Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-17 / 215. szám

8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 17.1 www.ujszo.com Lukasenka orosz fegyvereket kért Minszk/Moszkva. Szergej Sojgu védelmi miniszterrel az élén orosz katonai delegáció ér­kezett Minszkbe. A látogatás cél­ja a két ország közötti kétoldalú katonai együttműködés kérdése­inek megvitatása. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Sojgut fogadva elmondta: arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy szállít­tasson új fegyvereket Fehér­oroszországnak. A két ország részvételével egyébként jelenleg hadgyakorlat folyik Szláv test­vériség - 2020 kódnéven. Minszk és Moszkva a két or­szágból álló Szövetségi Állam keretében katonai szövetségese egymásnak. Lukasenka elnök tegnap a parlament tagj aival és az állami intézmények vezetőivel megtartott találkozóján mítosz­nak nevezte azt a narratívát, mi­szerint Fehéroroszországban spontán önszerveződés eredmé­nyeként forradalmi helyzet jött létre. Az elnök agresszomak ne­vezte az USA-t és „szatellitéit” - ezek közül Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Uk­rajnát nevezte meg név szerint. Kulcsszerepe volt az Egyesült Államoknak a fehérorosz tiltako­zások előkészítésében, Szvjatla­­na Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelölt pedig amerikai véde­lem alatt áll — jelentette ki tegnap Moszkvában Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. (MTI) RÖVIDEN Szuga Josihide az új japán kormányfő Tokió. Szuga Josihidét válasz­tották meg tegnap kormányfő­nek a japán parlament alsóházá­ban, ahol a kormányzó Liberális Demokrata Pártnak (LDP) többsége van. A 71 éves Szuga a japán kormány kabinettitkára­ként és szóvivőjeként dolgozott 8 évig elődje, Abe Sindzó mi­niszterelnöksége idején. Abe, aki az ország történetében a leg­hosszabb ideig volt kormányfő, augusztus 28-án jelentette be le­mondását, romló egészségi álla­potára hivatkozva. A japán sajtó tudni véli, hogy Szuga az új kor­mány felét még az előző kabinet tagj aiból választj a. (MTI) Afgánközi béketárgyalások Kabul. Megtartotta első közvet­len ülését a kabuli kormány és a radikális iszlamista tálib mozga­lom küldöttsége a Dohában zajló afgánközi béketárgyalásokon. A felek kisebb csoportjai az előző napokban is egyeztettek a tartal­mi tárgyalások mikéntjéről. Si­került megállapodásra jutniuk - egyes szabályokról, eljárási kér­désekről. A megbeszélések egyik fő pontja egy tűzszüneti egyez­mény megkötése, ill. legalább az erőszak szintjének jelentős mér­séklése lenne a háború tépázta Afganisztánban. A résztvevők által történelminek nevezett ese­mény lezárhatja a közel 20 éve tartó fegyveres konfliktust Kabul és az Afganisztánt 1996 és 2001 közt irányító tálibok közt. (MTI) Egységes egészségügyi unió kell MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Itt az idő, hogy Európa felszámolja törékenységét, és lépéseket tegyen egy új élet felé, amelyhez erős egész­ségügyi unió létrehozására van szükség - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén. Von der Leyen az unió helyzeté értékelő első beszédében hangsú lyozta, az európai egészségügy tőré kenységének felszámolásához a; uniónak több forrást kell biztosítania és meg kell erősítenie az Európa Gyógyszerügynökséget, az Európa Járványügyi Központot. Emellet kutatásokat támogató orvosbiológia ügynökség létrehozására van szűk ség, valamint gyógyászati termékei készletének létrehozására. További egy egészségüggyel foglalkozó glo bális csúcstalálkozó összehívását ja vasolja. A bizottság elnöke kijelen tette: az uniós bizottság arra ösztönz a tagállamokat, hogy dolgozzák ki i tisztességes minimálbér rendszerét. Jogállamisági normák Von der Leyen közölte, a testüle összes tagra vonatkozó első jogálla­misági jelentését. ígéretet tett arra, az uniós forrásokat a jogállamisági nor­mák biztosítása mellett költik el az uniós szerződésekben rögzítettek szerint. Kijelentette: szigorítani kell az EU 2030-ig megfogalmazott új környezetvédelmi, kibocsátáscsök­kentési célkitűzésein. A tervezett 40 helyett legalább 55%-kal kellene in­kább csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. A klímacélok elérhetőek, megvalósítá­suk azonban drasztikus változást kö­vetel az energiafelhasználás, a mező­­gazdaság és a közlekedés terén is. Migrációs kihívások A migrációval összefüggésben azt mondta, az Európai Bizottság min­den uniós tagállamot arra kér, hogy a szolidaritás jegyében fokozza erőfe­szítéseit a migrációs kihívások keze­lésében, hiszen egész Európának ki kell vennie ebben a részét. Egy haté­kony közös európai cselekvés érde­kében az Európai Bizottság a jövő hét folyamán bemutatja új migrációs paktumát. Ebben a bizottság hang­súlyt helyez a menedékjog megszer­zésének és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének rendszerére, illetve lépéseket fog ten­ni az embercsempészek elleni küz­delem, a külső határok megerősítése és az unión kívüli országokkal ápolt partnerség elmélyítése érdekében is. Figyelmeztette Ankarát Von der Leyen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérge­­zésével összefüggésben azt mondta, az oroszországi Viborg és a német Greifswaldig között tervezett Északi Áramlat-2 földgázgázvezeték kiépí­tését nem lehet az orosz-európai egyetértés szimbólumának tekinteni. A vezeték nem változtatja meg Oroszországot - jelentette ki. Az uni­ós bizottság elnöke arra figyelmez­tette Ankarát, tartózkodjon szom­szédjai megfélemlítésének minden kísérletétől. A földrajzi közelség el­lenére az Európa és Törökország kö­zötti távolság egyre növekszik. Noha Ankara több millió menekültet fogad be, ez nem igazolja a szomszédok megfélemlítésére tett kísérleteket. „Tagállamaink, Ciprus és Görögor­szág mindig számíthatnak Európa teljes szolidaritására. Megvédjük jo­gaikat az önállóság, a területi egység tekintetében” - fogalmazott. A kiala­kult feszültség csökkentésére csak egy út áll rendelkezésre: Ankarának tartózkodnia kell az egyoldalú fellé­péstől és folytatnia kell a tárgyaláso­kat a stabilitás érdekében - tette hoz­zá az uniós bizottság elnöke. Le a háborús retorikával Távozóban a nagykövet 31 magyar tudós, egyetemi tanár szólította fel az Orbán­­kormányt, hogy hagyjon fel a háborús retorikával, ás végre kormányozzon felelősen. Budapest. A javarészt a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból és egyetemi tanárokból verbuválódott Felelős Értelmiség csoport aggoda­lommal figyeli a kormány politikáját, és ennek most hangot is adtak. A hon­lapjukon azt írják: „A társadalmi fi­gyelem megosztottságával és a fék nélküli jogi felhatalmazással vissza­élve egész pályás letámadás indult az egyetemek, az ellenzékiként jegyzett média, a tudományos kutatás, a szín­házak ellen. A szellemi élet ízlés- és politikai preferencián alapuló, egyol­dalú támogatása és az állami kineve­zési gyakorlat egyaránt túllép min­den, a polgári demokráciákat jellem­ző formális és informális korláton.” Szerintük általánossá vált a félelem légköre, a szakmai színvonal fölé a lojalitás abszolút uralma került, a saj­tóirányítás a régi időket idézi, miköz­ben a gazdasági visszaesés ellenére is folytatódik a gazdaság számára sem­miképpen sem sürgető Paks-2 és Budapest-Belgrád vasút építésének előkészítése. Mindemellett pedig mennek a sportberuházások, és a ha­táron túli szervezetek elszámoltatás nélküli, átláthatatlan támogatása. A jelen helyzetben értelmetlen háborús szóhasználat csak elfedi, hogy a gaz­dasági intézkedések nem a valóban rászorulók megsegítését, hanem a hirtelen meggazdagodottak további gazdagodását szolgálják. (444 hu, ú) Budapest. November elsejével távozik posztjáról David Com­­stein, az Egyesült Államok buda­pesti nagykövete - jelentette be maga a diplomata a nagykövetség honlapján közzétett üzenetében. A nagykövet üzenetében úgy fogal­mazott: „Megtiszteltetés és kivált­ság volt szolgálni az országot”. Döntését már Donald Trump ame­rikai elnökkel és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügy­miniszterrel is közölte. David Comstein azt írta: az országot őszintén megkedvelte, de - mint megjegyezte - „kétoldalú kapcso­lataink túlmutatnak egyetlen em­beren. Azonban hiányozni fog Magyarország, a csodálatos bará­tok és emlékek, amelyeket itt sze­reztem”. Döntését Comstein nem indokolta. Lemondása azért is ér­dekes, mert pár hete írt alá a nagy­követ és Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy 1 milliárd dollár értékű rakétarendszer megvásárlá­sáról szóló szándéknyilatkozatot. David B. Comstein 2018. június 25-én adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek a Sándor-palotában. A New York-i milliárdos üzletember - akinek nagyanyja magyar születésű - ko­rábban az amerikai kormányzati szférában és jótékonysági szerve­zetekben is vállalt szerepet. Tevé­kenykedett New York Állam Olimpiai Bizottságának elnöke­ként, a Battery Park városi taná­csának tagjaként, valamint egy kemoterápiás kezelésekre szako­sodott és egy cukorbetegekkel foglalkozó alapítvány is az év em­berének választotta. (MTI, ú) A Németországban lábadozó Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus (felvé­telünkön családtagjaival) közölte, haza akartérni. E lehetőségre reagálva Dmit­­rij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, minden orosz állampolgár szabadon utazhat el Oroszországból, és térhet oda vissza. „Ha az Oroszországi Föderáció egyik állampolgára javít egészségi állapotán, akkor annak természetesen min­denki örülni fog" - mondta. „Egy emberéletről van szó, amelyet az omszki or­vosok mentettek meg" - tette hozzá. Peszkov szerint a Kreml nem kíséri figye­lemmel a Novicsokkal megmérgezett Navalnij állapotának változását, (tasr/ap) Új Közel-Kelet születik Washington/Jeruzsálem. Új Közel-Kelet születik-jelentette ki Donald Trump amerikai elnök az Izrael és az Egyesült Arab Emír­ségek, illetve Bahrein közötti bé­kemegállapodás aláírási ceremó­niájának megnyitóján a Fehér Házban. Hazugságok, árulások sorozata, a terror ördögi köre aka­dályozta a közel-keleti megbéké­lési folyamatot évtizedeken ke­resztül - fogalmazott Trump, és leszögezte: ma a világ azt látja, hogy a térségben inkább a megér­tést, az együttműködést választ­ják. Ez „egy hihetetlen és nagyon fontos nap” az egész világ számá­ra - hangsúlyozta Trump. A cere­móniát a Fehér Ház Rózsakertjé­ben tartották. Ezt követően a dip­lomáciai viszony létrehozásáról is szóló megállapodások szövegét három példányban, angol, arab és héber nyelven írták alá az érintet­tek: Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, Abdalláh bin Zajid Ál Nahajan, az Egyesült Arab Emír­ségek külügyminisztere és Abdel- Latif az-Zajáni, a Bahreini Király­ság diplomáciájának irányítója. Az izraeli légierő csapást mért tegnap hajnalban gázai övezeti célpontokra, miközben Izrael déli részén megszólaltak a palesztin ra­kétatámadások veszélyére figyel­meztető szirénák. Órákkal koráb­ban egy, a Gázai övezetből palesz­tin szélsőségesek által indított ra­kéta csapódott be Izraelben, a ten­gerparti Asdod városában, két em­bert sebesítve meg éppen akkor, amikor a zsidó állam és két öböl menti arab ország Washingtonban aláírta békemegállapodását. A pa­lesztinok, akik önálló államot sze­retnének létrehozni az Izrael által megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben, ügyük elárulásá­nak tekintik az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, illetve Izrael között amerikai közvetítéssel lét­rejött békemegállapodást. (MTI) Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió helyzetét értékelte itasr

Next

/
Thumbnails
Contents