Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-03 / 204. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 3.1 www.ujszo.com röviden Elkezdődött a Charlie Hebdo-per A tárgyalásra érkező Lassana Bathily (középen) nemzeti hős lett, miután 2015- ben segített a kóser boltban foglyul ejtett túszok kiszabadításában (tasr/ap)i Meghalt a vörös khmerek vallatója Phnompen. Meghalt 77 éves korában a kambodzsai vörös khmerek egykori legnagyobb kinzóközpontjának volt vezető­je, aki életfogytiglani szabad­ságvesztését töltötte a délkelet­ázsiai országban. A Douch né­ven ismert Kaing Guek Eav irá­nyította a vörös khmerek legna­gyobb kínzóközpontját, ahol 1975 és 1979 között 15 ezer embert kínoztak meg, majd vé­geztek ki. A férfi, akit 2012-ben életfogytig tartó börtönbünte­tésre ítélt az ENSZ védnökségé­vel felállított bíróság, a phnom­­peni Khmer-Szovjet Barátság Kórházban vesztette életét egy krónikus, régóta tartó tüdőbe­tegségben. A vörös khmer re­zsim összesen csaknem kétmil­lió ember halálát okozta. (MTI) Minszkbe utazik az orosz kormányfő Moszkva. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök ma Minszkbe utazik - közölte Szer­­gej Lavrov orosz külügyminisz­ter, amikor tegnap fogadta fe­hérorosz hivatali partnerét, Ula­­dzimir Makejt. Makej a találko­zón azt hangoztatta, Fehér­oroszországnak sikerült meg­akadályoznia, hogy területén megismétlődjön a „színes forra­dalom” ukrán forgatókönyve. Mintegy kétszáz, Ukrajnában kiképzett szélsőséges fejt ki ra­dikális tevékenységet Fehér­oroszországban -jelentette ki Szergej Lavrov a találkozón. (MTI) Kibertámadások sora Új-Zélandon Wellington. Példa nélküli ki­­bertámadásokkal néz szembe Új- Zéland: az igazságügyi miniszter elmondta, hogy számos szektor érintett a tőzsdétől a meteoroló­giai szolgálatig, de a támadások többségét eddig sikerült elhárí­tani. Andrew Little közölte, a tá­madások az utóbbi hetekben tör­téntek, és az elkövetők kilétének felderítése különösen nehéz, mert az ilyen típusú támadások­hoz több ezer számitógépet használnak fel a hackerek. A célba vett intézmények közül néhány olyan e-mailt kapott, amelyben pénzt követeltek cse­rébe a támadás leállításáért. (MTI) A Facebook orosz hálózatra csapott le Washington. Orosz dezinfor­­mációs hálózatot számolt fel a Facebook és a Twitter - jelentette be egyszerre a két vállalat. A két cég közölte, a manipulatívnak ítélt fiókok és bejegyzések foként feltételezett demokrata párti sza­vazókat vett célba. A Facebook 13 fiókot és hozzájuk kapcsoló­dóan több oldalt szüntetett meg. Ezek valamennyien egy, Kreml­hez közeli szervezethez voltak köthetőek. A Twitter öt fiók fel­függesztését jelentette be - mint közleményében írta - „olyan manipulációk miatt, amelyeket az orosz államhoz köthető sze­replők működtetnek”. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Megkezdődött Párizs­ban a 2015 januárjában elkö­vetett dzsihádista támadá­sokkal összefüggésbe hozható vádlottak pere. 14 ember áll bíróság előtt, akiket külön­böző mértékben gyanúsítanak azzal, hogy logisztikai támo­gatást nyújtottak annak a 3 elkövetőnek, aki néhány nap alatt 17 embert gyilkolt mag. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 embert öltek meg, és tizenegyet megsebesí­tettek. Agyonlőttek továbbá egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszer­­boltban zsidó túszokat ejtettek, és négyet megöltek. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullám­nak, amelyben aztán több mint 250- en vesztették életüket. A történelmi­nek ígérkező pert a terrorellenes ügyészség kérésére filmre rögzítik. Ez kivételes alkalom, ugyanis Fran­ciaországban tilos felvételeket ké­szíteni a bírósági eljárásokról, ez most azért engedélyezett, mert a per Sztrájkoló magyar közalkalmazottak Budapest. Tegnaptól 3 napos önkormányzati sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Köz­­alkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A belügyminisztéri­um előtt megtartott eseményen Boros Pétemé, az MKKSZ elnö­ke hangsúlyozta: erre azt köve­tően kerül sor, hogy a belügymi­niszter nem volt hajlandó a szak­­szervezettel érdemi párbeszédre, illetve közölte, hogy egyik köve­telésüket sem tartja tárgyalási alapnak. Pintér Sándor belügy­miniszter közölte, hogy ugyan számtalan közfeladatot látnak el az önkormányzatok, ám ehhez szerinte megkapják a szükséges állami forrásokat és maguk is je­lentős tartalékokkal rendelkez­nek, hozzátéve: járványhelyzet­ben nincs helye a széthúzásnak, a feszültség fokozásának. (MTI, ú) „Belső terrorizmushoz" hasonlította az erőszakba torkolló tüntetéseket Donald Trump amerikai elnök, aki a wisconsini Kenosha városban tett látogatást, ahol előző héten rendőri intézkedés közben hátba lőttek egy 29 éves afroamerikai férfit. Washington. Az elnök körbejárta az erőszakos megmozdulások során megrongált üzleteket, majd ezt kö­vetően a rendfenntartó erőkkel tartott nyilvános megbeszélésen fejtette ki véleményét. Trump kijelentette: „az erőszakos csőcselék lerombolt vagy tönkretett legalább 25 üzletet, porig égetett középületeket és kövekkel dobált meg rendőröket”, majd leszö­gezte, hogy „ez nem a békés tüntetés megnyilvánulása, hanem igazi bel­földi terrorizmus”. Kormányzati se­gítséget ígért a kereskedőknek és a helyi rendőrségnek egyaránt. Mint különleges jelentőséggel bír az igaz­ságszolgáltatás történelmi archívu­ma számára. A tárgyalás várhatóan novemberben fejeződik be, addig 150 tanút és szakértőt hallgatnak meg. A tizennégy vádlott közül tizen­egy jelent meg a párizsi esküdtszék előtt magas fokú biztonsági készült­ség mellett. Tíz vádlottat két üveg­falú dobozban helyeztek el a zsúfo­lásig megtelt tárgyalóteremben. A per kezdetének alkalmából a Charlie Hebdo tegnap címlapján újra köz­zétette a Mohamed prófétából gúnyt űző karikatúrákat, amelyek miatt a lap a dzsihádisták célpontjává vált. 2015. január 7-én két francia dzsi­hádista - egy testvérpár - Chérif és Said Kouachi hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szer­kesztőségébe, ahol 12 embert meg­öltek - a lap hét legfőbb karikaturis­táját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték. A támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik tár­suk, Amédy Coulibaly agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosá­ban, majd másnap egy kóser élelmi­szerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség végül külön-külön mindhárom terro­ristával végzett, és kiszabadította a Budapest. Hétfő estig lehetett le­adni a kormány koronavírusról szóló konzultációs íveit. Szentkirályi Ale­xandra kormányszóvivő szeptember közepére ígérte a kiértékelést. Ezzel párhuzamosan Hadházy Ákos füg­getlen országgyűlési képviselő júli­usi kezdeményezésére az ellenzéki pártok is gyűjtötték az íveket. Or­szágjárásuk alatt minél több ívet szándékoztak begyűjteni, azért, hogy „a kormány ne dicsekedhessen a konzultáció sikerével”. Azt még a pártok sem tudják, mi lesz az ívek sorsa. A kezdeményezés legaktívabb szereplője a Momentum lett: saját ol­dalt hoztak létre és kérdést is intéztek a választók felé. 2017-ben a kormány feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a nemzeti konzultáció hitelességét rontó megnyilvánulások miatt. Németh Szilárd honvédelmi ál­lamtitkár szerint másfél millióhoz közelít a nemzeti konzultációs kér­dőívet kitöltők száma. Az államtitkár elmondta, a szövetségi kormány 4 millió dollárt juttat azoknak, akiknek az üzleteit feldúlták vagy teljesen tönkretették, és egymillió dollárt kap a helyi rendőrség is. Védelmében vette a rendőrség fellépését, és a saj­túszokat. A tegnap indult per vala­mennyi gyanúsítottja tagadja, hogy tudott a merényletek előkészítésről. Ä fóvádlott a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, akiről az ügyészség azt gyanítja, köz­ponti szerepet játszott a merényletek megszervezésében, ezért őt terrorista gyilkosságban való bűnrészességgel gyanúsítják, amiért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki. A fel­ezi rendkívüli sikernek ítélte. Más­részt a konzultáció lezárásának ha­táridejét augusztus végéig meg­hosszabbították. Volt már több konzultáció 2010 óta: a nyugdíjról, a nyugtalanító Brüsszelről és Sorosról, a bevándor­lásról és a terrorizmusról, az alkot­mányról, a családok védelméről, s ér­deklődtek a polgároknál szociális és gazdasági kérdésekről is. Most a jár­ványügy van terítéken, de megint előkerültek a multik és a bankok is: „Ön szerint a járvány elleni védeke­zés idején a bankok és multinacio­nális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?” A válasz szinte borítékolható... Persze kihagy­hatatlan az öt éve megtalált téma, az­az Soros. Aktuálisan így hangzik - most éppen a gazdasági szuverenitás megőrzése jegyében - a kérdés: „Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósí­­taná hazánkat?” (index, Mncs) tót okolta, mert az szerinte többnyire csak a hibás rendőri intézkedésekre összpontosít. Az elnök nem találko­zott sem a 7-szer hátba lőtt Jacob Blake családtagjaival, sem a demok­rata párti helyi polgármesterrel. (MTI) tételezések szerint ő szerezte be Bel­giumból a fegyvereket, és az ő fel­adata volt azon nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végre­hajtó hálózatra utalhattak. További 9 gyanúsított ellen bünsegédlet a vád, rájuk húsz év börtönbüntetés várhat. A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája vállalta magára. Novicsok méreg Navalnij ban Berlin. A Novicsok nevű harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki Alekszej Navalnij szervezetében, a német hadsereg egyik laboratóriumá­ban végzett vizsgálat eredménye alapján nem fér kétség ahhoz, hogy az orosz ellenzék vezérét megmérgezték - közölte a német kormány, amely Angela Merkel kancellár vezetésével rendkívüli ülést tartott. „Döbbenetes fejle­mény, hogy Navalnij Oroszor­szágban egy harci idegméreggel elkövetett támadás áldozata lett”- áll a közleményben, amely sze­rint a „német kormány a lehető legélesebben elítéli ezt a táma­dást”. „A gyilkossági kísérlet kö­rül nagyon súlyos kérdések van­nak, amelyekre csak az orosz kormány tud választ adni, és meg is kell adnia ezeket a válaszokat”- mondta Angela Merkel. Berlin tájékoztatja uniós és NATO- partnereit a német fővárosban ápolt politikus vizsgálati ered­ményeiről. Emellett felveszik a kapcsolatot a hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet­tel (OPCW), amelynek tiltólistá­ján szerepel a Novicsok. A dön­tés előzménye Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal megmér­­gezése Novicsokkal. London az orosz hatóságokat vádolta a mér­gezéssel, Moszkva visszautasí­totta a vádakat. A volt hírszerző és lánya túlélte a 2018-as mérge­zést. Azonnal gyengülni kezdett a rubel, miután bebizonyosodott a mérgezés ténye. Navalnij az orosz államfő, Vlagyimir Putyin egyik legis­mertebb bírálója. Augusztus 20- án ellenzékiekkel tárgyalt Szibé­riában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba szállították. Csa­ládtagjai és munkatársai azt gya­nítják, hogy megmérgezték, de az orosz orvosok ezt tagadták. (MTI) Lezárult a konzultáció Trump belső terrorizmusról beszélt Trump elnök ellátogatott a faji zavargások során feldúlt Kenoshába (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents