Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-24 / 221. szám
S ötét felhők gyülekeznek a légitársaságok felett. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy lássuk, az év végén újabb cégek, köztük akár nagy múltú légitársaságok mehetnek csődbe. A British, az Air France, a KLM és a Lufthansa is megkongatta a vészharangot. A bedőlésekkel pedig nemcsak az alkalmazottak, hanem mindenki veszít, hiszen a kisebb konkurencia magasabb árakat, drágább utazást eredményezhet - ha majd visszatér az életünk a várva várt normális üzemmódba. A kora na vírus-járvány kezdetekor szinte leállt a turizmus, azon belül pedig a légi közlekedés. Ezt a folyamatot csak erősítették a kormányok határzárai - amelyek közül sok mai is érvényben van - és a karanténkötelezettség. Az újranyitás után a legtöbb európai légitársaság újraindította járatait, de a nyár folyamán a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb gép szállt fel, lényegesen kevesebb utassal. A légitársaságok már annak is örültek, ha elérték a félházat. Fontos tapasztalat volt a nyári hónapokban, hogy a járvány ellenére lehet biztonságosan repülni, csak egy-egy példa akadt arra, hogy valaki repülőgépen kapta el a koronavírust. Vagyis kijelenthető, hogy a repülés, a szabályokat betartva és betartatva biztonságosabb, mint akár egy esküvő, mise, éjszakai buli... Minden cég azzal számolt, hogy a tavaszi lezárásokat követően, még ha kevesebb járatszámmal is, de újraindul a légi közlekedés, és azzal együtt a turizmus. A légitársaságok legtöbbjének pedig az államok jelentős anyagi segítséget adtak a túléléshez. Ám ez most kevésnek bizonyul, hiszen az új korlátozások felülírják a terveket - sok európai országban újra megjelentek a vörös zónák, Magyarország is újra a határzár intézményéhez folyamodott. Ez meg is látszik a budapesti repülőtér eredményein, a magyar fővárosból augusztusban még 400 ezer utas indult útnak, szeptemberre ez a szám napi háromezerre csökken, vagyis a 100 ezret sem éri el havi szinten, ami a tavalyi eredmény 5 százaléka. Bár nem ennyire drasztikus, de hasonló a helyzet a többi európai légikikötőben, igaz, sok helyen már azt is jó eredménynek tartják, ha csak 50 százalékos a csökkenés. De a világ és Európa országai a növekvő esetszámokat látva egyre gyakrabban döntenek a korlátozások, karanténintézkedések mellett, pedig ahogy tavasszal is láthattuk, ez nem oldja meg a problémát, legfeljebb időt lehet vele nyerni. Ez pedig sokba kerül, hiszen egyre több céget, légitársaságot, szállodát, turisztikai szolgáltatót kell(ene) megmenteni, erre viszont vélhetően egyre kevesebb a pénz. A megoldás az arany középút lenne, vagyis elfogadni, hogy a vírus velünk van, és megszervezni mindennapi életünket, utazási lehetőségeinket úgy, hogy minél kisebb legyen a kockázat, de ne álljon meg az élet. Nem várhatunk a napi nullás számokra, mert olyan nem lesz... ,A kötelező karantén megöli a légi közlekedést, az IATA felmérése szerint az utasok 84 százaléka nem utazik, ha karanténba kell vonulnia, 88 százalékuk viszont hajlandó alávetni magát a tesztelésnek" - mondta Alexandre dejuniac. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója szerint a megoldást a gyors és olcsó, legfeljebb tízdolláros tesztek jelentenék, valamint az, hogy azokat minden állam elfogadja. Hogy azok, akik utaznának, megtehessék, ezzel is lélegeztetőgépen tartva a légi közlekedési és turisztikai iparágat, melynek felépülése a vakcina megjelenése után is évekbe telhet, így elkerülhetők lennének a további csődök. Szabó Laci
