Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-18 / 216. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 18. KULTÚRA 9 Szilágyi Eszter Anna Szeret­kezz, ne háborúzz! című zenás vígjátéka lesz ma este 19 árai kezdettel a Komáromi Jókai Színház új évadának első bemutatója. A premiert már­cius 27-éről, a színházi világ­napról űzte e hát végére a koronavírus-járvány. „Amikor március 13-án abba­hagytuk a próbákat a határlezárás miatt, eljutottunk a darab háromne­gyedéhez, és volt egy variáció, mi le­gyen a vége. Gondolkodtam a ka­rantén alatt, hogyan lehetne befejez­ni, lett is egy erős variációm rá. Ezt tudtuk lepróbálni júliusban két hét alatt” — mondta az előzményekről Hargitai Iván rendező. „Adtam egy konkrét kiindulópon­tot, A női büszkeség ünnepének elő­estéjét, ahonnan a fád készülődés közepette elindulunk. Amolyan Szatumália lenne ez, fordított nap, ahogy annak idején bizonyos kere­tek közt rabszolgák játszhatták urai­kat, itt pedig a nők kapnak egy sza­badnapot, egy napot arra, hogy fér­fiként föllélegezzenek, de este már női pompájukban ünnepeljenek. Nálam belép két istennő is a törté­netbe, akik a hétköznapok hagyo­mányos lefolyásáért, a férfiszem­pontú, az isteni rend megtartásáért felelnek. És szerepel még Philemon és Baucis - Ovidius mesehősei is, mint a hosszú házasság példázata, némileg egyéb olvasatban” - nyilat­kozta darabjáról Szilágyi Eszter An­na költő, író. Lüszisztrát Beaként a Jászai Mari­díjas Bandor Éva áll a közönség elé. „A mi előadásunk egy Lüszisztraté­(Fotó: Kiss Gábor Gíbbó) megfogja-e őt a történet, érdekes-e, magával ragadja-e. Teljesen mind­egy, hogy Schiller vagy Szilágyi Eszter Anna darabja megy-e a szín­házban. A színház azt a meglepetést tudja okozni, hogy ha a néző a napi problémát látja izgalmasan, szelle­mesen megfogalmazva a színpadon, pluszélményt nyújt neki. Ne felejt­sük el, hogy Shakespeare, Moliére, Brecht és Csehov kortársak voltak a maguk idejében, a saját korukra ref­lektáltak a darabjaikkal. A színház jelen idejű műfaj, és ezt meg kell próbálni hangsúlyozni”. A színház a kortárs magyar színmű valamennyi bérletes előadását le­játssza ezen a hétvégén. A fennálló egészségügyi előírások értelmében a Komáromi Jókai Színházban száj­maszk viselése kötelező. Qsz) parafrázis. Ebben a formában szá­momra izgalmas feldolgozás, lehe­tőség a kísérletezésre. A történetet kibillentjük egy-egy vallomással, egy-egy verssel, ami megakasztja a darab linearitását. Ettől számomra rendkívül nehéz is volt a próbafo­lyamat, tele volt izgalmas beszélge­tésekkel arról, hogy a 21. században mit jelent nőnek lenni. Milyen elvá­rásoknak, ideáloknak, divatnak kell megfelelni, hogy lehet ebben a tár­sadalomban levegőhöz jutni. Mind­ezt egy férfi rendezővel!” - mondta Bandor Éva. A Szeretkezz, ne háborúzz! című zenés vígj átékot Magyaros i Éva dísz­letében, Kárpáti Enikő jelmezeiben Bandor Éva Jászai Mari-díjas m. v., Holocsy Katalin, Holocsy Krisztina, Horváth Csenge m. v. Hostomsky Fanni e. h., Béhr Márton, Bemáth Tamás, Majorfalvi Bálint, Szabó Viktor és Olasz István játsszák. A zeneszerző Lázár Zsigmond, a kor­repetitor Pálinkás Andrássy Zsu­zsanna, a koreográfus Cortes Sebas­tian, az előadás dramaturgja Kardos Tünde, a rendezőasszisztens pedig Balaskó Edit volt. Megkérdeztük Hargitai Ivántól, hogy egy ősbemutató előtt jobban izgul-e a rendező? „Igen. Az, hogy egy kortárs ma­gyar darabot mutatnak be nagyszín­padon, Magyarországon is ritka, nem csak itt, a Éelvidéken. Stúdióba be szoktuk tenni, nagyszínpadra vi­szont nehezebben meri a művészeti vezetés bevinni, mert kevésbé csa­logató a cím. De ez talán nem is ér­dekli a nézőt. A nézőt az érdekli, hogy Jelenet a Szeretkezz, ne háborúzz! című előadásból Nőnek lenni manapság Ősbemutató Komáromban: zenés darab Arisztophanész Lüszisztratéja nyomán AJÁNLÓ Otven éve halt meg Jimi Hendrix, a gitárlegenda Hendrix viaszszobra San Franciscóban, a 2014-ben nyílt Madame Tussauds Múzeumban (Fotó. Shutterstock) Mindössze 27 évesen halt meg 1970. szeptember 18-án minden idők legnagyobb hatá­sú rockgitárosa, az amerikai Jimi Hendrix, aki után már nem lehetett úgy játszani ezen a hangszeren, ahogy előtte. Seattle-ben született, ereiben af­roamerikai, indián és ír vér is csör­gedezett. A balkezes zseni korán kezdett gitározni, tizenhét évesen már a zenéből élt, Little Richard, Ike és Tina Turner, King Curtis kísérő együttesében is megfordult, majd New York-i klubokban szólóban próbálkozott. 1966 nyarán Chas Chandler, az Animals együttes basszusgitárosa felfigyelt rá és magával vitte Lon­donba. Chandler szervezte meg első zenekarát, a Jimi Hendrix Experien­ce triót, amelyben Noel Redding pengette a basszusgitárt, a dobokat Mitch Mitchell püfölte. Első kisle­meze a Hey Joe volt, majd hamaro­san olyan dalokkal rukkolt elő, mint a Foxy Lady, a Purple Haze, az All Along The Watchtower, a The Wind Cries Mary és a Voodoo Child - utóbbi gitárriffje sokak szerint a leg­jobb, amelyet valaha írtak. Hendrix rövid, alig négyéves pályafutása alatt csak három stúdióalbumot vett fel, emellett három koncertlemezejelent meg. A figyelmet nemcsak virtuóz já­tékával hívta fel magára, hanem számtalan újításával is. Átértelmez­te a hangszert, a stúdióban addig is­meretlen hangzásvilágokba kalan­dozott, ő alkalmazta először a torzí­­tókat, a wah-wah pedált, kihasználta a feedback lehetőségeit. Legemlé­kezetesebb produkcióját az 1969-es woodstocki fesztiválon nyújtotta az amerikai himnusz átértelmezett, há­borúellenes változatának előadásá­val, gitárja repülőgépek és hulló bombák hangját idézte meg. Életének utolsó két éve szakmai­lag, pénzügyileg és magánéletét te­kintve is viharos volt. Vitába keve­redett kiadójával és menedzserével, zeneileg pedig maga sem tudta, mi­lyen irányba akar indulni. Számta­lan zenésszel készített felvételeket, de stúdióalbumra nem tellett erejé­ből. Egyre kiszámíthatatlanabbá, szeszélyesebbé vált, az alkohol és a kábítószer rabja lett. Előfordult, hogy fellépés közben egyszerűen le­sétált a színpadról, a közönség pedig kifütyülte. Utolsó koncertjét 1970. szeptember 6-án egy németországi fesztiválon adta. A halottkémi jelentés szerint ha­lálát fulladás okozta, de sokan nem adnak hitelt a hivatalos változatnak, gyanakszanak öngyilkosságra és gyilkosságra is. A gitáros 27 évesen hunyt el, tápot adva a „27-esek klub­járól” szóló legendának, hiszen ugyanilyen idősen halt meg 1969- ben Brian Jones, a Rolling Stones gitárosa,'majd néhány héttel később Janis Joplin, 1971-ben Jim Morri­son, a Doors énekese, 1994-ben Kurt Cobain, 2011 -ben pedig Amy Wine­­house. Jimi Hendrix nem halványuló le­gendája napjainkban is hatalmas pénzt hoz, újabb és újabb kalózfel­vételei bukkannak fel. Nélküle nem lenne az a rockzene, amit ma isme­rünk, a műfaj szinte valamennyi nagyságára hatott. A rock and roll dicsőségcsamokának tagja, csillaga van a hollywoodi hírességek sétá­nyán, több helyen áll szobra. (MTI, juk) RÖVIDEN Madonna nem bízza a véletlenre New York. Madonna lesz a for­gatókönyvírója és a rendezője is annak az önéletrajzi filmnek, amely a Universal Stúdióban készül. A 62 éves énekesnő el­mondta, hogy pályafutása mel­lett a magánéletét is bemutatja majd a produkció, és sok olyan története van, amelyet eddig nem osztott meg a nyilvános­sággal. A popsztár 2008-ban debütált rendezőként a Mocsok és bölcsesség című filmmel, 2011-ben pedig W. E. címmel rendezett történelmi drámát VIII. Edward brit uralkodó és az amerikai Wallis Simpson sze­relméről. (MTI) Újra leáll a Barátok közt forgatása Budapest. Határozatlan időre leáll a Barátok közt és a Kereszt­anyu című sorozatok forgatása - jelentette be az RTL Magyaror­szág. Mindkét stábban újabb Covid-pozitív személyt találtak az újraindulást követően. Az RTL Klub jelezte: ha minden közreműködőnek negatív lesz a tesztje, a forgatás folytatódhat. A Barátok közt sugárzását a le­állás nem befolyásolja, mivel a gyártók jóval előrébb járnak az aktuálisan látható műsornál. A járvány miatt a legtöbb csatorna „betankolt” az őszre, hogy az esetleges leállások ne veszé­lyeztessék a sorozatokat. (kuit) Saját szervezete sem támogatja Budapest. A Magyar Teátru­­mi Társaság (MTT) közgyűlése nem tudott olyan nyilatkozatot elfogadni, amelyben egyértel­műen kiállnak Vidnyánszky At­tila mellett a Színház- és Éilm­­művészeti Egyetemen zajló mo­dellváltás ügyében - írja belső forrásokra hivatkozva a HVG. Ezt a szervezetet 2008-ban maga Vidnyánszky alapította a fideszes színházigazgatók össze­fogására, és amelynek élére az­óta kétszer választották újra el­lenszavazat nélkül. Az egyik MTT-tag szerint Vidnyánszky nem számolt azzal, hogy a köz­gyűlésen ülők zöme a színmű­­vészetin végezett, és ma is erős szálak kötik őket azokhoz a ta­nárokhoz, akiket a kormány saj­tó, illetve maga Vidnyánszky gyaláz. Munkatársai szerint az elnök nem számított ilyen széles nemzetközi és hazai támogatott­ságú ellenállására. A legfrissebb nyílt levél a Fi­nancial Timesban jelent meg, 44 világhírű művész, köztük Sal­man Rushdie, Helen Mirren, Pe­ter Brook és Cate Blanchett alá­írásával. Többen közülük ko­rábban is kifejezték szolidaritá­sukat az egyetemfoglalókkal. „Ez része egy egész pályás kul­túrharcnak, aminek célja, hogy az egész kulturális szférát és minden intézményét meg­fosszák autonómiájától. Lénye­gében ez a közvagyon privatizá­ciója, melynek végén a nyereség a miniszterelnök kegyeltjeinél landol” - áll a levélben. íjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents