Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-19 / 217. szám
8 M AGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 19. | www.ujszo.com RÖVIDEN Jeleznék Putyinnak a vegyi fegyvert Moszkva. Azonnal jelentenék Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, ha valaki vegyi fegyvert vetne be Oroszországban - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ha vegyi fegyver nyomai lennének Oroszországban, arról feltétlenül haladéktalanul jelentést tennének az elnöknek. Az abszolút rendkívüli helyzet lenne” - fogalmazott a szóvivő. Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Navalnij orosz munkatársai csütörtökön azt állították: a német vizsgálat Novicsok típusú harci mérget talált annak a három ásványvizes műanyag palacknak az egyikén, amelyet ők gyűjtöttek össze az ellenzéki politikus szállodai szobájában, miután kiderült, hogy kómába esett. A méreg nem a vízben volt, hanem a palackon, amelyből a politikus ivott, miután megmérgezték. (MTI) Kína hadgyakorlata a Tajvani-szorosnál Peking. Kína hadgyakorlatot tart a Tajvani-szoros közelében - jelentette be Zsen Kuo-csiang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője. Zsen a tegnap megkezdett gyakorlatot a jelenlegi helyzet által indokolt, szükséges válaszlépésnek nevezte a Kína területi egységének védelmére. A tajvani védelmi tárca közölte, több kínai harci gép átrepült a Tajvaniszoros középvonalán. Két kínai bombázó és 16 vadászgép repült át a szoros közepén, sokkal több mint a korábbi, hasonló incidensekkor. Tajvan vadászgépeket küldött a helyszínre. (MTI) Afgán katonákat mászároltak le Kabul. Az afgán biztonsági erők legalább 20 tagjával végeztek a radikális iszlamista tálibok a keleti Nangarhar tartományban, a kormányerők további 17 tagja is megsebesült három körzet biztonsági ellenőrző pontjai ellen elkövetett támadásokban. Állítólag a tálibok is komoly veszteségeket szenvedtek. Az újabb erőszakcselekmények mindössze napokkal követték az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásainak megkezdését Katarban. Az afgánközi tárgyalások szombaton kezdődtek a katari fővárosban. (MTI) FBI-igazgatá: Moszkva manipulál Washington. Oroszország félrevezető információkkal próbálja aláásni Joe Biden demokrata párti elnökjelölt kampányát -jelentette ki Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója. Wray leszögezte: Oroszország nemcsak Biden kampányát próbálja meg aláásni, hanem igyekszik megrendíteni az amerikaiak bizalmát a választási folyamat hitelességében is. Szerinte a legnagyobb aggodalomra az orosz dezinformáció mértéke és folyamatossága ad okot. (MTI) Fehéroroszország lezárja határait Lukasenka államfő felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg „esztelen" politikusaiknak egy „forró” háború kirobbantását (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét - jelentette be Aljakszandr Lukasenka elnök a fővárosi Minszk-aréna rendezvényközpontban tartott fórumon. „Kénytelenek vagyunk kivonni a katonákat az utcákról, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, különösen a lengyel és litván határt. Legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megerősíteni a határvédelmet a testvéri Ukrajna határán. Kénytelen voltam az utóbbi napokban az orosz elnökkel és a védelmi miniszterrel közösen kidolgozni a szövetségi állam védelmét. És megindítottuk a régóta tervezett hadgyakorlatokat” - jelentette ki a fehérorosz elnök. Hangsúlyozta, nem szeretné, ha országa területén háború folyna. „Még inkább nem szeretném, ha Fehéroroszország, illetve Lengyelország és Litvánia harci tevékenységek színterévé válna, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni” - tette hozzá. Lukasenka kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció. „Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választáson, nem lehet 80%-ban meghamisítani egy voksolást” - hangoztatta. Beszélt arról is, hogy Fehéroroszországnak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament, vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára. „A szomszédos országok nem hajlandóak elismerni a voksoláson született eredményt, és a venezuelai forgatókönyv szerint találtak egy fehérorosz Guaidónét vagy Guaidót, és elnökké nyilvánították” - húzta alá Lukasenka Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőre, illetve a fehérorosz választáson a hivatalos adatok szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelöltre utalva. A fehérorosz elnök Észak- Koreává akarja tenni Fehéroroszországot -jelentette ki Paval Latuska, a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja az ellenzéki Dozsgy televízióban, miután az államfő közölte, hogy lezárják a Litvániával és Lengyelországgal közös határt. „Természetesen még nem tudjuk, hogy ez miként fog megvalósulni, de már az ilyen bejelentések ténye is mutatja a jelenlegi vezetés valódi törekvéseit” - fogalmazott az ellenzéki politikus. Latuska szerint ezzel összefüggésben további következtetések vonhatók le a fehérorosz hatóságok tüntetőkkel szembeni fellépéséből. Éhségsztrájkba kezdett Makszim Znak, az ellenzéki fehérorosz Koordinációs Tanács bebörtönzött elnökségi tagja az ellene felhozott vádakkal szembeni tiltakozásul. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) független szakértői missziót indít a feltételezett emberi jogi jogsértések és választási visszaélések kivizsgálására az augusztus 9-i, vitatott fehérorosz elnökválasztással kapcsolatban -jelezte a bécsi székhelyű szervezet. A vizsgálatot 17 EBESZ-tagállam kezdeményezte (főleg észak- és keleteurópai országok, köztük Szlovákia és Csehország is), miután szerintük a fehérorosz hatóságok elutasították a szervezet korábbi közvetítői ajánlatát a kormány és ellenzéke között. Hozzátették, „a hatóságok válasza az volt, hogy következetesen üldözni kezdték azokat, akik készek lettek volna a párbeszédre, és folytatta a békés tüntetők erőszakos elnyomását”. Újra 360 forintba kerül egy euró Ellenzéki kézben a konzultációs ívek 260 ezer konzultációé - vagy ahogy az ellenzéki képvieelők nevezték, manipulációs - ívet gyűjtött össze Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselő civilek, aktivisták, ellenzéki pártok segítségévei, amelyeket Orbán Viktor kormányfő ablaka elé vittek a budai karmelita kolostorhoz. Budapest. A kormány állítása szerint 1,7-1,8 millió magyar küldte vissza a konzultációs íveket, amit így minden idők második legnépszerűbb kérdőívének neveztek Orbánék. Ez a szám Hadházyék szerint nem valós, azt csak „behazudták”. A független országgyűlési képviselők több alkalommal próbáltak engedélyt kérni annak a raktárnak a bej árasához, ahol a visszaküldött kérdőíveket őrzik, de a politikusok egyszer sem jártak sikerrel. „Ez gyávaság, tisztelt kormány” - mondta Szél Bernadett az akciót követően a miniszterelnök dolgozószobájának ablakától nem messze. Hadházy arról beszélt, hogy a kormány állításaival szemben az általuk említett szám, a 260 ezer valós, és a kérdőívek is azok. Fekete- Győr András, az ellenzéki Momentum elnöke elárulta, mi lesz a sorsa az általuk összegyűjtött nemzeti konzultációs íveknek. A Momentum vezetője elmondta, hogy a papírokat újrahasznosítják, mert szerintük „a 21. században a piros-fehér-zöld legfontosabb színe a zöld.” Sok településen pártok és civil szervezetek is gyűjtöttek, éppen az ő egymásra találásuk, a közös cselekvés élménye volt a kampány egyik fö célja. Valamilyen szinten minden ellenzéki párt részt vett az akcióban. Szél szerint az ilyen közös akciók mentén szerveződhet meg az ellenzéki összefogás a következő választásra. Az LMP egykori társelnökei június elején jelentették be, hogy a koronavírus kezeléséről szóló, a kormány által mindenkinek kiküldött nemzeti konzultáció íveit maguk is gyűjtik. Üres, kitöltetlen íveket lehetett leadni nekik. Azok figyelmébe ajánlották az akciót, akik ki akarták fejezni elégedetlenségüket a kormányzati propagandával szemben. Hadházy Ákos közölte azt is: október 23-án nagyszabású blokádot terveznek a Kunigunda útján, ott, ahol az MTV A, azaz a Magyar Televízió székháza is található. A képviselő azt is mondta, fel vannak készülve arra, hogy maszkban menjenek, sőt ha kell, szkafandert vesznek. „Ha 100 ezren megyünk, meg fogjuk oldani a problémákat” - jelentette ki. (444.hu, ATV, hvg.hu) Budapest. Tegnap délelőtt az euró jegyzése újra 360,55 forintra emelkedett, egy nappal korábban 359,6 forintos árfolyamon nyitott a forint az euróval szemben. Az utóbbi hetekben átmenetileg többször került a 360-as lélektani szint fölé a forint árfolyama, így veszélyes közelségbe került a március végén látott 370 körüli történelmi mélypont. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi hónapokban az erőteljesen emelkedő magyar infláció mellett (az unióban augusztusban a magyar inflációs adat volt a legmagasabb) ma a teljes feltörekvő piacon nehezen találni a magyarnál alacsonyabb reálkamatot. Vagyis visszatért a válság előtti piaci helyzet, amikor a rekordalacsony reálkamat helyezett nyomást a forintra, (portfú) Már több mint 5000 ember költözött át a napokban a leégett leszboszi táborból a Kara Tepében kialakított új sátortáborba, tegnap is több százan várakoztak a belépésre. A túlzsúfolt moriai tábor múlt héten égett le, miután a táborlakók felgyújtották. A fedél nélkül maradt emberek egy új, mintegy 8000 férőhelyes táborba költözhetnek át. Az újonnan érkezőkön koronavírustesztet végeznek el, eddig 135 teszt lett pozitív, a fertőzötteket az új táborban elkülönítik, (tasr/ap) Lengyel kormányválság Varsó. Kisebbségi kabinetet alakíthat a lengyel kormánykoalíció vezető pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) - jelentette ki tegnap Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a tervezett kormányátalakításról folytatott egyeztetések kapcsán. Müller azt követően nyilatkozott, hogy a parlamenti alsóházban, a szejmben péntekre virradóra több kormánykoalíciós képviselő nem támogatta a kormánypárti tervezetet az állatvédelmi törvény módosításáról. A többi között a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform támogatásával mégis megszavazott, a szenátus elé kerülő jogszabály tiltja a szőrmeállatok tenyésztését, és csupán a hazai szükségletek kielégítésére korlátozza a rituális (kóser, halai) vágást. A törvény a kisebb kormánykoalíciós pártok, a Szolidáris Lengyelország és az Egyetértés szerint hátrányos helyzetbe hozza a lengyel állattenyésztők egy részét. A törvény ellen a fö kormánypárt, a PiS egyes tagjai is szavaztak, köztük Jan Krzysztof Ardanowski mezőgazdasági miniszter. A kormányszóvivő szerint a fennálló helyzet többféleképpen megoldható, a PiS kisebbségi kabinetjének összeállítása mellett lehetséges az előrehozott parlamenti választás is. A PiS-frakció elnöke, a szejm alelnöke, Ryszard Terlecki közölte: a kormánykoalíció „gyakorlatilag nem létezik”. A Szolidáris Lengyelországot és az Egyetértés pártot 2-2 miniszter képviseli a kabinetben. Az eddig ismertetett tervek szerint a tárcák számának csökkentésével is járó kormányátalakítás után mindkét kispártnak csak egy-egy tárca jutna. (MTI)
