Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-17 / 215. szám

HASZNOS TANÁCS 10| 2020. szeptember 17. | www.ujszo.com Integrált diák- és pedagógiai asszisztens ÖSSZEFOGLALÓ Évről évre nő azon gyermekek száma, akik valamilyen tanu­lási zavarral küszködnek. A problémákat tanácsos azonnal oldani, szakemberhez kell for­dulni. Szükség esetén igényel­hető, hogy gyermekünket az iskolában integrálják, illetve asszisztenst is lehet intézni számára. Egyes gyerekek számára az iskola gyerekjáték, mások pedig eredmény­telenül ülnek órák hosszat a könyvek fölött. Az utóbbiak nem feltétlenül lusták vagy rosszak, hanem olyan fejlődési rendellenességük lehet, ami tanulási zavart okozhat, és speciális segítségre szorulhatnak. Szakembe­rek szerint manapság már több a problémás gyermek, mint a probléma nélküli. A tananyag mennyisége és tempója, a rossz családi körülmé­nyek, illetve a modem világunkra jel­lemző gyors életvitel egyre gyakrab­ban okoz viselkedési és tanulási za­varokat, valamint hiperaktivitást. Amikor tesztelik az óvodások is­kolaérettségét, nem feltétlenül derül fény az esetleges fejlődési, rendelle­nességekre. Sokszor csak az iskolá­ban, menet közben derül ki, hogy egy­­egy gyermek valamilyen problémá­val küszködik. Ilyenkor lehet utóla­gos halasztást kérni, illetve ha arra már nincs lehetőség, vagy magasabb évfolyamban észlelünk valamilyen problémát, tanácsos azonnal szak­emberhez fordulni. Kihez forduljunk? Első lépésként felkereshetjük az iskolai pszichológust vagy speciális pedagógust, aki útba igazíthat, konk­rét szakembert javasolhat, orvosi ki­vizsgálást tanácsolhat. Például az ol­vasási nehézségek esetenként vissza­­vezethetőek hallás- és látásproblé­mákra. Mindezt alaposan ki kell vizs­gálni, hogy nincs-e valamilyen szervi rendellenesség, mert lehet, hogy csak szemüvegre van szüksége a gyerek­nek. Ha időben felismerik a problé­mát, azonnal el lehet kezdeni korri­gálni, és nem kell évekig elhúzódó is­kolai nehézségekkel küszködni. „A mai világban minden megoldható, minden fejleszthető. Akkor is, ha esetleg mentális sérülésről van szó, ami szerencsére elég ritka, de manap­Mihelyt észlelünk valamilyen lemaradást vagy tanulási zavart, inkább menjünk szakemberhez! (Shutterstock-feivétei) ság már sokszor hallani autizmusról, különböző fejlődési rendellenesség­ről, és itt vannak az ADHD-s gyere­kek is. A statisztikák szerint minden hatodik gyermek figyelemzavaros - mondta lapunknak Kása Ildikó spe­ciális pedagógus..- Ha úgy tűnik, gyermekünkkel valami nincs rend­ben, ne féljünk szakemberhez fordul­ni! Nem érdemes arra várni, hogy majd elmúlik, bár vannak problémák, melyek megoldódnak maguktól. Né­ha a természet elintézi a dolgot, és a gyerek szépen lassan megérik, mint egy gyümölcs. De ha észlelünk vala­milyen lemaradást, azzal biztosan nem rontunk el semmit, ha egy kicsit segítjük a természetet, és kikéijük va­lamilyen szakember véleményét. O majd megmondja, szükséges-e terá­piát alkalmazni, vagy elég csak pár fejlesztő gyakorlatot beiktatni az ott­honi napirendbe.” Integrált tanuló Ha a gyermeknél olyan komoly be­tegséget vagy fejlődési rendellenes­séget diagnosztizálnak, mely miatt speciális intézményt is látogathatna, illetve az egészséges kortársaihoz képest speciális segítségre szorul, nem feltétlenül kell speciális iskolába j áratni, hanem a szülők kérhetik, hogy integrálják egy normális osztályba. Az „integrált tanuló” státusz nem szégyen, hanem azt jelenti, hogy ugyanabba az osztályba fog járni, mint a többi egészséges társa, ám a betegségére vagy tanulási problémá­jára való tekintettel bizonyos enyhí­téseket kap, más tempóban és eltérő módszerekkel fog tanulni. Például a diszgráfiás diáknál nem értékelik a szépírást és a nyelvi hibákat, a disz­lexiásnak pedig több időt adnak a fel­készülésre vagy az írásbelire, nem fog hagyományos tollbamondást írni, a gyengénlátó nagyítót használhat, a hagyományos érdemjegyek helyett szóbeli értékelést kaphat stb. Az in­tegrált tanulónak individuális oktatási-nevelési tervvel kell rendel­keznie, melyben leszögezik, rá konk­rétan milyen feltételek vonatkoznak. Hivatalos diagnózis Ahhoz, hogy valakit integráltnak minősítsenek, nem elég az iskolai pszichológus vagy speciális pedagó­gus véleménye, azt csakis hivatalos pedagógiai-pszichológiai tanácsadók szakvéleménye alapján lehet kérni, illetve minden eset egyedi, így elő­fordulhat, hogy külön speciális szak­orvosi véleményre is szükség lehet. A pontos diagnózis megfogalma­zása előtt a gyereket alapos pszicho­lógiai vizsgálatnak kell alávetni. Ha a pszichológus megállapítja, hogy va­lami nincs rendben, a gyereket továb­bi tesztelésre küldik a speciális pe­dagógushoz, aki részletesen meg­vizsgálja, mely konkrét részkészsé­gek okoznak problémát. Utána felál­lítják a diagnózist, és a speciális pe­dagógus összeállítja a tréningtervet, illetve kidolgozhatja a testre szabott oktatási-nevelési programot. Bebi­zonyosodott, hogy bármilyen tanulá­si zavar esetében a leghatékonyabb módszer a mozgásterápia. Speciális iskola Ha később kiderül, hogy a normá­lis iskolában vagy osztályban zajló oktatási-nevelési folyamat nem válik az integrált gyermek hasznára, az is­kolajavasolhatja, hogy tegyék át spe­ciális osztályba (amennyiben ilyen az adott intézményben létezik), vagy vi­gyék át az igényeinek megfelelő spe­ciális iskolába. Ha a szülő ebbe nem egyezik bele, az iskola viszont nem képes kezelni a gyermek problémá­ját, végső soron a kérdésben bíróság dönthet, mely a szülő beleegyezése nélkül is elrendelheti a gyermek át­helyezését. Pedagógiai asszisztens A speciális igényű gyermekek in­tegrálását elősegíthetik a pedagógiai asszisztensek, akik a speciális peda­gógussal és a pszichológussal együttműködve aktívan segítenek a hátrányos helyzetű tanulóknak. A se­gítségnyújtás mindig testre szabott, a konkrét gyermek igényeitől függ. Az asszisztens ott lehet a tanórákon, vagy bizonyos órákról kiviszi őt az osz­tályból, s külön foglalkozik vele, dél­után pedig együtt írhatják a leckét, el­kísérheti őt szakkörre, tanulmányi versenyekre. Együttműködik és fo­lyamatosan konzultál az osztályfő­nökkel, a szakos tanárokkal és a szü­lőkkel. A speciális pedagógiai asszisztensekre vonatkozó kérvé­nyeket az oktatási tárcához a járási hivatalok nyújtják be, vagyis a szak­­tanácsadó javaslatára a szülő az alap­iskola együttműködésével az illeté­kesjárási hivatalhoz fordulhat. Az oktatási minisztérium évente több száz pedagógiai asszisztenst fi­nanszíroz, akik valamilyen egész­ségügyi hátránnyal küszködő vagy különösen tehetséges gyermekeket segítenek. Havonta e célból több mint egymillió eurót különítenek el. Idén egy uniós projektnek köszönhetően az iskolák 3011 új munkaerőt — spe­ciális pedagógusokat, pszichológu­sokat, asszisztenseket - vehettek fel. A projektbe 260 óvoda, 645 alap- és 78 középiskola kapcsolódott be. A 3011 új alkalmazottból 2133 pe­dagógiai asszisztens. A szaktárca 82 millió eurót különített el e célra. „2020 végén átnézzük, mennyi pénz fogyott el, és az eredmény alapján eldől, utó­lag még lehet-e további iskolákat be­kapcsolni a projektbe” - tájékoztatott az oktatási minisztérium. A pedagógiai asszisztensen kívül a speciális igényű, egészségkárosodott gyermekek számára létezik személyi asszisztens is - ezt a lakhely szerint il­letékes szociális ügyi hivatalban kell intézni. A személyi asszisztens a mindennapi tevékenységekben se­gíthet, az iskolában a tanórákon rend­szerint nem szokott ott lenni. (sza) A leggyakoribb tanulási és fejlődési rendellenességek Az alábbiakban összefoglal­tuk a leggyakrabban előfordu­ló tanulási zavarokat és azok tüneteit. Diszlexia és diszgráfia A diszlexia az olvasás, a diszgráfia az írás nehézsége. Diszlexiás az, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni. Az ol­vasás, az írás és a helyesírás zavarai olyan képességek fejletlenségére utalnak, amelyek az írott szókép fel­ismeréséhez, a betűk közötti kapcso­latok percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek. Tünetek: betűtévesztések, felesleges betűk, szótagok betoldása, szótagok kihagyása és cseréje, hibás kombiná­ciók, a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják, az olva­sás irányának a felcserélése, a szö­vegértés zavara, az olvasás tempója lassú, rossz ceruzafogás, görcsös vo­nalvezetés, a hosszú és rövid magán­hangzókat, mássalhangzókat nem ér­zékelik, gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk. A viselkedéssel is le­het probléma, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Az isko­lai kudarcok másodlagosan pszichés problémákat okozhatnak, ezért fon­tos a logopédiai és a speciális peda­gógiai terápia mellett a pszichológus segítsége is. Diszkalkulia A gyereknek alapvetően hiányo­sak és hibásak az elképzelései a szá­mokról, mennyiségekről, nagysá­gokról, a matematikai műveletekről. A hibák számok felcserélésében, nagyságrendek tévesztésében, szá­mok megfordításában stb. mutatkoz­nak meg. Ezek a hibák azonban va­lójában csak az átlagostól eltérő ér­zékelésből, információfeldolgozás­ból és az ehhez kapcsolódó akaratlan figyelmetlenségből fakadnak. Diszkalkuliára utaló jelek: a gye­reknek feltűnően sok időre van szük­sége a számolási feladatokhoz, és na­gyon hamar kimerül ezek megoldása közben. A mennyiségeket, számokat, nagyságokat, formákat és a távolsá­gokat hibásan ítéli meg. A számolási szimbólumokat - plusz, mínusz, szorzás stb. - nem mindig ismeri fel, felcseréli őket. Számjegyeket hagy ki. Nehézségei vannak a számsorok folytatásával, a szorzótáblával. Fej­számoláskor nem tudja megjegyezni a közbülső eredményeket. Rosszul másolja le a számokat stb. Hiperaktivitás Szociálisan elfogadhatatlan, má­sokat zavaró viselkedés jellemzi. A gyermek nem tud a feladatnál marad­ni, elkalandozik, nem tudja befejezni azt. Nehézséget okoz a munka meg­szervezése. Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel, vagy nem hallotta, mit mondtak neki. Munkája általában rendetlen, hanyag. Képtelen kivárni a sorát. Az instrukciót nem tudja vé­gigkövetni, félbeszakítja a tanárt az órán, bekiabál. Képtelen ülve marad­ni, mindig babrál, matat, leejt stb. A tünetek száma és mértéke életkorilag változhat. Egyeseknél dührohamok, alacsony tűrőképesség és önértékelés is megfigyelhető. A szakemberek számukra személyre szabott, család­dal együtt abszolválható viselkedés­terápiát, mozgásfejlesztést és pszi­choterápiát j avasolnak. A figyelemhiányos hiperaktivitás­­zavar (ADHD) neurológiai termé­szetű fejlődési rendellenesség. Fő tü­nete a figyelemzavar, a hiperaktivi­tás, a feledékenység, a gyenge im­­pulzuskontroll. Ez ma az egyik leg­gyakrabban diagnosztizált és az egyik legvitatottabb gyermekkori pszichi­átriai betegség. Főleg genetikai okokra vezethető vissza, de okozhat­ja az anya terhesség alatti alkoholfo­gyasztása, aktív vagy passzív do­hányzása, magas ólomszint a szerve­zetében, a koraszülöttség, alacsony testtömeg születéskor, az agy hom­­loki részének a sérülése születéskor. JÖVŐ HETI TÉMA: SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ ■ MILYEN FELTÉTELEKET KELL TELJESÍTENI, HOGYAN KELL INTÉZNI

Next

/
Thumbnails
Contents