Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-02 / 203. szám
4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kína megfenyegette a cseh politikust Prága. Bekéretik a cseh külügyminisztériumba Kína prágai nagykövetét, hogy adjon magyarázatot Vang Ji kínai külügyminiszter nyilatkozataira, amelyekkel megfenyegette Milos Vystrcilt, a cseh szenátus elnökét hivatalos tajvani látogatása miatt. „Rákény szentjük, hogy nagy árat fizessen rövidlátó viselkedéséért és politikai opportunizmusáért” -jelentette ki a kínai diplomácia vezetője. Az „egy Kína” elvének megsértése 1,4 milliárd kínait érint kedvezőtlenül, s a kínai kormány a cseh szenátus elnökének és a mögötte álló köröknek „ilyen nyílt provokációját” nem fogja eltűrni - hangsúlyozta Vang Ji. Több vezető tajvani cég - Foxconn, Asus, Acer, AU Optronics - tart fenn gyárat Csehországban. (MTI) Djukanovic nyert, mógis veszített Podgorica. A Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) szerezte meg a legtöbb voksot a vasárnapi parlamenti választáson. A DPS-t a szavazók 35,06%-a támogatta, míg a 2. helyen az ellenzéki Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett a szavazatok 32,55%ával. Djukanovic elismerte, a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Három évtized után így várhatóan nem a szocialisták alakíthatnak kormányt, Milo Djukanovic azonban 2023-ig mindenképpen az államfői székben marad. (MTI) Vezető dzsihádista török kézen Ankara. A török hatóságok letartóztatták az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet törökországi parancsnokát, Mahmut Özdent-jelentette be Süleyman Soylu török belügyminiszter, akijelezte, hogy Jelentős tervek” voltak a férfi birtokában. A belügyminiszter úgy nyilatkozott, Özden Irakból és Szíriából kapta az utasításokat, hogy hozzon létre 10-12 fos csoportokat, és hajtson végre „megmozdulásokat” Törökországban. Az Iszlám Állam 2015-ben és 2016- ban több fegyveres támadást és robbantást hajtott végre Törökországban, amelyek közel 300 áldozatot követeltek. (MTI) Tüntetések Belső- Mongóliában Peking. Több ezer mongol tüntetett a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen, miután Peking azt tervezi, hogy a helyi iskolákban egyes tantárgyakat a jövőben nem mongol, hanem mandarin nyelven fognak tanítani. A változtatások az idei tanévtől lépnének életbe, és 3 év alatt 3 tantárgy nyelvét cserélnék le, ugyanakkor a mongol nyelvórák megmaradnának a diákoknak. (444 hu) Lukasenka Putyinhoz zarándokol ÖSSZEFOGLALÓ Minszk. Az augusztus 28. és 30. között tartott kormányellenes tiltakozások 66 résztvevője ellen hoztak ítéletet Fehéroroszországban, pénzbírsággal vagy többnapos elzárással sújtották őket. A tiltakozások további több mint 130 résztvevőjét állítják még bíróság elé. A leghosszabb elzárás időtartama 47 nap volt. Tizenöt nap elzárásra ítélték Anatolij Bokunt, a Belaruszkalij állami bányaipari óriásvállalat sztrájkbizottságának tagját nem engedélyezett tiltakozó akcióban való részvétel miatt. Megtagadták a fehérorosz hatóságok Tadeusz Kondrusiewicz minszki római katolikus érsektől, hogy Lengyelországból visszautazhasson Fehéroroszországba. Fehéroroszországban augusztus 9- én tartottak elnökválasztást, amelyen hivatalosan Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök győzött a voksok 80%-ának megszerzésével, és így hatodszor lett államfő. A 2. helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csak 10,12%-át kapta Fizetős lehet Távozz, Lukasenka! - követelik lankadatlanul a tüntetők Minszkben (TASR/AP) meg. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek heves összetűzésekbe csaptak át. Tegnap is volt tüntetés, diákok százai kihagyták a tanévnyitót, ehelyett az ellenzékiek által használt zászlókkal vonultak fel Minszkben. Új pártot alapít Vmesztyi (Együtt) néven Marija Kolesznyikova, a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja és az elnökválasztásból kizárt Viktar Babarika bebörtönzött üzletember kampánystábjának tagjai. „Az ország politikai és társadalmi-gazdasági válságban van, de együtt tudjuk, hogyan kell ebből kilábalni (...) Hamarosan benyújtjuk a bejegyzéshez szükséges iratokat” - közölte Kolesznyikova. Hétfőn Minszkben őrizetbe vették az ellenzéki Koordinációs Tanács egy további elnökségi tagját, Lilija Vlaszovát. Elemzők szerint a tüntetőkkel szemben kezdetben erőszakos fellépés után a karhatalom fenyegetésekkel, illetve aktivisták célzott őrizetbe vételével próbálja módszeresen elfojtani a hetek óta tartó tiltakozásokat. Lukasenka fehérorosz elnök elismerte, hogy az ország társadalmi rendszere „bizonyos mértékben” tekintélyelvű, elnöki tisztségre szabott, amin változtatni kell a majdani új alkotmányban. Az államfő Valenaz új Index tyin Szukalóval, a legfelsőbb bíróság elnökével tartott megbeszélése után tette ezt a nyilatkozatot. Szukalo részt vesz majd az új alaptörvény kidolgozásában. Az elnök szerint már folyik a munka az alkotmány módosításán, amelyet közvitára bocsátanak, és népszavazást is tartanak majd róla. Az államfő korábban azt mondta, kész az elnöki hatáskörök egy részét átadni, és a különböző hatalmi szintek jogköreit „lejjebb szállítani”, de kizárólag alkotmányos reform keretében. Szerinte egy új választásról is csak azután lehet szó, ha elfogadták az új alkotmányt. Lukasenka két héten belül Moszkvába látogat - jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A szóvivő közölte, egyelőre nem mérlegelik annak az orosz rendvédelmi tartaléknak a bevetését, amelyet Putyin Lukasenka kérésére hozott létre. Emlékeztetett, ezt az erőt csak végső esetben alkalmaznák. Lettország megtiltotta a beutazást Lukasenka elnök és 29 másik fehérorosz tisztségviselő számára az elnökválasztás után kialakult helyzet miatt. Hasonló intézkedéseket hozott Litvánia és Észtország is. (MTI.tasr) Trump sötét árnyakat lát Budapest. Tegnap új korszak kezdődött az Index életében: a lapot eddig készítő csapat ténylegesen távozott. Zavaros vezetés alatt, egyelőre meglehetősen kevés és többnyire tapasztalatlan munkatárssal folytatja történetét Magyarország egykor legolvasottabb lapja. Bő egy hónapja az ország legnagyobb internetes híroldalánál gyakorlatilag az összes munkatárs felmondott, amiért a vezetőség menesztette Dull Szabolcs főszerkesztőt. A távozó indexesek jelentős része augusztus végével töltötte ki felmondási idejét, így szeptember 1- től már kizárólag az új garnitúra készíti az újságot. A hivatalos közlés szerint egyelőre közel 30 fős az új stáb, a távozó 80 helyére. A legfontosabb igazolás egyértelműen Balogh Ákos Gergely, a mandiner.hu alapítója és volt főszerkesztője, a fideszes ifjúsági körök egykor meghatározó szervezője, aki szervezetfejlesztésért felelős főszerkesztőhelyettes lesz. Balogh cége üzemeltette sokáig Orbán Viktor honlapját is. Időközben kiderült, Szombathy Pál lesz a főszerkesztő és egyben a vezérigazgató is. Szombathy a 2000-es évek derekáig a közmédiában dolgozott, aztán vezette a Magyar Hírlap szerkesztőségét, majd a Digisport Reggeli Start műsorvezetője lett. Műnk Veronika, az Index korábbi főszerkesztő-helyettese megerősítette, hogy „lesz másik”, azaz valóban új lapot indítanak. A hvg.hu értesülése szerint várhatóan fizetős lesz a távozó indexesek híroldala. Murik úgy véli, az olvasókhoz most ér majd el, hogy ma már nemcsak az újságárusnál fizetünk a tényalapú, hiteles hírekért, hanem az interneten is. (444, hvg) Washington. Az egyes amerikai városokban uralkodó erőszakot a rendőrség szerepét kicsinyítő szélsőbaloldali politikusok szítják - jelentette ki Donald Trump. Az amerikai elnök hangsúlyozta: demokrata párti kihívója, Joe Biden „erkölcsi támogatást” nyújtott az erőszakba torkolló tüntetéseken felbukkanó vandáloknak. Trump szerint Biden sokkal inkább a rendőrséget okolja az erőszakért ahelyett, hogy az „anarchistákat, agitátorokat, fosztogatókat” tenné felelőssé. A Fehér Ház lakója odáig ment, hogy szerinte „sötét árnyak” irányítják a Demokrata Párt elnökjelöltjét. Az amerikai elnök több fúrcsa, elsőre nehezen értelmezhető állítást is megfogalmazott, egyebek mellett arról beszélt, hogy sötét egyenruhás gengszterek repülnek Washingtonba, olyan „emberek, akiről még soha nem is hallottunk, emberek a sötét árnyakból”. Az elnök Joe Biden pittsburghi beszédére reagált, amelyben az elnökjelölt Trumpot vádolta meg erőszak szításával. Trump elmondta: eddig több mint 200 erőszakos tüntetőt tartóztattak le különböző városokban, a belbiztonsági és az igazságügyi tárca pedig közös központokat állít fel „baloldali civil zavargások” kivizsgálására. Közben Los Angelesben egy újabb afroamerikai férfit lőttek agyon a rendőrök, aki kerékpárral próbált megszökni. A rendőrök megállították, azonban a 29 éves férfi dulakodni kezdett velük, ekkor dördültek el a halálos lövések. Los Angelesben egy kisebb tömeg tiltakozott a hatósági eljárás ellen. (MTI, TASR, 444) Kiválasztják Abe Sindzó örökösét Macron: fontos a libanoni változás Szuga Josihide kormányszóvivő követheti az egészségi okok miatt lemondó Abe Sindzét a japán miniszterelnöki székben, miután támogatásáról biztosította a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) legnagyobb frakciója. Tokió. Elemzők szerint Szuga Josihide megválasztásával nagy valószínűséggel folytatódna az Abe által meghatározott irányvonal, például a gazdaságpolitikában és a koronavírus-válság kezelésében. Állítólag a kormányszóvivő hivatalosan ma jelenti be indulását a tisztségért. Tegnap Kisida Fumio volt külügyminiszter bejelentette, hogy részt vesz a megmérettetésen. A Kyodo japán hírügynökség úgy tudja, hogy Kisida - aki 2012-től 2017-ig volt külügyminiszter - hétfőn találkozott Abe Sindzóval, és arra kérte, hogy támogassa a pártelnöki választáson. Abe Sindzó makacs betegsége miatt távozik a kormányfői posztról. 9 évig állt a japán kormány élén. (tasr/ap) Kisida az elmúlt években többször is kinyilvánította a szándékát, hogy az LDP elnöke szeretne lenni Abe távozása után. A LDP-ben szeptember 8-tól 14-ig tart az elnökválasztási folyamat, és két napra rá hozzák nyilvánosságra az eredményt. Az új pártelnök egyben az ország következő kormányfője lesz, amennyiben személyét a parlament is elfogadja. Abe Sindzó japán miniszterelnök pénteken jelentette be lemondását romló egészségi állapotára, kiújuló fekélyes vastagbélgyulladására hivatkozva. A 65 éves kormányfő aláhúzta: nem akarja, hogy egészségi állapota kihasson a politikai döntéseire. Abe mandátuma 2021 szeptemberében járt volna le. Ő volt Japán legfiatalabban hatalomra került és leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. O volt az első japán kormányfő, aki a második világháború után született. A Liberális Demokrata Párt politikusa 2006 és 2007 között vezette először az országot, majd 2012-ben újra őt választották miniszterelnöknek. (MTI) Bejrút. A libanoni reformok októberig való elindulásához kötötte a nemzetközi segélyek folyósítását a bejrúti látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök. A Michel Aun libanoni államfővel és a legfőbb politikai pártokkal való találkozója előtt Macron ismét hangot adott annak a meggyőződésének, hogy reformokra van szükség az áramszolgáltatás, a bankügy, az igazságszolgáltatás és a közbeszerzések területén. „Minden készen áll, csak a politikai akarat szükséges” — jelentette ki a fővárosban, Bejrutban található kikötőben tett látogatása során, ahol az augusztus elején bekövetkezett robbanásban 190 ember vesztette életét. Libanonban hétfőn új kormányfőt neveztek ki Musztafa Adíb személyében, aki azonnal reformokat sürgetett a súlyos válság sújtotta országban. (MTI)
