Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-14 / 213. szám

www.ujszo.com I 2020. szeptember 14. RÉGIÓ I 3 Több beteget láthatnak el Száznésy Az utóbbi időszak legnagyobb beruházása volt (Képarchívum) színes esernyő bárki csatlakozhatott. Szombaton HEGEDŰS NORBERT Új lineáris gyorsítót helyeztek üzembe a rimaszombati Svet zdravia kórház onkológiai osztályán, mely hatékonyabbá és biztonságosabbá teszi a kezeléseket. RIMASZOMBAT Az új eszköz összesen 1,8 millió euróba került, a beruházást uniós támogatás is segítette. A kórház to­vábbi 149 ezer eurót áldozott az osztály rekonstrukciójára. Sok a beteg „A lineáris gyorsító beszerzése a kórház egyik legjelentősebb beru­házása az elmúlt időszakban, lehe­tővé teszi, hogy biztonságosabb és hatékonyabb kezelést nyújtsunk a pácienseinknek, valamint új mód­szereket alkalmazhatunk, csök­kenthetjük a besugárzással járó kockázatot, és felgyorsíthatjuk az egész folyamatot. Az onkológiai megbetegedéseknél ugyanis az időfaktor jelenti a legkomolyabb kihívást”- magyarázta Richard Hruby, a rimaszombati kórház igazgatója, aki egyben az onkoló­giai osztály főorvosa is. Richard Hruby azt is elmondta, hogy a Ri­maszombati járás Szlovákia azon területeinek egyike, ahol a dagana­tos megbetegedések magas arány­ban fordulnak elő az ország többi részéhez képest. Több beteget kezelhetnek A lineáris gyorsító magas energi­ájú röntgensugárzást használ, és el­sődlegesen a daganatos megbetege­dések gyógyításában segít. Az új eszköz egy több mint húszéves gé­pet vált le a kórházban, mely egy ré­gebbi technológiát alkalmaz. Az új gyorsító csökkenti a páciensek ter­helését, és a korábbi napi 25-40 he­lyett akár 70 beteget is el tudnak lát­ni vele egy nap, így csökken a vára­kozási idő is. A kórház ezért azt ter­vezi, hogy a felével növeli az osztály kapacitását. Az Elektra márkájú gyorsítót tavasszal szerelték be és június 30-án kezdték használni. A rimaszombati kórház onkológiai osztályán főleg a nógrádi, kishonti és gömöri régióban élő betegeket ke­zelik, komplex kezelést nyújtva a daganatos betegeknek. A Svet Zdravia társaság és lapunk kiadója a Penta befektetési csoport céghálózatának tagja. mmvm* Pénteken kora délután száznégy szines esernyővel díszítették ki a városháza előtti térséget. A kultúra városába szombaton is várták a mü­­vészetkedvelőket, a műsorok közti szünetekben bárki játszhatott a zongorán. A civil szervezeteket egyesítő KultúrKorzó a város tehetséges fi­ataljaival együttműködve hozta létre a kétnapos programsorozatot, melyet a Visual Team élőben is közbevetített a közösségi oldalon. Az első napon az Ersekújvári Művészeti Alapiskola zenei és tánc tagozatának növendékei léptek kö­zönség elé. A rövid szünetekben bárki leülhetett a zongorához, me­lyet Török Bianka grafikus, illuszt­rátor ékesített fel alkotásaival. Családok piknikeztek a füvön, jó­­gázók tartottak bemutatót, akikhez az Arany Oroszlán gyermekcso­port és a művészeti alapiskola di­ákjai váltották egymást a színpa­don 9 órától 19 óráig, közben 15 órakor táncházat tartottak a Vaijos zenekarral, Hoffmann Andor okta­tó vezetésével és az érsekújvári Kis Zúgó hagyományőrző tánccsoport fiataljainak a közreműködésével. Kis Péter, a KultúrKorzó alelnöke elmondta, az esti órákban rövid művészfilmeket vetítettek az eser­nyők alatt. ,,A színes esernyőkről annyit kell tudni, hogy egy korábbi zenei és képzőművészeti rendez­vényünkön, a civil pikniken is fes­tettek néhányat a résztvevők, köztük a szervezetünk tagjai is, majd az iskolák nyári táboraiban a gyerekeket vontuk be a közös munkába. Legutóbb a Tatárik Emil Strandra látogattunk el, ahol a fürdőző vendégek is élvezték a közös alkotás örömét” - mondta Kis Péter. Az ernyőket gyerekek és felnőttek festették színesre (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Remélhető felújítására várva, megkopottságában is figyelemremáltá úri lak fogadja az utazát, ha Kátkeresztúr felől Fülek felé veszi az irányt ás Nagydarác községbe ár. Az út jobb oldalán ott áll egy kétszáz évesnél idősebb, korához ás a megáit történelmi eseményekhez képest még mindig jó állapotú földszintes, L alakú kúria. A Horkovics családé. NAGYDARÓC (VELKE DRAVCE A vidék évezredek óta lakott, a fa­lu határában a vonaldíszes kerámia népének emlékeit találták meg, ezek a régészeti leletek bő hat és fél és hét és fél ezer évvel ezelőtti időszakra tehető emberi megtelepedésről ta­núskodnak itt. Nagydarócról dióhéjban Minden bizonnyal már a tatárjá­rás előtt is létezett itt település, en­nek írásos nyoma nincs. Későbbi­ekben a falu neve az 1332 és 1337 közt készült pápai tizedszedő jegy­zékben már mint egyházas hely szerepelt, „Daroch” néven 1350- ben és Dray néven 1385-ben. A né­vetimológiai kutatások egyik meg­határozása szerint a település egy régi foglalkozás nevéből ered, mégpedig a daróc, azaz prémva­dász, nyúzó szóból. A régebbi for­rások szerint élt egy olyan hagyo­mány, hogy Nagydaróc valamikor Csák Máté birtoka volt, majd a nagyúr 1321-ben bekövetkezett halála után a Daróczy család tulaj­donába került. Ha így is volt, írásos bizonyítékát egyelőre nem találták Szépséges úri lak a falu szélén, Nagydarócon Megkopottá n is szép épület a Horkovics-kastély (A szerző felvétele) meg, tehát feltételezésként kell ezt az állítást kezelni. Ami viszont tény, 1548-ban a falu bizonyos Daróczy András, Gál, Albert és László bir­tokában volt. Négy fiútestvérre utal ez az adat, birtokszomszédjuk Be­­bek Ferenc volt. 1554 és 1593 közt a Füleken szandzsákot alapító osz­mánok birtoka volt. Alig néhány évvel ezen említés után 1598-ban már bizonyos Wyszary János bir­tokaként írtak róla, így feltételez­hető, hogy a Daróczy fiák a törö­kellenes harcokban életüket áldoz­hatták, birtokaik emiatt másra szálltak. Birtokviszonyai a török kiűzése után még gyakran változtak, a 18. század elején Kovács György, Pál, Ferenc és László birtokolta. Ké­sőbb Koháry Ignáczé, majd a 19. század elején megjelenik Nagyda­rócon a Horkovics család, aki kas­télyt építtetett a falu északi részén. Nagydarócon és környékén nem a Horkovicsok voltak a legnagyobb birtokosok, hanem Coburg Fülöp herceg. Az ő szolgálatában álltak a Horkovicsok. Keveset tudni róluk Nógrád nemesi családjai közt a Kempelen és a Nagy Iván-féle fel­sorolásban is szerepelnek a Horko­vicsok mint komjáthi Horkovics család. András és György a nemes­ségét, azaz egész pontosan a „czí­­meres nemeslevelet” még II. Fer­­dinánd királytól kapta, 1620-ban. Ezt a nemesi kiváltságot I. Ferenc császár 1803-ban megerősítette és Tájoló Nagydaróc községbe az E 571-es útról a 2669-es útra letérve lehet eljutni, a Horko­vics-kastély a 48.349/19.836 GPS-koordinátáknál található. megújította, ezt a megerősítést Torna és Gömör vármegyében 1804-ben hirdették ki. Valamikor e kihirdetés után telepedtek meg a Horkovicsok Nagydarócon. Itt föl­desúri jogot kaptak. A 19. század elején Horkovics Kelemen - aki­nek a császár megújította 1804-ben a nemességét - herceg Koháry Fe­renc jószágigazgatójaként műkö­dött. Utóda, a nagydaróci úri lak építtetője, József a Coburg hercegi család jogtanácsosa volt. Felesége Okolicsányi Mária volt, lányuk, Horkovics Margit szintén a szerte­ágazó Okolicsányi család János nevű férfitagjához ment feleségül, fiuk, Szerafin a 20. század harmin­cas éveiben hunyt el, leányágon, Zsuffa családnéven még ma is él­hetnek utódai. Az uraság kastélya A Horkovics család nagydaróci kastélya szerény méretei ellenére is jelentős műemlék. A lak utcai frontján hét tengelyes osztású, a nagyterem, szalon ablakait kiugró falazat hangsúlyozza, itt timpanont kívánna a stílus, de helyette csak egy, a manzárdtetőhöz szervesen csatlakozó tetőrészt alakítottak ki, ami lehet egy későbbi átépítés eredménye is akár. A még viszony­lag jó állapotú szálcement palatető korát nehéz lenne megbecsülni, ilyen tetőfedő anyagot már 1894- ben gyártani kezdtek, hogy mikor történt a nagy daróci kastély tetőze­tének ilyen anyaggal való átfedése, ezt nem tudni. Annyi biztatót már látni lehet, az új tulajdonos, egy he­lyi vállalkozás 2016-ban elkezdte a javítást. A gazdasági épületrész rossz tetőzetét kijavították. így arra is remény van, hogy hamarosan az egész kastély megújul. Ha a Hor­kovicsok ezt láthatnák!

Next

/
Thumbnails
Contents