Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-19 / 217. szám
RÉGIÓ www.ujszo.com | 2020. szeptember 19. I 5 Vélemények ütköztek a hegyétei ipari park ügyében Alföldi Péter hegyétei lakos, a petíció egyik szervezője szerint egységes a lakosság véleménye (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Nem közeledett egymáshoz az önkormányzat, a beruházó ás a lakosok álláspontja a község határába tervezett logisztikai park ügyében. Az elmúlt bő két hétben közel öt és fél ezren tiltakoztak aláírásukkal a Panattoni Slovakia beruházási terve ellen. HEGYI A petíciós bizottság képviselői szerdán délelőtt adták le az 5343 aláírást tartalmazó íveket a községi hivatal iktatójában, a két petíciót összesen több mint nyolcszáz hegyétei és balázsfai lakos írta alá, legalább másfél ezer dunaszerdahelyi és félezer nagyudvamoki ember tiltakozott így a Hegyéte határába tervezett, 30 hektáros logisztikai központ ellen. Csak helyieknek Falubeli? Kérdezték a képviselőtestület ülésére érkezőket a kultúrház nagytermének bejáratánál. A koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva első körben ugyanis csak a helyi lakosokat engedték be a terembe, ahol egymástól kellő távolságban helyezték el a székeket. Nem kellett sokat várni arra, hogy elfogyjanak az ülőhelyek, a bejárat előtt várakozó mintegy húsz-harminc személy azonban nem tágított. Végül a petíciós bizottság két tagja, Bindics Zsolt és Szigeti László is részt vehetett az ülésen. Miért fontos a beruházás? Bokros Ferenc polgármester az ülés elején emlékeztette a lakosokat, hogy a 2007-ben elfogadott és azóta érvényes területrendezési terv szerint hol és miért jelöltek ki ipari zónákat a község területén. Arról is beszámolt, hogy évek óta próbálnak befektetőt szerezni az ipari parkba, és nehezményezte, hogy a szomszédos községek - Nagyudvamok és Dunaszerdahely - is negatívan álltak a beruházáshoz. Bokros kitért arra, hogy Nagyudvamokot korábban is értesítették a terveikről, de nem kaptak választ, később más fejlesztéssel kapcsolatos kérdésben Nagyudvamok nem kérte ki a szomszédos Hegyéte véleményét. „Azért fontos a beruházás, hogy legyen az itt élő embereknek, unokáknak élhető területe” - mondta a Panattoni Slovakia Development nagy volumenű beruházási tervéről Bokros Ferenc. Több évre terveznek A Panattoni Slovakia Development képviselői is részt vettek az ülésen, ismertették a lakosokkal a beruházási tervüket. Erik Ivanicko, a vállalat igazgatója hangsúlyozta, hogy modem épületek fűződnek a nevükhöz, és elismerte, hogy a beruházás európai szintű, amellyel olyan nagyvállalatokat szólíthatnak meg, mint például az Amazon. „Mi nem olyan cég vagyunk, amely megveszi a területet, felépíti a központot, majd továbbáll, mi hosszú távú együttműködést szeretnének kialakítani” - mondta az igazgató. A cég képviselői közölték, hogy csak néhány napja szereztek tudomást a peticióról. A lakosok kifogásolták, hogy ők sem tudtak a cég terveiről. Határozott talán Hegyéte 1372 lakosa közül összesen több mint nyolcszázan írták alá a beruházás elleni két petíciót, közülük több mint ötszázan csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amelyet kizárólag helyiek szerveztek. Az ülésen azonban nem derült ki egyértelműen, milyen álláspontot fogalmaznak meg az ipari parkkal kapcsolatban. A végeláthatatlannak tűnő, személyeskedésekkel is tarkított vitában többnyire azok szólaltak fel, akik ellenzik a beruházást, viszont a polgármester egy-egy megjegyzését is taps követte, csakúgy, mint azokét, akik ellenvéleményt fogalmaztak meg a tervről. Az ülésen elhangzott információk alapján az aláírók száma meghaladja a helyi népszavazás kiírásához szükséges arányt. Bokros Ferenc megkérdőjelezte az aláírók számát. A polgármester az egyik lakos kérdésére azt válaszolta, hogy a petíciós törvény alapján foglalkoznak a leadott aláírásokkal. „Megnézem, formailag megfelel-e, 10 napon belül eldöntőm, hogy illetékes vagyok-e a petícióval kapcsolatos eljárásban” - reagált Bokros a szerda délelőtt leadott petíciókra. A kamionok ellen Bindics Zsolt a közlekedési nehézségek sorolásával indította a felszólalását, és hangot adott annak a félelmének, hogy ha elindul a fejlesztés, akkor láncreakcióként még több csarnok épülhet az ipari területen. „Nem Udvamok harcol Balázsiéval, és nem Dunaszerdahely Balázsfával” - hangsúlyozta Bindics Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkinek joga van a biztonságos élethez. Szerinte a néhány hét alatt összegyűjtött 5343 aláírás egyértelműen jelzi, hogy a környéken élők nem kémek a logisztikai parkból. Több lakos is kérdéseket szegezett a Panattoni vezetőihez a forgalommal kapcsolatban. Erik Ivanicko közölte, hogy a Szlovák Közútkezelő Vállalattal közösen felmérték a forgalmat és tudatosítják, hogy nem megfelelő a jelenlegi útvonal, ezért egy másik alternatívával is számolnak. Egy létező útvonal meghosszabbításával az összekötő út helyett más vonalon jutnának el a kamionok a 63-as elsőrendű főútra. Az igazgató azt mondta, folyamatban van az ezzel kapcsolatos engedélyek elbírálása. Ivanicko szerint azzal, hogy végighallgatják a lakosokat, bizonyítják, hogy elismerik a tiltakozók véleményét és a nyugodt élethez való jogot. „Itt nincs lehetőség és kapacitás ilyen mértékű megalomán beruházásra” - reagált Bindics Zsolt. Lakópark nem ópülne Bokros Ferenc részben a kormánytól való anyagi függetlenség kivívásával indokolta a beruházás fontosságát. „Higgyék el, ez a jó út” - érvelt a logisztikai park mellett a polgármester, hangsúlyozva, hogy ingatlanfejlesztőknek nem adná át a terepet. A polgármester kijelentette, hogy nagy céljai vannak a közösséggel, szeretne leszakadni az állami költségvetésről, a közönség viszont megjegyezte, hogy ők nem akarnak nagy célokat. Bindics rámutatott, hogy az önkormányzat bevételei negyedmillió euróval nőttek az elmúlt öt évben. „Érzik ezt?” - kérdezte a teremben lévőket Bindics Zsolt. Egyhangú nem volt a válasz. Menjenek máshová Michal Deraj, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal vezetője is Hegyétén lakik, ő is csatlakozott a petícióhoz, az ülésen pedig azt ajánlotta a beruházónak, hogy tárgyaljon a kormánnyal a terveiről. „Azt tanácsolom, hogy egyeztessenek a lehetőségekről, amelyek kedvezőbbek és problémamentesek lehetnek a vállalatnak. Ez nagyon nem megfelelő hely a beruházásra” - jelentette ki Michal Deraj. A polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy ha máshol telepedik le a cég, a helyieknek akkor is el kell viselni a falut átszelő 63-as úton haladó forgalmat és zajt, de ha itt építenek központot, akkor legalább bevételre tehet szert a falu. Kritika és kérdések Hiányzó párbeszéd, kevés információ, tulajdonjogi kérdések, régi sérelmek - főként ezt nehezményezték a felszólaló lakosok. Európa és Szlovákia egyik legnagyobb logisztikai parkjának előkészítéséről ugyanis egy, a községi hivatal ajtajára kiragasztott, valamint a falu honlapján közzétett felhívással értesítették a lakosokat. Az önkormányzat tagjai közül egyedül Bíró Ferenc szólalt fel, aki elmondta, egyedül szavazott nemmel a beruházási tervre, pedig nem az érintett falurészen lakik. A képviselő elismerte, hogy hiányos volt a lakosok tájékoztatása, de abban igazat adott a polgármesternek, hogy akinek szüksége van az információra, az hozzájuthat. „Nem minden a pénz” - jelentette ki az egyik felszólaló, utalva a remélt bevételre. Csak a hely a gond „Ekkora volumenű beruházást nem erre a területre kell felépíteni, hanem egy autópálya mellé. Csak a hellyel van a probléma, nem a beruházóval” - nyilatkozta lapunknak Alföldi Péter, a petíciós bizottság egyik tagja, hozzátéve, hogy az általa megszólított emberek 90 százaléka nemet mondott a beruházásra. A Panattoni képviselői viszont kitartanak amellett, hogy a fejlesztés nincs nagy hatással a környezetre, a terv megfelel a törvényi előírásoknak, és megvalósítható, mivel semmilyen gátló tényezőről nem tudnak. Nyitottak a tárgyalásra Bindics Zsolt az ülés végén azt mondta, hogy érdemleges választ vártak a testülettől azzal kapcsolatban, hogy elfogadják-e a lakosok véleményét, ezt azonban nem kapták meg. „Politikai legitimitással csak úgy lehet eljárni, ha a helyi lakosok érdekeit képviselik. Ha úgy gondolják, hogy a helyi lakosok érdeke ellentétes azzal, amit a petícióban aláírtak, ez újabb szög a demokrácia koporsójába” - véli Bindics, aki reméli, őket is meghívják arra az ülésre, amelyen az önkormányzat a petícióról fog tárgyalni. „Remélem, működik az emberek közötti szolidaritás, hogy a másik 4921 aláírást szintén releváns petíciónak fogják tekinteni, és a döntésnél figyelembe veszik az önkormányzat kataszterén túl élő emberek érdekeit is” - zárta Bindics Zsolt. A tervvel kapcsolatos beadványokat jelenleg a járási hivatalban értékelik, néhány hét múlva kiderülhet, hogy alaposabb tanulmány elkészítésére kötelezik-e a beruházót, vagy zöld utat kap a logisztikai park. VILLÁMINTERJÚ Erik Ivaniöko, a Panattoni Slovakia Development igazgatója Számítottak ilyen heves reakciókra? Bevallom őszintén, nem. Próbáltuk úgy elkészíteni a projektet, hogy az a környezetvédelmi szempontok szerint minél elfogadhatóbb legyen. Ezt az El A is megerősíti, ugyanis a törvénybe foglalt határértékek közelébe sem érünk. Igyekeztük meghallgatni az elhangzott kéréseket. Hangsúlyozom, hogy nem egy-két évig tervezünk dolgozni a parkban, hanem hosszú távon szeretnénk itt letelepedni. A konfliktusok egyik forrása a forgalom várható növekedése. Elmondaná, merre haladna a teherforgalom a parkból? A jelenlegi terv a projektdokumentációból indul ki, amely alapján megvizsgálják a várható környezeti hatásokat. Várjuk a járási hivatal hozzászólásait, és ezek alapján határozzuk mega további lépéseket. Próbáljuk a lehető legkörnyezetbarátabb módon megszervezni a forgalmat, hogy ne terheljük a helyi utakat. Nem érdekünk, hogy konfliktus alakuljon ki a személyforgalommal, és az sem, hogy a parkforgalma érintkezzen ezzel. Egy esetleges baleset számunkra is gondot okozna, ugyanis leállna a park. Felmerült a kérdés, hogy a Dunaszerdahely és Csallóközkürt közötti összekötő úton járnának-e a kamionok, vagy építenek egy közvetlen összeköttetést a 63-as elsőrendű főútra. Igen, ezt alternatív bekötőútnak nevezzük, ez a másik bekötő, amin dolgozunk és a jövőben ez lehet az elsődleges útvonal a teherforgalom számára. Az elhangzottak alapján kitartanak a terv megvalósítása mellett? Ki kell értékelnünk a hozzászólásokat. Tény, hogy mi egy magánszemélytől szereztük meg ezt a területet, az érvényes területrendezési terv tudatában, el ismert cégekfoglalkoztak a tervvel. Ezen a területen tehát megvalósítható a beruházási tervünk, de kérdés, merre haladnak az egyeztetések a helyi lakosokkal. Szeretnénk meghallgatni a kéréseiket. Mi a véleménye Michal Deraj felvetéséről, hogy tárgyaljanak a kormánnyal a beruházás esetleges áthelyezéséről? Mi magánvállalat vagyunk, nem kértünk és nem is kérünk támogatást az államtól. Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra a kormánnyal és a nyilvános\ sággal. De mi nem olyan befektető vagyunk, aki állami támogatást igényelne. A projektünk saját lábakon áll, és állami támogatás nélkül is megvalósítható. (béva)
