Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-23 / 220. szám
REGIO 2020. szeptember 23. I www.ujszo.com A cédrusok és a képzőművészet vataSöin Péter A tavaszra tervezett foglalkozásokat most tartják meg a Duna Menti Múzeumban (A szerző felvétele) 6 I AJÁNLÓ Szeptember 23. (szerda) Tardoskedd -10.00: Ringató foglalkozás a Faluház nagytermében. A Cseperedő Babamama programra váiják a kisgyerekes családokat. A 0-3 éves korosztályt érintő találkozókat rendszeresen tartják szeptembertől minden szerdán ugyanabban az időpontban. Babaszínház, felelős szülők iskolája előadások és játékos programok lesznek később napirenden. Az egyórás találkozókat Danczi Mónika foglalkozásvezető tartja. Szeptember 23. (szerda) Pozsony -17.30: Nyáry Krisztián Szerelmes magyarok című kötetének a bemutatója a Panta Rhei Posta utcai könyvesboltjában. » Szeptember 23. (szerda) Pozsony-19.30: aDejaVu Klub jubileumi zenés klubestje a pozsonyi V-klub épületében. Szeptember 24. (csütörtök) Vágsellye-19.00: őszi csillagles megfigyeléssel, filmvetítéssel, asztrológus vezetésével. Szeptember 24. (csütörtök) Érsekújvár-9.00: randevú az irodalommal a város főterén. Bemutatkozik Jitka Roznová, Forgács Péter, Roman Brat, Silvia Gajdosová, Zuzka Sulajová, Kvéta Flalásová és még sok más szlovákiai kortárs szerző. Az egész napos irodalmi randevún bemutatják Miroslav Regitko illusztrátor alkotásait. Szeptember 25. (péntek) Vágsellye -17.00: szüreti vigadalom borkóstolóval, kultúrműsorral a város sétányán. Közreműködik a Muskátlis Néptánckor, a Hopkácik, Salancek, Seckár gyermek hagyományőrző csoport. A napokban a Vekker Műhely tagjai három alkalommal tartják meg ttcédrusok című képzőművészeti foglalkozásukat Komáromban, amelyeket a kisszebeni (Sabinov) születésű Csontváry Kosztka Tivadar műve köré szerveztek. „Ez a struccszerű állat, ami kinő a fából, átkarolta a fát” - mondja az egyik diák Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című, 1907-es festményének egyik részletéről. A Eötvös utcai Alapiskola hatodikos diákjai megpróbálják pontosan megfigyelni az alkotás részleteit, majd megfogalmazzák, mit látnak. Láthatóan nem foglalkoztatja őket sem a festő tekintélye, sem a kép művészettörténeti jelentősége - bátran és nyitottan vizsgálják a művet. Benes Tarr Csilla, a Vekker Műhely (VM) színész-drámatanára összegzi a gyerekek megállapításait, aztán többen megpróbálják elnevezni a képet. „Fába szorult madár”, „Távol a szabadságtól”, „Beszorulva”, „Egyedüllét” - hangzanak sorban a megoldások, majd miután megtudják a festmény valódi címét, nyugtázzák, hogy ahhoz nagyon jól illenek a saját megnevezéseik. így fest a #cédrusok 2 és fél órás műhelymunka egyik epizódja, amelyet a Duna Menti Múzeum képtárában tartanak meg. A foglalkozás talán leglényegesebb része azonban a saját festmények készítése, amelyben Benes Tarr Csilla és vekkeres társa, Kuklis Katalin segíti a gyerekeket. Végül egészen színpompás és formagazdag alkotások kerülnek ki a kezük alól, amelyeknek mindenki bensőséges címet ad. Önismeret, önkifejezés „Nagy hangsúlyt helyezünk a foglalkozás drámapedagógiai részére, arra, hogy a gyerekek az önismereti úton játékos formában vegyenek részt-mondja lapunknak Benes Tan- Csilla, aki szerint ez a projekt némileg kilóg az egyesületük eddigi tevékenységéből. „A Vekker Műhelyben főleg színházi neveléssel és kreatív olvasással foglalkozunk. Tavaly ez újítás volt, picit nyitottunk a képzőművészet felé, amellyel tágítottuk a repertoárunkat. Azt vettük észre, hogy a múzeumokba elég ritkán járnak a fiatalok, s azon gondolkodtunk, hogyan tudnának nyitottabbá válni a képzőművészet iránt is, valamint hogy miként lehet ezt játékos formában áthidalni. Ennek adott apropót Csontváry halálának 100. évfordulója. A játékosság és a befogadás dominanciája az összes foglalkozásunkat jellemzi. Olyan témákat igyekszünk kínálni a gyerekeknek, amelyek őket is foglalkoztatják, s ebben az esetben próbáljuk bevonni a képzőművészetet, hogy miként tudjuk magunkat kifejezni egy alkotói folyamatban” - mondja, majd hozzáteszi, lényeges, hogy a gyerekek néhány fős csoportokban és közösségben is dolgozhatnak, amely egyfajta csapatépítést is jelent. Úgy tűnik, a jövőben is nagyobb teret adnának a képzőművészetnek. „Most keressük azt az alkotót vagy alkotást, amely bennünket megszólít. Azt vesszük észre, hogy ennek a kamasz korosztálynak sokkal könnyebb ez a kifejezési forma a szóbeli kifejezéshez vagy színházi eszközökkel való foglalkoztatáshoz képest. Belemélyülnek az alkotásba, sokkal hamarabb tudnak összpontosítva dolgozni és kitárulkozóbbak. Ennek a korosztálynak a szavak világában szerintem az a sajátossága, hogy inkább a tagadást éli meg benne. Tudat alatt az önmeghatározás nagyon ott motoszkál bennük. S az is nagyon fontos, hogy akrillal festenek. Azt szerettük volna, hogy ne csak mímeljük az alkotóvá válást, hanem hogy tényleg igazi festékkel, igazi vászonnal dolgozzanak”. Csaknem 2 év A projektet még a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában indította útjára a Vekker Műhely a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával 2019 elején, ahol összesen 10 foglalkozást tartottak, és az ezeken készült nagyjából 250 darab festményből ugyanott kiállítást is rendeztek. Komáromban eredetileg márciusban tartották volna meg a műhelymunkákat, de mint sok minden mást, ezt a programot is elsöpörte a járvány, így egészen szeptemberig csúsztak a megvalósítással. A Duna menti városban az Eötvös és a Béke utcai alapiskola, valamint a Marianum felső tagozatos diákjai vesznek részt a foglalkozáson, amelyet ezúttal Komárom városa támogatott. Harminc év után felújítják a hajózsilipet (Fotó: Szombathelyi László) CSÉFALVAY ATTILA Elkezdődött a dunakiliti duzzasztómű hajózsilipjének a felújítása, jövő májusra végez' nek a feladattal: üzembiztos lesz. A hajóforgalom beindítása a szigetközi Öreg-Dunán azonban a folyó szabályozásának függvénye. Dunaesúnban is felújítják a hajózsilipet. Korábban volt elképzelés egy alacsony merülési mélységű hajé indítására Hainburg és Dunakiliti között. DUNAKILITI A dunakiliti duzzasztómű és fenékküszöb a szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszer kulcsműtárgyai, emellett árapasztó és jégleeresztő funkciójuk is van. Segítségükkel szabályozható módon felduzzasztható a Duna, melyből így elegendő víz vezethető a hullámtéri mellékágrendszerekbe. Lassan két évtizede már, hogy a térségben élők jelezték, az idegenforgalom fellendítése érdekében támogatnák, hogy a duzzasztóműbe beépített és kihasználatlan hajózsilipet felújítsák - ezáltal akár a kishajó- és jachtforgalmat is átMunkában a betonteknőben ereszthetné. Pénz azonban nem volt rá - eddig. A „Nagyműtárgyak fejlesztése és rekonstrukciója” nevű árvízvédelmi fejlesztés (mely uniós beruházás) keretében megkezdődött a 2,985 milliárd forint költségvetésű Dunakiliti projektelemen belül a hajózsilip felújítása. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közölte: már behelyezték a műtárgy felvízi és alvízi oldalán az ideiglenes elzárásokat, a zsilip kamraterét víztelenítették, az úszó kikötőbakokat kiemelték. így most a dunakiliti hajózsilip ideiglenesen nem tudja biztosítani a vízi járművek átzsilipelését a kivitelezésének végéig, várhatóan jövő májusig. Elindult a felvízi oldali szegmens táblák, a szegmens elzárást biztosító olajhidraulikus és elektromos berendezések komplex felújítása is. Az alvízi oldaliak közül - a javíthatósága miatt - a jobb parti támkaput kell teljesen kiemelni, melynek kiemelését biztosító berendezést most gyártja a vállalkozó. Az elektromos berendezések többsége megérett a rekonstrukcióra, hiszen bő 30 éve, a dunakiliti duzzasztómű építésének leállításával gyakorlatilag nem is történt meg a műszaki átadás-átvétel. Fontos kiemelni: a mostani felújítással műszakilag ugyanazt a szintet tudja teljesíteni a duzzasztómű, amit előtte. A legfontosabb viszont jelenleg, hogy működtetése üzembiztos legyen. Ami pedig a zsilipet illeti: eddigi állapotában is átjárható volt, nemzetközi kenutúra csapatot például ezen keresztül engedtek át. Vízijárművek azonban összességében ritkán mentek át rajta. A felújítása új lehetőséget teremthetne, ám a hajózhatóság már egy nagyobb volumenű, „horderejű” projekt, ehhez a folyó szabályozását kell keresztülvinni. Annál is inkább, mert már egy 2001. április 2-án jegyzett dokumentumban a magyar-szlovák szerződéstervezet is foglalkozott a dunakiliti hajózsilip kishajók számára való megnyitásával. A tervezet 5. paragrafusa „a dunakiliti duzzasztómű szerepének azonosításáról” szól. Eszerint „a felek egyetértőleg fogják meghatározni a Dunákilitinél létesített duzzasztómű megváltozott szerepét, többek között a kishajózás biztosításában, az árvíz- és jéglevezetésben, valamint a vízkormányzásban”. A hajózás beindítására már korábban is volt igény: még 2008-ban szlovák beruházók Rajkán a képviselőtestület tagjaival tárgyaltak. Ok Dunakilititől Pozsonyon át egészen az ausztriai Hamburgig úsztattak volna kis merülési mélységű, menetrend szerinti hajójáratokat. Ez a merülési mélység jelenleg maximum 70-80 centiméter lehetne az Öreg-Dunán lévő gázlóküszöbök miatt. A projekt akkor végül elsikkadt. Érdekesség, hogy Dunacsúnnál is felújítják a hajózsilipet: azt a munkát már korábban elkezdték, tartós karbantartás folyik az ottani létesítménynél.
