Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-24 / 221. szám
141 ISKOLA UTCA 2020. szeptember 24. | www.ujszo.com Ha tüzet gyújtunk... A kirándulások egyik hangulatos eleme a tűz, amely mellett melegedni, sütögetni, pihenni lehet. Mire fontos figyelnünk? Miért védjük a fákat? • Nagyon sokat köszönhetünk a fáknak. Alapterületre vetítve a legnagyobb oxigéntermelö felületük a fáknak van. 1-1 fa egy ember éves oxigénszükségletét termeli meg. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkora feltétlenül szükséges! Erdőben kötelező a kijelölt kiépített tűzrakók használata! Ne gyújtsunk tüzet, ha az idő nagyon szeles! Soha ne hagyjuk a szabadtéri tüzet őrizetlenül! • A szén-dioxidot elnyelik, és asszimilációjuk során felhasználják a fák. A Napból érkező fotonok (a fény elemi részecskéi) 8 perc alatt érik el a Földön élő növényeket, amelyek zöld színanyaguk (klorofill) segítségével szerves anyagokat állítanak elő. A szerves anyagokból épül fel az összes többi élőlény teste. • A fák megkötik lombfelületükön a port, melyet az eső lemos, A lezúduló csapadékot a levelek porlasztva juttatják a talajra, ezzel gátolják a talajeróziót. A földbe szivárgó vizet a gyökerek felszívják, és a leveleken keresztül elpárologtatják, ezzel hűtenek. Ezért hőség idején erdőben akár 6 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, mint fátlan területen. • Nemcsak párolgásukkal hűtenek a fák, hanem árnyékolásukkal is. Erdőben, parkokban (a hőmérséklet különbsége miatt) szinte állandó a légmozgás, ami szintén hűt, és a bőr számára kellemes mikromasszázst ad. Pusztító erdőtüzek ■ Ne csak földdel vagy homokkal oltsuk el a tüzet, mindig használjunk bőségesen vizet is hozzá! ■ Ne hagyjuk ott a tüzet, mielőtt megfelelően eloltottuk volna! A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szeptember 24-étől október 15-éig. A globális környezeti problémák, a klímaváltozás, környezetvédelem témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kinál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapithatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal október 1 -jén jelenik meg. PARADICSOM <4^ “-in-* —mi-* DP200179 Manapság az erdőtűz gyakori természeti csapás, melyet elsősorban az emberi tevékenység hoz létre. A hírekben sokszor megjelennek a pusztító tűzvészek képei, a lángokban álló kaliforniai dombok, Szibéria, az Amazonas vidéke, az ausztrál erdők. Marsbéli tájat, világvége hangulatot teremtett San Franciscóban az eget narancssárgára festő erdőtüzek fénye. Az Egyesült Államok nyugati partvidékén augusztus közepe óta pusztító tűzvész több kaliforniai városban is teljesen eltakarja a napot. A szálló hamu és füst miatt nappal is éjszakai a sötétség. A kaliforniai erdőtüzek megmutatják, mit jelent ránk nézve a klímaváltozás: a tüzek következtében eddig több tucatnyian vesztették életüket, és több ezer embert evakuáltak. Több mint 170 ezren maradtak áram nélkül. A lángok eddig több mint 4,6 millió hektárt perzseltek fel. (Fotók: Shutterstock) tése, avarégetés, de lehet felelőtlen baleset, amelyet az erdőjárók okoznak. Sokszor út mellől indul ki az erdőtűz is, melyet egy járműből felelőtlenül kidobott cigarettacsikk idéz elő. Hol alakul ki a legkönnyebben? Egy nagyobb tűzvész kitörése és tovaterjedése sok tényező együtthatásának a következménye. A szárazság, a kevés eső miatt egyre több kiszáradt növényi anyag halmozódik fel, illetve a növényzetnek kevés a belső víztartaléka. A csapadékhiány talán az első és legfontosabb. Rögtön utána jönnek a forró, alacsony páratartalmú szelek, melyek felszítják a tüzet, segítik a terjedését. Az erdőtüzeknek van egy sa j átos fizi kai tu - lajdonságuk is: amint egy tűz lábra kapott, a saját törvényei szerint terjed tova, és sokszor maga a tűz teremti meg a terjedéséhez szükséges feltételeket. Terjedhet egyenes vonalban, de ugrálva, foltokban is. Egy kisebb folyó, patak nem jelent akadályt, a lángok „áthúznak” felette. Milyen gyorsan terjednek? Az erdőtűz, a tűzvészek hihetetlen gyorsasággal képesek terjedni, még kisebb szélben is: egy átlagos erdőtűz sebessége 10,8 km/h, de egy szabad szél ált;.! táplált préritűz 22 km-t is megtesz óránként. Egy ilyen terjedésű egységes lángfront elől futni sem lehet, és mivel a terjedése is szeszélyes, autóval is veszélyes megközelíteni. Az erdőtűz terjedésénél nem csak az uralkodó szélirány a döntő, hiszen a tűz által felmelegített levegő belső turbulenciát okozva a tűz irányát is befolyásolja. Különösen veszélyes a mély • A fák, cserjék és az aljnövényzet elzárják a szelek útját. Az erdőszegély hangfalként is szolgál. Elnyeli az autók zaját, hangszigetelőként jobb, mint egy téglafal. • Az úttest és a járda között lévő fasorok és sorfák elterelik a súlyos járművek által keltett rezgéseket a műszaki létesítményektől és a házaktól, ezzel megakadályozzák a vakolatomlást, falrepedést. • Még holtuk után is szolgálnak minket a fák: épületszerkezetként, nyílászáróként, bútorként, szerszámnyélként, konyhafelszerelésként, bölcsőként és koporsóként (vagyis egész életünkön át) elkísérnek. Hangszerként hallgathatjuk őket, ha bánatunk van és ha örülünk. Ha fázunk, lángjuknál megmelegedhetünk. Az erdőben a kidőlt, holt fa élőlények ezreinek adja meg az új élet lehetőségét. Élve is élőhelyéül szolgál rovaroknak, hüllőknek, madaraknak, emlősöknek. Év elején Ausztráliában minden eddiginél nagyobb területen pusztított a tűz: itt 18 millió hektáros terület égett le, a tűzben hárommilliárd állat pusztult el vagy sérült meg. völgyekbe menekülni az erdőtűz elől, mivel ha a völgyet körbeveszi a tűz, a forró levegőnek szívóhatása keletkezik. Milyen károkat okoz? A tűzvész felbecsülhetetlen gazdasági károkat okoz az emberi lakókörnyezetben, illetve az utak, vasutak, közlekedési infrastruktúra terén. A tűz természeti károkat is okoz, a faállományban, illetve az ökoszisztéma állatai között. Sok védett faj került veszélybe például a nemzeti parkokban kitörő tüzek vagy az ausztráliai bozót égésekor. A futótűz után az állva maradó fák is meggyengülhetnek, sok a fadőléssel járó baleset. Az erdőtűz után nagyobb eséllyel terjedhetnek el az őshonos növények kárára az invazív, jobban alkalmazkodó növényfajták, így felborulhat az adott erdő ökoszisztémája. Az erdőtűz, különösen ha nagy területen és sokáig ég, az egész Föld levegőminőségére hatással van. A szálló koromrészek, a levegőbe jutó szén-dioxid és szén-monoxid, egyéb füstgázok fokozzák az üvegházhatást. Az égés során, különösen ott, ahol nemcsak erdők, hanem emberi létesítmények is elégnek, sok egyéb káros anyag is a levegőbe kerül. Az erdőtüzek hosszú távú egészségkárosító hatása ismert. Megugrik a légzőszervi megbetegedések, asztma, krónikus hörghurut száma, illetve a tűz okozta poszttraumás stressz esetszáma is. (Forrás: xforest.hu, szelegyesalet.fw.hu) Mi okozhat erdőtüzet? Manapság az erdőtűz, bozóttűz, szavannatűz olyan természeti csapás, melyet elsősorban az emberi tevékenység hoz létre. A spontán gyulladás is lehet természetes ok, ilyenkor a korhadó növényi részek termelnek akkora hőmérsékletet, amitől begyullad a környezet. Ez különösen a felszín alatti, lassan parázsló, ám annál tartósabb talajtüzekre, tőzegtüzekre ad magyarázatot. Lehet szándékos gyújtogatás, mezőgazdasági területek, tarlók irtásos felégeAz erdőtüzek gyakoriságához nagyban hozzájárul a globális felmelegedés, az elsivatagosodás, illetve az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozás is. A mezőgazdasági tarlóégetések füstje, a művelés alá vont őserdők eltűnése, a tajga kiégése hatalmas levegőszennyezési és környezeti terhet ró a Földünkre.
