Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-03 / 204. szám

4 I RÉGIÓ 2020. szeptember 3.1 www.ujszo.com Bacsó Péter: Tehetségfejlesztés és intenzívebb szlováknyelv-oktatás BUCHLOVICS PÉTER Bacsó Péter 39 éves földrajz­­ökológia szakos tanár. Tíz éve tanít Párkányban, szeptember elsejétől az ország harmadik legnagyobb magyar tannyelvű alapiskoláját vezeti. Tervek­ről, újdonságokról és termé­szetesen az új tanévről is beszélgettünk. mmxi Folytatni szeretné elődje munká­ját, viszont mindenképp nagyobb hangsúlyt helyez majd a szlovák nyelv intenzívebb oktatására, mód­szertani változtatással a szlovák nyelv idegen nyelvként történő el­sajátítására, a tehetséges tanulókat pedig mentorokkal is támogatná. A futópályát felújítaná, az iskolának parkolóhelyet alakítana ki. Bacsó Péterrel, a párkányi Ady Endre Alapiskola új igazgatójával beszél­gettünk. Legutóbb még nyár elején vál­tottunk szót, akkor nevezték ki igazgatónak, akkor többen is gra­tuláltak önnek a sikeres pályázat­hoz. Felmérte már, mit vállalt fel? Már a pályázatkor tudtam, hogy mire vállalkozom, tisztában voltam a feladatokkal és a kihívásokkal is. Na és persze a felelősséggel, mert intéz­ményünk az ország harmadik legna­gyobb magyar tannyelvű alapiskolá­ja. Jelenleg 650 tanulónk van, és szeptembertől 54 elsősünk lesz-vagy több, mert még a napokban is jelent­keztek érdeklődők. Az biztos, hogy három első osztályt nyithatunk. Elődje és az előző két igazgató­­helyettes is éveken keresztül sike-Bacsó Péter rés munkát végeztek, amit nyertes pályázatok is bizonyítanak. Mi az, amit ön megtartana ebből, és min szeretne változtatni? Az elvem az, hogy ami bevált és ami jó, azon nem kell változtatni, sőt, azt továbbra is folytami kell. Viszont mindenképp erősíteni szeretném a szlovák nyelv oktatását, ennek érde­kében módszertanilag is újítunk majd a tanításán. Mert szerintem is idegen nyelvként kell a szlovák nyelvet ok­tatni, továbbá nagyon fontos, hogy a szlovák nyelvi társalgás, a minden­(Képarchlvum) napi életben hasznosítható helyzetek szlovák nyelvi kommunikációja erősödjön a tanulóknál. Hogy ne fél­jenek megszólalni és minél többet beszéljenek, szlovákul is. Ez vég­képp nem azt jelenti, hogy feladjuk magyarságunkat, kultúránkat, érté­keinket, de nekünk jó, ha tudunk szlovákul. Épp ezért készítünk egy belső használatú tankönyvet. Ezt már az alsó tagozatosok számára szer­kesztik is, a tanórákon viszont a kommunikáció lesz a lényeg. Ebben a módszertani változás a döntő, ez a következő négy év egyik legfonto­sabb feladata lesz. Ön a napokban magas rangú szakmai kitüntetést is kapott Bu­dapesten, a kiváló tehetséggondo­zásért. Viszont még ebben is vál­toztatást tervez... Megtiszteltetés, hogy a határon túl is elismerik a munkámat. Másrészt pedig, valóban, nem elég a tehetsé­ges tanulók felkarolása és kiemelt segítése - ennek érdekében mentor­programot is szeretnék indítani az is­kolában -, de a tehetségdiagnosztika is fontos. A tehetségek felfedezése. Vannak erre pedagógiai módszerek, ezt is erősíteni kell. Tehát, ha alsó ta­gozaton kiderül, hogy egy diákunk mondjuk három-négy tantárgyban is nagyon jó, de egy tantárgyban kivá­ló, akkor mindent meg kell tenni, hogy abban erősítsük, segítsük őt, amiben kiváló. A teherbírás is fon­tos, ha a tanuló négy tantárgyban is indulhatna olimpiászon, rendben van, de inkább induljon csak kettő­ben, abban, amit valóban a legjob­ban szeret, ami igazán érdekli. így nem aprózódik el a tehetsége, nem fárad el, nem merül ki. A mentorá­­lást pedig tapasztalt szaktanárokra bíznám, akik egész a kilencedik osz­tály végéig támogatnák, segítenék őt. Lesznek-e személyi változások a tanári karban? Az új tanévben nem. Két új kollé­ga érkezik viszont, két volt diákunk, akik történelmet és informatikát ok­tatnak majd, a többiek munkaköre pedig nem változik. Pályázati pénzből könyvtárat bővítettek és lesz két új szaktante­rem is - ezek átadása azonban csú­szik. Mi ezzel a gond, és mi min­dent tervez még bővíteni, fejlesz­teni? Az iskolai könyvtár bővítése sike­resen zárult, tízezer euró értékben ér­keztek meg az új könyvek. A techni­kai és a kémiai szaktanterem kapcsán jelenleg az eszközbeszerzés zajlik, remélem, hetek kérdése, hogy ezeket a termeket teljesen berendezzük. A technikai szaktanteremben egyelőre a fiíróberendezések és a szerszámok hiányoznak, a kémiai teremben már vannak mikroszkópjaink, de a többi laborfelszerelés még úton van. Ami pedig a többi fejlesztést illeti, sze­retném, ha pályázati pénzből fel tud­nánk újítani a futópályát, és szükség lenne egy saját autóparkolóra is. A tanévkezdéssel kapcsolatban egyre nagyobb káosztól tartanak, zavarosak a járványügyi ajánlá­sok. Mi az, ami önöknél már biz­tos? Számunkra az oktatási tárca ren­deletéi mérvadóak. Maszk nélkül senki sem léphet az épületbe. Csak az egészségi állapotról szóló becsület­beli nyilatkozattal engedjük be a di­ákokat. Szülők nem léphetnek be az iskolába, kivéve az elsősök szüleit, de tanulóként csak az egyik szülő kísér­heti be a kis elsőst. A tanévnyitókra az osztályokban került sor. Az alsó tagozatos diákoknak az osztályokban ajánlott a maszk viselése, a felsősök­nél ott is kötelező. Tornaórákat szep­tember húszadikáig csakis a szabad ég alatt tarthatunk úgy, hogy az osz­tálycsoportok ne keveredhessenek. A napköziben szintén be kell tartani a szétültetést és az előírt távolságot. Az iskolai étkezdébe való beléptetést pedig szintén szabályozzuk. Elkülö­nítő helyiséget is kialakítottunk, a fertőtlenítés és a tisztaság pedig alap­vetően fontos az iskolában. Optimistán és mindenre felkészülve Mindenre felkészültek az iskolák (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) MAROSI BIANKA Zökkenőmentes lesz a tanévkezdés a kisiskolában. Szükség esetén a szabadban is megoldható az oktatás, de az iskola igazgatója nem tudja elképzelni, hogyan lehetne azt megvalósítani a gyakorlatban. ETÍEfiniLlHiEl Az összesen kilenc tanuló által látogatott vágkirályfai magyar tannyelvű alapiskolában idén öt el­sős kezdi meg tanulmányait. Rajtuk kívül három harmadikos és egy ne­gyedikes jár szeptembertől az egy­­osztályos iskolába. Vannak tantár­gyak, amelyeket két csoportra oszt­va tanulnak a gyerekek. Az iskola igazgatója és pedagógusa, Tamás Szidónia, rajta kívül még egy ne­velőnő foglalkozik a gyerekekkel a napköziben, illetve tanít bizonyos óraszámban. Közös tanévnyitó „Az által, hogy ennyire kicsi iskola a miénk, és a helyzet teljesen vélet­lenül úgy hozta, hogy az elsősök kö­zött is vannak testvérek, be tudtam engedni minden szülőt a tanévnyitó­ra, hiszen egy gyerekkel egy szülő jö­hetett. Az évnyitót az osztályterem­ben tartottuk, ahol megfelelő távol­ságra helyeztük el a székeket” - mondta el az iskolaigazgató. A korona vírus-járvánnyal összefüg­gésben hozott óvintézkedések miatt, például fertőtlenítőszerek, papírtör­lők megvásárlásából adódó többlet­­kiadásokat, nem az iskolának kell megtérítenie, hanem a fenntartó fe­dezi mind a magyar, mind a szlovák iskola számára, amelyek egy épület­ben vannak. „Ebbe mi csak olyan szinten segítünk be, hogy leadjuk, mire lenne szükségünk. Ami a koronavírus-járványt illeti, eddig sem szenvedtünk hiányt semmiben, min­den szükséges eszközt beszerzett a fenntartó” - fogalmazott Tamás Szi­dónia. Elmondta továbbá, hogy az online távoktatást meg tudnák való­sítani akkor is, ha ismét vesztegzár alá helyeznék az iskolákat, de egy másik kérdés, hogy egy elsős tanulónál ez mennyire működne. „Ilyen téren semminemű tapasztalatunk nincs. A tavalyi év kicsit más volt, mert egy­részt nem volt elsősünk, másrészt márciusban kezdődött a karantén. A szülők hozzáállása is nagyon jó volt. Nemcsak, hogy meg tudtuk valósíta­ni az oktatást, hanem még a tantervet is teljesítettük, nem voltak kimaradá­saink, így az új tanév szerencsére nem az elmaradások pótlásával fog kez­dődni. Természetesen nagy hang­súlyt fektetünk majd az ismétlésre, ami egyébként is minden évben fon­tos, de nincsenek elmaradások, a tan­anyagot teljesen át tudtuk venni” - egészítette ki. Hozzátette, pedagó­gusként már nagyon válj a a tanév­kezdést, de mégis van benne egy kis félsz, vajon hogyan alakul majd. Vannak kérdőjelek Igazgatóként az sem teljesen vilá­gos számára, hogyan működhet az oktatási tárca által összeállított, úgy­nevezett szemafor rendszer. „Két osztálytermünk van, az egyikben ta­nulnak a gyerekek, a másikban működik a napközi. Ennek köszön­hetően megoldható, ha valakit nap­közben el kell különíteni. Ha netán ilyen helyzet adódna, azt a termet már nem használnánk aznap. Kérdés, hogy ha így alakulna, akkor ki vi­gyázna az elkülönített gyerekre, illet­ve mi van akkor, ha a tanító lesz rosszul? Ezeket a kérdéseket több is­kolában feltették a pedagógusok, de egyértelmű válaszok nincsenek” - hangsúlyozta. Az iskolának saját ud­vara nincs, de az épülettel szemben van egy park, oda szoktak kimenni a gyerekekkel, amit akár minden szü­netben megtehetnek. Elméletileg a szabadban is folyhatna az oktatás, de Tamás Szidónia szerint sok lenne a zavaró körülmény, például a szeles idő, a park mellett elhaladó forgalom, és egy sor olyan dolog, amelyek el­vonhatják a gyerekek figyelmét. Emiatt nem szívesen vinné ki őket egész napra.

Next

/
Thumbnails
Contents