely legénység nélkül szeli át az Atlanti-óceánt, hogy emléket állítson a 400 évvel ezelőtt Angliából Amerikába úrnak indult Mayflower vitorlásnak. Az IBM és a Connecticut! Promare nevű tengerkutató vállalat együttműködéséből létrejött különleges jármű hat hónapnyi tengeri próbautat követően szeli át az Adanti-óceánt. Adatokat gyűjt az óceánról, a tengeri életről és a műanyagszennyezésről is. Az eredeti, 30 méter hosszú, háromárbócos Mayflower 1620. szeptember 16-án futott ki az angliai Plymouth kikötőjéből fedélzetén 102 utassal, akik az Újvilágban akartak szerencsét próbálni. A majdnem két hónapig tartó, viszontagságokkal teli út végén a hajó Cape Codnál kötött ki, ahol a következő év tavaszán létrehozták a Plymouth kolóniát. A modern kori Mayflower testét az észak-lengyelországi Gdanskban tervezték és építették. Az ultramodern trimarán alumíniumvázas, akkumulátorát napelemek működtetik, de felszerelték egy tartalék dízelgenerátorral is. A hajót egy robot irányítja, amelyet az IBM által kidolgozott mesterséges intelligenciával készítettek fel az útra, több millió tengerészed felvétel alapján. Az önnavigáló Mayflower két hét alatt fogja átszelni az Adantí-óceánt, maximális sebessége 10 csomó, azaz 20 kilométer óránként. A különleges hajó utasok helyett korszerű technológiákkal van tele: radarokkal, kamerákkal, GPS-szel és lidarral szerelték fel. A páradan hajó útját, helyzetét és tudományos kutatásait követni lehet a mas400.com honlapon. (MTI) LEGENDA ÉS VALÓSÁG Angol puritánok egy csoportja 1620-ban a Mayflower vitorláson áthajózott Eszak-Amerikába. Az általuk alapított gyarmat lett az Egyesült Államok létrejöttének és az amerikai hagyományok egész sorának alapköve: az útról szóló sok legenda nagyrészt elfeledtette mindazt, ami a Mayflower útja előtt és az utazás egyenes következményeként történt. Nathaniel Philbrick amerikai történész „Mayflower. Indulás az Újvilágba” címmel írt olvasmányos, érdekfeszítő könyvet, amelyben megpróbálta kideríteni a puritánok tengeri útjáról a történelmi igazságot. Kutatásainak eredményeit olvashatóan és érdekfeszítően mutatja be, az olvasó úgy érezheti, mintha kalandregényt forgatna. Tényekben gazdagon és mégis szórakoztató stílusban ismerteti a könyv azokat a nehézségeket, amelyekkel a „zarándok atyáknak” a még teljesen ismeretien Eszak- Amerikában szembe kellett nézniük. De világossá válik a kivándorlók sajátos lelki beállítottsága is. Philbrick szerint „az emberiség még meg nem váltott óriási többségéhez képest isteni kivételnek tartották magukat. Nagy mértékben az exkluzivitás érzése jellemezte önmeghatározásukat a világban.” Philbrick megmutatta a puritánok kivándorlásának okait, de belefoglalta azokat az európaiak Eszak-Amerika felé történő vándorlásának kontextusába. A bizo-Az amerikai Kongresszusi Könyvtár által rendelkezésre bocsátott kép Jean Leon Gerome Ferris Az első hálaadás című romantizált festményének reprodukcióját mutatja, amely 1900-1920 között készült. Kidíszített emlékkagyló a massachusettsi Plymouth városban, ahol a Mayflower érkezésének 400. évfordulójára emlékeznek nyos szempontból hősies projekt azonban a részletek ismeretében amatőr, sőt részben ügyeden vállalkozásnak bizonyult, amelynek kudarca tulajdonképpen előre elrendeltetett. Hogy az angolok egyáltalán túlélték az első évet, azt annak köszönhették, hogy a partvidéki törzsek torzsalkodásaiban véleden szövetségesként megtalálták a helyüket. Az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayfloweren Plymouthhoz érkező telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a wampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben: megmutatták nekik, hogyan kell halászni és vadászni, megtanították őket kukoricát termeszteni, és még a juharszirup kinyerésének titkát is elárulták. A legenda szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták. Philbrick könyvében azonban leírja, hogy a puritánok által átélt realitás milyen nagy mértékben különbözött elvárásaiktól, de a hagyományaiktól és a legendáktól is. Az általa feltárt igazságokat nagy részletességgel ismerteti, mesél arról, miként változtak meg a bevándorlók, hogyan alkalmazkodtak az új környezethez, életfeltételekhez, milyen hatások érték őket az idegen 11,2 millió dollárba került a Mayflower II három évig tartó restaurálása. A híres vitorlás mása júliusban hagyta el a Mystic Seaport Múzeumot, hogy kihajózzon az amerikai Groton-sziget körüli vizekre. földön. Beszámol arról is, menynyire eltért életük a legendákban megrajzolt képtől - „a zarándok atyák Isten férfiai voltak, ez azonban semmiképpen nem jelentette azt, hogy visszariadtak volna az erőszak alkalmazásától”. A Mayflower utasainak utódai végül ugyanolyan intoleranciával küzdöttek az indián őslakosság ellen, mint amilyen elől a híres hajó utasai eredetileg elmenekültek. (MTI, ug)
